top of page

Kiskunsági Piros

 

   

    Az Ópusztaszertől induló Csongrád megyét átszelő piros sáv jelzés az 1980-as évek második felében került kijelölésre, és fénykorában Bács megyén keresztül a Pest megyei pirossal volt összeköttetésben. Az azóta eltelt évtizedekben a jelzések lekoptak, és térkép hiányában szinte már feledésbe is merült a régi nyomvonal ...

064_1.jpg

2020-ban a nagy tervünk az volt, hogy bejárjuk a „Kiskunsági Piros”-t Ladánybenétől egészen Ópusztaszerig. Bár a tavaszi bezárkózás megakasztotta a lendületet, de végül sikerült 2021 elejére befejezni a 10 túrából álló túrasorozatot.  Többször igazi kiskunsági feledzőként jártuk a rónaságot, és sokszor tekintgettünk ki a turistaút árnyékában megbúvó csodákhoz.

033_1.jpg

   „Anyám szeme, mint jóságos sugár
Vitorlám útját kíséri
Nem félek az idegen világban
Egyedül minden sikerül

Pánsípon játszik egy kis pásztor
Léghajó fölötte repül
Meleg van halovány kép lebeg
Kismadár álomba merül

   Ladánybene 27

Ladánybene

Turjánvidékből a Kiskunságba

  A Turjánvidék peremén fekvő Ladánybene az Alföldi Piros kiskunsági részének kiválása nyomán lett az útvonal kiinduló állomása. A honfoglalás-kori történelmi múltra visszatekintő település határában található az a kunhalom, amely Bene első templomának romját rejti. A túránk elején akár meg is csodálhatjuk ezt az emlékhelyet, hiszen a piros romjelzés már az elején kacsingat felénk, amelyhez a kitérő oda-vissza kb. 3 kilométer. (A ladánybenei látnivalókkal egy korábbi cikkben már bővebben foglalkoztam.)

  A másik sávval együtt bandukoló jelzésünk, a sárga kiválása után következő, jobbról lévő dűlőútra kanyarodik be. Az egyenes allén haladva, ha figyelmesek vagyunk, megpillanthatjuk az egykori „Kiskunsági Zöld” régi jelzéseit. Erről a túraútvonalról nem sokat lehet tudni, valószínűleg a Piros tervezésekor belefoglalták a régi út egy részét. Hamarosan elérjük a Templomdűlői iskolát, amely múltjához méltatlanul áll az út mentén, és az enyészetre vár. Az épület előtt látható keresztről pedig jó ideje hiányzik a pléhkrisztus.

   Az egykori iskolánál a sárga megint hozzánk csapódik, de a megyehatárnál újra kiválik, és az erdőhegyi geodéziai toronyhoz visz. Bár a bucka tetején álló toronyig csak 800 métert kellene gyalogolni, de sajnos felmenni a tetejére nem lehet, szóval kilátás sincs. A Turjánvidék egyik legszebb homokbuckását elhagyva, újra az akácerdőé a főszerep. De nem sokáig haladunk az árnyasban, ugyanis Sarlóspusztát elérvén újra kinyílik a látóhatár, és elénk terül egy homoki gyepes dombvonulat, amelyet szép völgyek szabdalnak fel. Itt található a Rákóczi-hegyként emlegettet magas bucka, amely egy történelmi emlékhely is. 1710 nyarán II. Rákóczi Ferenc kuruc csapataival Sarlóspusztán vészelte át a pestisjárványt, és a hagyomány szerint a Fejedelem sátra az itteni halmon állt.

040_1.jpg

  A volt Csaradai iskolát és keresztjét elhagyva kiérünk az erdőből, és egy hatalmas mező fogad, de ez sem tart sokáig, mert az útvonal már az elején megmutatja erősségét. Szinte hihetetlen, de az utunk legtöbbször vegyes fás erdőkbe vezet, ahol szinte mindenütt összeér a lomb a fejünk felett. Elhaladunk a Háromházi dűlő mellet is, amely a Kunbaracsi templom romját rejti, és kb.1,2 kilométeres a kitérő, plusz a visszaút. Egykoron a turistaút nem a megyehatáron haladt, ennek nyomai láthatóak a Kunaracsra vezető földút idős fáin. De mi most a Kiskunságba igyekszünk, ezért csak abban az esetben térjünk le a kastélyáról híres település felé, ha ki akarunk szállni, vagy boltot keresünk a környéken.

„Ez áldott környéknek termékeny kebele

Hány javával van a természetnek tele.

Sőt ami egy kedves tárgya a nézőnek,

Hány ékességei vagynak e mezőnek.

E gyönggyel kirakott mezőn estve, reggel

A madárkák zengő koncertje seregel.

 

E pázsitot, mely zőld köntösét őltözi,

Egy folyóvíz nyájas habjával öntözi.

Amott egy lejtős hegy, valamint a deli

Cédrus, magos fejét az égig emeli.

Ebben van az arany, a fösvény bálványa,

Melyet a természet mély tömlölcbe hánya”

   Csokonai Vitéz Mihály

Fülöpháza
167_1.jpg

Átkelés a Fülöpházi buckavidéken

   A volt Kákási iskola romját elhagyva érjük el a Kunadacsi utat, amely elválasztja a két tájrész egységet. A továbbiakban is homokon gyalogolunk majd, és élvezzük az erdő hűvösét. Bár a látóhatáron nem tűnik fel, de szinte karnyújtásnyira gyalogolunk el Kunpuszta mellet, ahol a pusztai templomok egyik utolsó képviselője áll. A turistaút azonban nem vezet el hozzá, de megéri a 2 kilométernyi kitérőt, de az ótemetőt érintve akár Kerekegyházán is befejezhetjük a napi szakaszunkat. (A kunpusztai látnivalókkal egy korábbi cikkben már bővebben foglalkoztam.)

114_1.jpg

  A Kondor-tavat elérve újabb betonút keresztezi az utunkat, de a tavat ne keressük, mert a lecsökkent talajvíz miatt már régóta száraz a meder. Szerencsére a Piros megkerüli a szikest, hiszen az útvonal egyik legszebb ligetes pagonya húzódik itt. A fülöpházi régi temető emlékkeresztjénél érkezünk meg a buckavidék bejáratához, innentől egy tanösvény táblái kalauzolnak majd bennünket. A „Kiskunsági Piros” turistaút a Garmada tanösvényt déli párjával, a Báránypirosító val köti össze, mintegy 4 kilométer hosszan.

   A Fülöpházi buckavidék Közép-Európa egyik legérdekesebb homokvidéke, amelyet a „Magyar Szahara” névvel is szokták illetni. A löszkúpokkal tarkított terület egy része megőrizte a kétszáz évvel ezelőtti állapotát, és az itteni buckákból kettő még a mai napig is vándorol. A