top of page

Bugaci barangoló

 

   Bugac hazánk egyik legismertebb pusztája, amely napjainkban is híres az őshonos magyar háziállattartásról, és az itt fellehető természeti kincsekről. Ha szeretnénk felfedezni a Kiskunsági Nemzeti Park által is védett terület látogatható részeit, akkor az ősborókás megtekintése mellett vegyesfás erdők, szikes puszták és egy homokbuckás kaland is vár majd ránk az út során.

   

019_1.jpg

 


Bugac évezredes múltja

   Bugac mai területén már az Árpád-korban egy monostor állt, amely feltehetően a Duna-Tisza-közének egykori régióközpontja volt. A tatárjárás követően a kolostor és a bazilika is elpusztult, és az ide települt kunok házaikat a monostor köveiből építették fel. A 16. századtól kezdve nagy fejlődés indult meg Bugac területén, ugyanis az ekkor már a Kecskeméti fennhatóság alá tartozó pusztákon megindult a pásztorkodás mellet a gazdálkodás is.

Bugac
062_1.jpg

   Újabb nagy mérföldkő volt a település életében, amikor a kecskeméti keskeny nyomtávú vasút 1926-28 között megépült, és összekötötte a falut a várossal. Az elsősorban az erdészet számára kiépített vasút hamar népszerű lett a tanyákon élő emberek körében is, hiszen a kisvasúton szállították a mezőgazdasági terményeket a városi piacra. A 90-es évekre megjelent az akkoriban reneszánszát élő vasúti turizmus is a vonalon.  Így kellemes utazással, szép tájon haladva elérhető volt Kecskemétről a bugaci puszta. De sajnos 2009-ben a pályát bezárták a vasút műszakiállapotának leromlása miatt.

 

A pusztai kisvasút mentén

   Érdemes a vasút egykori sínjét követve elindulni a túrára, hiszen ha párhuzamosan haladunk vele akkor a Bugaci „Kettős-állomás”-t is útba ejtjük. Ennek megállónak az érdekessége pedig az, hogy két teljesen egyforma állomásépület készült ide a turisták kényelme végett. Itt találkoznak egyébként a piros sáv és a kereszt turistajelzések, az utóbbit választva még egy jó darabig sétálhatunk a vasútvonal mentén, és közben gyönyörködhetünk a pusztai romantikában.

Kisvasút
134_1.jpg

   A napjainkban egyházi épületként működő Hittanyát elhagyva a turistaút jobbra fordul, és együtt halad majd a Boróka tanösvénnyel. Az épület egykoron a Lenin Termelő Szövetkezet tornácos épülete volt, amely a katolikusegyház kezébe került, és azóta otthont ad a bugaci lelkigyakorlatos tábornak.

 

Régi és új: a Boróka tanösvény

   A bokrokkal szegélyzett sétaútra belépve rögtön eszünkbe jut, hogy miért is kapta a nevét a tanösvény. Az eredeti Boróka tanösvény még annak idején a Hittanyától a Pásztormúzeumig vezetett, de az információstáblái mára már sajnos megkoptak. Egykoron a kisvasút történelmébe, a homoki erdők és rétek növényvilágába, valamit a legelőn élő állatok mindennapjaiba engedtek betekintést. Pár év elteltével aztán a Kiskunsági Nemzeti Park úgy döntött, hogy a tanösvényt kibővíti egy új, jobban átgondolt szárnnyal, amely így a homokbuckák peremén is haladhat, és bevezet a leégett „Ősborókás” területére.  

Boróka
163_1.jpg

   A cserjék helyébe egy idő után fák lépnek, és az az érzésünk támad, mintha egy ártérierdőben járnák, itt már az ismertetőtáblák a homoki erdők fáiról és a madárvilágáról mesélnek. Kétségkívül az ösvény legnagyobb meglepetése, mikor a fák közül előtűnnek a kopár homokfelszínek, és az üszkös törzsek, amelyek az egykor itt húzódó borókás-nyárfásra utalnak.

   Visszatérve az erdőbe, Bugac másik különleges tanösvényének tábláira is ráakadhatunk, hiszen ezen a területen igazi tanösvény „Kánaán”  van, mert a Madarak és Fák útja is ezen a részen halad. Az erdőben sétálva nem csak a fás szárú növényekkel ismerkedhetünk meg, hanem a madárvédelem egyik fontos eszközévél, a mesterséges odukkal.