Az Alföld téged is vár
Gyalogtúrák Magyarország legnagyobb és legváltozatosabb tájegységén: az ALFÖLDÖN!
Ladánybene "majdnem" 27
A Ladánybenétől induló mai Kiskunsági Piros első szakaszán temérdek a látnivaló, de ugyan ennyit ki is hagy a turistaút. Nem kérdés, hogy a pusztában megbúvó templomromokért és kastélyokért érdemes egy kis kittérőt tenni. Ha valaki a környék összes látnivalóját szeretné felfűzni egy sétára, arra bizony 30 kilométernyi út sem elég.
Időutazás a Turjánvidéken
Ladánybene nem csak a híres zenekarára büszke, hanem a történelmi múltjára is. A határában több kurgán (kunhalom) is található, az egyikből került elő az a honfoglalás-kori sírlelet, amely a településről a Bene vitéz nevet kapta.
A túránk első kilométereit az innen csak egyfelé vezető piros sávon kezdjük meg, amely a sárgával együtt bandukol kifelé a településről. A sárga kiválása után következő jobbról lévő dűlő útra kanyarodjunk be, és ha figyelmesek vagyunk, megpillanthatjuk az egykori „Kiskunsági zöld” régi jelzéseit. Erről a túraútvonalról nem sokat lehet tudni, valószínűleg a Piros tervezésekor belefoglalták a régi út egy részét. Hamarosan elérjük a Templomdűlői iskolát, amely múltjához méltatlanul áll az út mentén, és az enyészetre vár. Az épület előtt látható keresztet pedig sajnos megfosztották egykoron a fém tolvajok a „méltóságától”.
A sárga itt egy darabig megint hozzánk csapódik és érdemes is ezt követni egészen az erdőhegyi geodéziai toronyig, ugyanis a Turjánvidék egyik legszebb homokbuckásába vezet. A bucka tetején álló tornyot a helyiek csak „kilátóként” szokták emlegetni, amely a maga 30 méterével állítólag az ország legmagasabb ilyen jellegű építménye. Sajnos napjainkban az építményben nincsenek meg a létrák, pedig tetejéről egykoron látni lehetett a Budai-hegyeket, Dunaújváros kéményeit és Kecskemétet is
Sarlóspuszta és a Rákóczi-hegy
A pirosra visszatérvén egy széles földút vezet az akácos árnyasban Sarlóspusztáig. Az itteni homokdűnék már hódításra várván kacsingatnak felénk, megmászásuk elengedhetetlen kelléke egy igazi kiskunsági túrának. A sarlóspusztai Rákóczi-hegy nem csak a Felső-Kiskunság tájképi értéke, hanem emellett még történelmi emlékhely is. Sarlóspuszta, vagy ahogyan a helyiek emlegetik Sarlóssár Pest és Bács megye határán fekszik. A homoki gyepes dombvonulatot szép völgyek szabdalják fel, a hátakról pedig pazar kilátás nyílik a buckavidékre. 1710 nyarán II. Rákóczi Ferenc kuruc csapataival Sarlóspusztán vészelte át a pestisjárványt, és a hagyomány szerint a Fejedelem sátra az itteni a halmon állt.
Ha kinézelődtük magunkat, akkor még további kalandok várnak ránk, ezért térjünk is vissza a pirosra.
Kunbaracsi templomrom és csillagászati megfigyelőhely
A volt Csaradai iskolát és keresztjét elhagyva kiérünk az erdőből, és egy hatalmas mező fogad, itt megint le kell térnünk majd a pirosról, és ráfordulni a terülten átvezető útra. Jó tájékozódási pontot jelent a rét szélén álló hét nyárfa és az utána következő buckás vidék. Az erdők ölelésében egyszer csak felbukkan az a 13. századi templom maradvány, amelyet az 1920-as években a kecskeméti Városi Múzeum tárt fel. A pusztában álló egyhajós, román stílusú templom a század első felében épült terméskőből. Az épületet a 15. században egy kápolnával bővítették, és ekkor készülhetett a templomot övező kör alakú fal is, amely napjainkban is jól kivehető. A romoknál áll egy emlékkereszt is, melyet 2005. augusztus 21-én szenteltek fel. Az itteni domb egyébként egy csillagászati megfigyelőhely is, mert a területen elég alacsony a fényszennyezés.
A kunbaracsi templomromtól, hogy visszataláljunk a pirossal jelzett útra, használjuk a mellékelt térképet!