Az Alföld téged is vár
Gyalogtúrák Magyarország legnagyobb és legváltozatosabb tájegységén: az ALFÖLDÖN!
Ladánybene "majdnem" 27
A Ladánybenétől induló mai Kiskunsági Piros első szakaszán temérdek a látnivaló, de ugyan ennyit ki is hagy a turistaút. Nem kérdés, hogy a pusztában megbúvó templomromokért és kastélyokért érdemes egy kis kittérőt tenni. Ha valaki a környék összes látnivalóját szeretné felfűzni egy sétára, arra bizony 30 kilométernyi út sem elég.
Időutazás a Turjánvidéken
Ladánybene nem csak a híres zenekarára büszke, hanem a történelmi múltjára is. A határában több kurgán (kunhalom) is található, az egyikből került elő az a honfoglalás-kori sírlelet, amely a településről a Bene vitéz nevet kapta.
A túránk első kilométereit az innen csak egyfelé vezető piros sávon kezdjük meg, amely a sárgával együtt bandukol kifelé a településről. A sárga kiválása után következő jobbról lévő dűlő útra kanyarodjunk be, és ha figyelmesek vagyunk, megpillanthatjuk az egykori „Kiskunsági zöld” régi jelzéseit. Erről a túraútvonalról nem sokat lehet tudni, valószínűleg a Piros tervezésekor belefoglalták a régi út egy részét. Hamarosan elérjük a Templomdűlői iskolát, amely múltjához méltatlanul áll az út mentén, és az enyészetre vár. Az épület előtt látható keresztet pedig sajnos megfosztották egykoron a fém tolvajok a „méltóságától”.
A sárga itt egy darabig megint hozzánk csapódik és érdemes is ezt követni egészen az erdőhegyi geodéziai toronyig, ugyanis a Turjánvidék egyik legszebb homokbuckásába vezet. A bucka tetején álló tornyot a helyiek csak „kilátóként” szokták emlegetni, amely a maga 30 méterével állítólag az ország legmagasabb ilyen jellegű építménye. Sajnos napjainkban az építményben nincsenek meg a létrák, pedig tetejéről egykoron látni lehetett a Budai-hegyeket, Dunaújváros kéményeit és Kecskemétet is
Sarlóspuszta és a Rákóczi-hegy
A pirosra visszatérvén egy széles földút vezet az akácos árnyasban Sarlóspusztáig. Az itteni homokdűnék már hódításra várván kacsingatnak felénk, megmászásuk elengedhetetlen kelléke egy igazi kiskunsági túrának. A sarlóspusztai Rákóczi-hegy nem csak a Felső-Kiskunság tájképi értéke, hanem emellett még történelmi emlékhely is. Sarlóspuszta, vagy ahogyan a helyiek emlegetik Sarlóssár Pest és Bács megye határán fekszik. A homoki gyepes dombvonulatot szép völgyek szabdalják fel, a hátakról pedig pazar kilátás nyílik a buckavidékre. 1710 nyarán II. Rákóczi Ferenc kuruc csapataival Sarlóspusztán vészelte át a pestisjárványt, és a hagyomány szerint a Fejedelem sátra az itteni a halmon állt.
Ha kinézelődtük magunkat, akkor még további kalandok várnak ránk, ezért térjünk is vissza a pirosra.
Kunbaracsi templomrom és csillagászati megfigyelőhely
A volt Csaradai iskolát és keresztjét elhagyva kiérünk az erdőből, és egy hatalmas mező fogad, itt megint le kell térnünk majd a pirosról, és ráfordulni a terülten átvezető útra. Jó tájékozódási pontot jelent a rét szélén álló hét nyárfa és az utána következő buckás vidék. Az erdők ölelésében egyszer csak felbukkan az a 13. századi templom maradvány, amelyet az 1920-as években a kecskeméti Városi Múzeum tárt fel. A pusztában álló egyhajós, román stílusú templom a század első felében épült terméskőből. Az épületet a 15. században egy kápolnával bővítették, és ekkor készülhetett a templomot övező kör alakú fal is, amely napjainkban is jól kivehető. A romoknál áll egy emlékkereszt is, melyet 2005. augusztus 21-én szenteltek fel. Az itteni domb egyébként egy csillagászati megfigyelőhely is, mert a területen elég alacsony a fényszennyezés.
A kunbaracsi templomromtól, hogy visszataláljunk a pirossal jelzett útra, használjuk a mellékelt térképet!
Barcsaiak nyomában
Nem sokáig élvezhetjük a jól jelzett szakaszt, ugyanis a régi piroson Kunbaracs felé vezet majd az utunk. A megkopott jelzések a mai napig megtalálhatóak a nagyobb fákon, de ez bennünket ne tévesszen meg, mert hivatalosan a településről napjainkban már csak a piros kereszt vezet Ladánybene felé. A házak közé érve rögtön figyelmesek lehetünk egy kúriához méltó kapura, nemhiába hiszen mögötte, a fák között áll, elbújva Bács-Kiskun megye egyik legszebb kastélya, a Vörös-kastély. A műemléképület felújítása egyik kicsit túlzóra vagy inkább giccsesre sikerült, de belsejében az erdeihez nagyon hasonló, korhű berendezés található, azonban ezt megtekinteni sajnos csak a szálló vendégeknek lehet.
A következőkben a piros kereszttel jelzett betonút lesz majd a társunk, de erről is le kell később térni, és itt is a térkép nyújthat segítséget. Ha a jó szekérutat választottuk, akkor hamarosan feltűnik a látómezőben Szent Mihály arkangyal emlékfala. A műemlék Ladánybene szakrális múltjának egyik legrégebbi építészeti emléke. Az emlékfalat 1912-ben állították a Barcsay birtokon, és a mennyei hadak nagy vezérét ábrázolja. A kegyhely az évek során több felújításon is átesett, de ezek során eddig még sikerült megőrizni az eredeti mű jellegét.
A Barcsay-kúria is a közelben található, amely az 1840-es évek környékén épült. Az első tulajdonosa Simon báró volt, aki meghonosította az ingatlan körüli birtokon a szőlőművelést. A bárótól nyerte el kártyán az erdélyi származású ügyvéd, báró Barcsay Andor. A második világháborút követően az üres épületet a helyi TSZ vette át, és munkáscsaládokat költöztettek be ide. Az 1950-es években a szőlőt felváltották a vörös, és fekete fenyők. 2000-ben egy család vásárolta meg, és felújításba kezdett a birtokon, így született meg az épület mai (eredeti) arculata, jellegzetes kidomborítással és gipszdíszítésekkel.
A kúria környéke - bár nincs elzárva - de magánterület. Kérjük ennek maximális tiszteletben tartását!
S még egy templomrom
Újra térjünk vissza a tervezett nyomvonalra, és használjuk a térképet!
Az utolsó jelöletlen szakaszunk egy mezőn vág át, és a horizont közepén hamarosan kirajzolódik az a kunhalom, amely a ladánybenei romokat rejti. Az 1840-es években a Templomdűlőben került elő egy honfoglalás-kori sírlelet. A halom alatt lévő, a helyiek által már régóta emlegettet 12. századi templom egy téglából épített, félköríves szentélyű, kisméretű épület lehetett. A templomot kőből épített kerítőfal vett körül, s valószínűleg Bene temetőjét fogta közre. A régészek 1982 és 1992 között újra birtokba vették a lelőhelyet, és az alapfalakat kibontották, a temető 541 sírját pedig feltárták. A sírokból viszonylag gazdag, késő középkori leletanyag került elő, főleg ékszerek, ruhadíszek és viseleti tárgyak. Az itt felszínre hozott leleteket napjainkban a kecskeméti Katona József Múzeum régészeti gyűjteményében őrzik.
Innentől kezdve megint jelzett úton haladhatunk a város felé. Ugyanis a romjelzés visszavezet a kiindulópontra, azaz Ladánybenére.
Térkép e táj
Az alaptérkép forrása: www.openstreetmap.org
A túraútvonal nyomvonala GPX formátumban letölthető a térképrészletre kattintva!
Ha szeretnéd tovább folytatni a kiskunsági kalandozást, akkor irány tovább a piroson. A Kiskunsági Pirossal ebbben cikkben bővebben foglalkozom.
Hasznos információk:
A ladánybenei túra útvonala:
Ladánybene - Temetődűlői iskola - Erdő-hegy - Rákóczi-hegy - Csaradi iskola - Kunbaracsi templomrom - Kunbaracs - Barcsay-kúria - Ladánybenei templomrom - Ladánybene
Táv: 33 km
Vörös Kastély Panzió
- Cím: 6043 Kunbaracs, Csarada tanya 1.
- Telefonszám: +36 30 640 1109
- E-mail: info.voroskastely@gmail.com
- Ajánlott kiadvány(ok): A Gödöllői-dombság és Ország közepe turistaút részletes turistatérképe
Végül, ha elolvastad, ne felejtsd el értékelni,
ugyanis keressük az Alföld 100 legszebb túraútvonalát!
A kedves szavakért pedig végtelenül hálásak vagyunk!
Ne
hagyd
ki
ezeket
sem!
Szikra vs. kontyvirág
A Tősedő és Tiszaalpár között húzódó egykori Tisza hullámtér még ma is őrzi az évszázados, természetes tájképet.A terület éke az Alföldön ritka kontyvirág.
Alföldi Kék
Négy, mindenre elszánt alföldi kalandor arra vállalkozott, hogy együtt teljesítse az Alföldi Kéktúra 865 kilométerét, és megpróbálja eközben jól is érezni magát.