Létavértesi erdők a pusztában

Az Erdőspuszták a Dél-Nyírség egyik kisebb területe, amelyet főként lápokkal tarkított puszták, buckaközi mocsarak, és ligetes erdők alkotják. Az erdős pusztavidéket az érdekes műemlékeiről híres Létavértest öleli körül. S ha szerencsénk van, akkor pont azt az időszakot fogjuk ki túránk során, amikor is a Magyar Értéktár által elismert Hajdúsági torma éppen kezdi beillatozni a környéket.

Érmellék fővárosa: Létavértes

Az Érmellék fővárosának is titulál település két község egyesüléséből jött létre 1970-ben. Az azóta már várossá duzzadó Létavértesen a görögkatolikus és a református vallás dominál, a Nagyléta városrész főterén álló templomot az utóbbiak állítatták 1806-1813 között. A barokk stílusú műemlék árnyékából indul a mai túránk, amelynek környékén a Korona presszóban az Alföldi Kék pecsétje is hozzáférhető. A főutcán Debrecen felé indulva érjük el a kék négyzetjelzésű turistautat, amely nem csak Vértesre, hanem a túránk elején is sokáig mutatja majd az utat.

A falusias hangulatú vértesi részen az első utunkba akadó műemlék egy az országban is egyedülálló agrár-ipartörténeti emlék, a vízi vágóhíd. A Kék-Kálló fölé 1904-ben emelet vágóhíd belsejében a hentes-mészáros mesterség egykori szerszámai, eszközei, és dokumentumai tekinthetőek meg.

A településrész központjában temérdek látnivaló fogad, az egyik legérdekesebb a Rozsnyai gyűjtemény, amely egy országos jelentőségű néprajzi gyűjtést tartalmaz. A múzeumépület maga is egy igazi műemléki környezetben álló épület, ugyanis a mellette található református idősgondozási központ a klasszicizáló Lédig-kúriában lett kialakítva. A néprajzi kiállítás egyébként a kerámiák sokszínűségének bemutatására irányul, és a gyűjtőterülete a Kárpát-medence egészére kiterjed.

A helyi reformátusok kakasos temploma impozáns méretei miatt kitűnik a környék épületei közül. A református katedrális 1806–1813 között épült eklektikus stílusban, de 1863-ban romantikus stílusban átépítetté. Az épület szomszédságában található még az előzetese bejelentkezéssel látogatható Irinyi Arborétum, de a gyufa feltalálójának életével egy kiállítóhely is foglalkozik itt.

Erdőspuszták a vértesi határban

A városból kifelé menet egy teljesen lecsupaszított domb tetején kísértetként meredezik az omladozó, több méter magas, historikus stílusú síremlék rom. A monstrum a Nagy-Móricz család temetkezési helye volt egykoron, és az öregtemetőben állt, de ezt napjainkra már felszámolták, és egy elvadult akácerdő veszi körbe.

A települést elhagyva a híres Hajdúsági tormát termő földek között visz az utunk. Az Alföld Kék ismerős sávját megtalálva pedig már szép erdős-ligetes környezet fogad bennünket, az itteni homokbuckák némelyikén még nagyobb facsoportok is megragadtak az évtizedek során. A kéktúra pecsétjének is helyet adó mintagazdaságot több néven is emlegetik erre felé, Mityók-tanya, Kossuth Tsz és Huszti pihenő is volt már az elmúlt évek során. Elhaladva a szarvasok lakhelyéül szolgáló karám mellett már megint egy a tájegységre oly jellemző galériaerdő hívogat.

Buckaközi rétek és lápok

A Vett út keresztezése után megszűnik az árnyat adó erdő, és a terület uraló lápos élőhely típust vehetünk itt szemügyre. Az itteni buckaközi rétek és lápok még napjainkban is őrzik a hegyvidékről lefutó folyók által ide hozott páratlan növényvilágot. Az egykori Pungurhegyi iskolát elérvén ligetes akácerdők szegélyezik az utunkat, és hamarosan az Álmosdi pihenőt is megleljük a fák között. Se pad, se pecsét nincs már itt napjainkban, viszont van cserébe hegyvidéki hangulat, amelyet az itteni szál fenyők keltenek.

A túránk következő szakaszában egy hatalmas, erdők közé beékelődött pusztán haladunk át, amelyet haszonállatok is uralnak. A terület keleti végében húzódik a környék büszkesége, a Daru-láp. A madárparadicsomot egy tanösvény járja be kilátókkal és madármegfigyelő hellyel megfűszerezve.

Történelmi szőlőskertek

Hamarosan beérünk a létavértesi szőlőtermelés zömének helyet adó Kossuth-kertbe. Az itteni szőlőskertek még őrzik a hagyományokat a szőlőkultúrában és az építkezésben is. Az Érmelléken pajtának nevezett kerti hajlékok sora a dombok, völgyek vonulata adta dűlőrendszerhez alkalmazkodva épült fel egykoron. A Kossuth-kertben található még a település tájháza, amely egy Mezőgazdasági Néprajzi múzeum, és a nagy múltú érmelléki szőlőtermesztést és borászatot mutatja be.

A továbbiakban még több, szépen rendben tartott gyümölcsös kereteken haladunk át, majd a Baross utcán érkezünk vissza a túránk kiindulópontjához.

Útravalóul

A Magyar Értéktár által elismert Hajdúsági torma a megye egyik legkeresettebb élelmiszere a kiváló minősége miatt. A növény júniustól augusztusig virágzik, ilyenkor lengi be igazán a környéket a torma oly jellegzetes illata.

Hasznos információk:

A létavértesi túra útvonala:

Létavértes(KN) – Vizi vágóhíd – Rozsnyai gyűjtemény – Arborétum – Nagy-Móricz kripta – Kepecstag (K) – Pungur hegyi iskola – Álmosdi pihenő – Daru-láp – Kossuth-kert – Létavértes

Táv: 28 km

Ajánlott kiadvány(ok): Alföldi Kéktúra igazolófüzet

Rozsnyai István Muzeális Gyűjtemény és Jurtatábor:

- Cím: 4283, Létavértes, Irinyi u. 7

- Telefonszám: +36 52 376 763, +36 30 1999 437

- E-mail: rozsnyai.gyujtemeny@gmail.com

- https://www.rozsnyaigyujtemeny.hu/

Vizi vágóhíd:

- Telefonszám: +36 30 587 9390
- E-mail: valyinepapaiviola@gmail.com