top of page

Létavértesi erdők a pusztában

 

   

   Az Erdőspuszták a Dél-Nyírség egyik kisebb területe, amelyet főként lápokkal tarkított puszták, buckaközi mocsarak, és ligetes erdők alkotják. Az erdős pusztavidéket az érdekes műemlékeiről híres Létavértest öleli körül. S ha szerencsénk van, akkor pont azt az időszakot fogjuk ki túránk során, amikor is a Magyar Értéktár által elismert Hajdúsági torma éppen kezdi beillatozni a környéket.

075_1.jpg

 


Érmellék fővárosa: Létavértes

   Az Érmellék fővárosának is titulál település két község egyesüléséből jött létre 1970-ben. Az azóta már várossá duzzadó Létavértesen a görögkatolikus és a  református vallás dominál, a Nagyléta városrész főterén álló templomot az utóbbiak állítatták 1806-1813 között. A barokk stílusú műemlék árnyékából indul a mai túránk, amelynek környékén a Korona presszóban az Alföldi Kék pecsétje is hozzáférhető. A főutcán Debrecen felé indulva érjük el a kék négyzetjelzésű turistautat, amely nem csak Vértesre, hanem a túránk elején is sokáig mutatja majd az utat. 

   A falusias hangulatú vértesi részen az első utunkba akadó műemlék egy az országban is egyedülálló agrár-ipartörténeti emlék, a vízi vágóhíd. A Kék-Kálló fölé 1904-ben emelet vágóhíd belsejében a hentes-mészáros mesterség egykori szerszámai, eszközei, és dokumentumai tekinthetőek meg.

   A településrész központjában temérdek látnivaló fogad, az egyik legérdekesebb a Rozsnyai gyűjtemény, amely egy országos jelentőségű néprajzi gyűjtést tartalmaz. A múzeumépület maga is egy igazi műemléki környezetben álló épület, ugyanis a mellette található református idősgondozási központ a klasszicizáló Lédig-kúriában lett kialakítva. A néprajzi kiállítás egyébként a kerámiák sokszínűségének bemutatására irányul, és a gyűjtőterülete a Kárpát-medence egészére kiterjed.

   A helyi reformátusok kakasos temploma impozáns méretei miatt kitűnik a környék épületei közül. A református katedrális 1806–1813 között épült eklektikus stílusban, de 1863-ban romantikus stílusban átépítetté. Az épület szomszédságában található még az előzetese bejelentkezéssel látogatható Irinyi Arborétum, de a gyufa feltalálójának életével egy kiállítóhely is foglalkozik itt.

 

Erdőspuszták a vértesi határban

   A városból kifelé menet egy teljesen lecsupaszított domb tetején kísértetként meredezik az omladozó, több méter magas, historikus stílusú síremlék rom. A monstrum a Nagy-Móricz család temetkezési helye volt egykoron, és az öregtemetőben állt, de ezt napjainkra már felszámolták, és egy elvadult akácerdő veszi körbe.

061_2.jpg

 

   A települést elhagyva a híres Hajdúsági tormát termő földek között visz az utunk. Az Alföld Kék ismerős sávját megtalálva pedig már szép erdős-ligetes környezet fogad bennünket, az itteni homokbuckák némelyikén még nagyobb facsoportok is megragadtak az évtizedek során. A kéktúra pecsétjének is helyet adó mintagazdaságot több néven is emlegetik erre felé, Mityók-tanya, Kossuth Tsz és Huszti pihenő is volt már az elmúlt évek során. Elhaladva a szarvasok lakhelyéül szolgáló karám mellett már megint egy a tájegységre oly jellemző galériaerdő hívogat.

 

Buckaközi rétek és lápok

   A Vett út keresztezése után megszűnik az árnyat adó erdő, és a terület uraló lápos élőhely típust vehetünk itt szemügyre. Az itteni buckaközi rétek és lápok még napjainkban is őrzik a hegyvidékről lefutó folyók által ide hozott páratlan növényvilágot. Az egykori Pungurhegyi iskolát elérvén ligetes akácerdők szegélyezik az utunkat, és hamarosan az Álmosdi pihenőt is megleljük a fák között. Se pad, se pecsét nincs már itt napjainkban, viszont van cserébe hegyvidéki hangulat, amelyet az itteni szál fenyők keltenek.