top of page

Honfoglalás Emlékei

 

   

   A Lakitelek, Árpádszállás megállóhelytől Pusztaszer, Árpád-halomig vezető túraútvonal eredetileg a honfoglalás millecentenáriumára készült el a Bács-Kiskun Megyei természetbarátok munkája nyomán. Az évtizedek múlása során sajnos feledésbe merült ez a túraútvonal. Végül egy lelelkes társaság és a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség felkarolta az útvonalat, és együtt megkezdték a szakaszok felújítását.

domb (4).jpg

 


Lakiteleki Holt-Tisza mentén

   Az útvonal kezdőpontja stílusosan a Lakitelek Árpádszállás nevezetű vasúti megállóhelye, ahol a megkopott zöld sávok még valamennyire megtalálhatóak a villanyoszlopokon. Leérve a holtág partjára a jelzések követik a vizet, e szakaszon a Kontyvirág tanösvénnyel együtt halad az utunk. A hatalmas ártéri fák között sétálva megnyugtatóan hat az itt kanyargó holtág. (A tanösvénnyel egy korábbi cikkben már bővebben foglalkoztam.)

Lakitelek
051_1.jpg

 

      Rövid sétát követően a Kiskunsági Nemzeti Park legbecsesebb és egyben a legjobban féltett területegységére érkezünk, ugyanis a lábunk előtt terül el a Szikra és az Alpári-rét elnevezésű tájegység. Az itt húzódó hullámtéri kaszálók még ma is őrzik az évszázados, természetes tájképet. A néhol járhatatlan terepért kárpótol bennünket a horizont fölé magasodó tiszaalpári templom látványa. Utunk 6. kilométerénél a turistaút jobbra fordul, és a Lakiteleki Holt-Tiszát felváltja az alpári társa mellettünk. (Figyelem, az itteni lapos szakasz nagy esősözések követően nehezen vagy egyáltalán nem járható!)

Tiszaalpár, a természet és történelem harmóniája

   Ha beértünk a településre, akkor hamarosan kirajzolódik az itteni földvár markáns dombja, de előtte még a rét legnagyobb vizes élőhelye is látogatásra csábít. Ajánlott elsőként a Várdombra felkapaszkodni, ugyanis innen a környék egyik legszebb panorámája tárul elénk. Jó képzelőerővel megelevenedik a honfoglalás-kori állapotokat idéző tájkép, amelyet Árpád is láthatott a győztes alpári csata után. A település első lakói már az újkő-korban megtelepedtek itt, ennek állít emléket az ásatások során előkerült anyagból rekonstruált falut bemutató mini „skanzen”. A másik domb tetején áll egy barokk templom, amelyet 1755-ben építettek, s a különlegessége az, hogy Máriának, a Jótanács anyjának tiszteletére szentelték fel. A templomkertben található még egy a millecentenáriumra készített Árpád-szobor is.

Tiszaalpár

 

   Ha pedig végeztünk a domboknál, akkor irány a víz, ugyanis a tiszaalpári Nagy-tó madártani szempontból az egyik leggazdagabb élőhely a környéken. A tó mai vizes arcát a terület átrendezésének köszönheti, s mióta átáramlik a víz az egykori tőzegbányából és a holtágból, halak is megjelentek itt. Az utolsó alpári látnivaló az itteni festői szépségű holtág. A Tisza szabályozása során az 1850-es években átmetszéssel kialakított holtág partja mellet sétálva mindig érdekes élővilágba botlunk. Sajnos a régi piros keresztjelzések itt már lekoptak, ezért érdemes a mellékelt térkép alapján tájékozódni a következő szakaszokon. Kalandozásainkat az Alpárral az évek során összenőtt Tiszaújfaluban folytatjuk, itt csak annyira kanyarodik be a nyomvonal, hogy egy boltot útba ejtsünk, vagy esetleg kihasználjuk az itteni kiszállási pont lehetőségét.

245_1.jpg