Az Alföld téged is vár
Gyalogtúrák Magyarország legnagyobb és legváltozatosabb tájegységén: az ALFÖLDÖN!
Szent Család Zarándoklat a Kiskunságban
A Kiskunság felső peremén létezik egy vallási és történelmi szempontból is érdekes útvonal, amely három olyan település templomát ejti útba, ahol a Szent Család (Szent István, Szent Imre és Boldog Gizella) ereklyéit őrzik. Sőt az útvonal kisebb kitérőkkel két templomromot és egy középkori alapokkal rendelkező templomot is érint. A három település pedig egy-egy egyházi ünnephez kötődően szervezi meg a Magyar Szent Család Zarándoklatot, hogy a három szent ereklye egy napon legyen látható.
Tartalomjegyzék:
- A pusztába épült élményközpont
- Jézus Szíve templom és a Templom tér
- Pálinka Patika Városban egy templomrom
- Nyárjas, a varázslatos mese erdő
- Szent Lőrinc egykori és mai temploma
- Szent István király, avagy Szentkirály
- Térkép
A pusztába épült élményközpont
Ha a zarándoklat végeztével szeretnék egy kicsit megpihenni, érdekes dolgokat megcsodálni vagy csak egy igazi magyaros ebédre vágyunk, akkor a gyaloglásunkat kezdjük a Lakiteleki Népfőiskolától. A Lezsák Sándor és felesége által a kilencvenes években létrehozott szabadidőközpontban lovarda, tornacsarnok, sportpálya, termálfürdő, kemping, szálloda és étterem is megtalálható. De olyan hazánkban különlegesnek mondható látnivaló is akad, mint például a 21. századi vértanúinak és hitvalló egyházi vezetőinek létrehozott „Keresztény Panteon” szoborpark, de itt áll a Biblia háza is, ahol bárkinek lehetőség van a kivetített képernyőről a Biblia egy mondatát lemásolni. Sőt az itteni „Hungarikum Liget” ékessége a Szent István-kápolna, amelyet Lezsák Sándor és felesége építtette 1997-ben.
A Népfőiskolától elindulva rögtön az igazi Kiskunság fogad majd bennünket, ugyanis az itt húzódó fenyőerdő és talpunk alatt lévő homok adja meg a tájék eszenciáját.
Lakiteleki Jézus Szíve templom és a Templom tér
A településre érve a vasút szomszédságában találjuk a katolikus templomot, amely az itteni ereklyét rejti. A ma is álló templomot 1926-ban építették fel Kecskemét város anyagi támogatásával, a terveket pedig Merasz József építőmester készítette. Az épület belsejében látható oltárkép Takács István, mezőkövesdi művész alkotása, amely Jézust a hívei körében ábrázolja. A hajó melletti oldalfalon pedig egy fából készült, üveges szekrényben látható Szent Imre herceg csontereklyéje. A Szent mellszobra egyébként a templom kertjében megtekinthető.
A templomokkal körül ölelt kis parkot is érdemes bejárni, ugyanis a hely az elmúlt évtizedek alatt Lakitelek történelmi terévé vált. A Templom tér ad otthont többek között egy Petőfi mellszobornak, egy turulmadaras Országzászlónak, az Emlékezés harangjának, a 48-as és az 56-os kopjafáknak. De az összes közül legérdekesebb a hármas halmon álló emlékkereszt, amely a világháborúk lakiteleki áldozatairól emlékezik meg. A legújabb alkotás pedig a Boldogasszony kultusznak és a Szűz Mária tiszteletének állított emlékhely. A közadakozásból és támogatásokból létrehozott „filagória” alatt egy fából készült Mária-szobor áll, amelyet Harascsák Csaba fafaragó készített. A Szűz Mária szobor körül pedig égetett kerámia domborműveken a hét boldogasszony ünnep látható.
Pálinka Patika Városban egy Árpád-kori templomrom
A nagyközség központjából kell letérni a település egyik kulturális színfoltjához, ugyanis a Kultúrművek által létrehozott élménybirtokot az Árpádszállási út és a Fő út kereszteződésénél találjuk egy akácerdőben. Ha ajánlanom kellene egy darab látnivalót az utókornak, amolyan „ezt látnod kell, mielőtt meghalsz”-t, az biztos a Tőserdei Kultúrművek és Pálinkaház lenne.
Sokáig csak legenda volt a lakiteleki Árpád-kori templom kiléte, ugyanis csak a helyiek hittek benne, hogy a régi TSZ központjában lévő domb egy templomromot rejt. 2015-ben azonban végre magánkézbe került a terület és lehetőség nyílott rá, hogy felszínre hozzák a 11. századi templom alapját pont ott, ahol a helyiek gondolták. Az ásatások során kiderült, hogy a templomot a 14. századi bővítés során alakították át szögletesre, és az is bizonyosságot nyert, hogy a tatárjárás vetett végett az itteni virágázó település életének, mert a templom mellet több száz lefejezett test maradványát találták meg. A közel ezer éves romok megmenekülése egy lelkes magánszemélynek köszönhető, aki az 1920-as években homokkal temettette be az álló falakat, hogy ne hordják el helyiek a köveit.
A Kultúrművek által üzemeltet látogatóhelyen, nyitvatartási időben szabadon megtekinthető a feltárás és annak történetét bemutató kiállítás is. Emellett még megelevenedik egy 30-as évekbeli város főutcája is a birtok egyik épületében. A „Pálinka Patika Város” egyfajta játék a képzelőerővel és a lélekkel, de mégis a járókelő elhiszi, hogy itt megállt az idő. Az élményhez pedig nagyban hozzájárul a szakszerű és humoros idegenvezetés, amelyet a Hét Mérföldön is híres Lúdas Mátyás nyújt.
Nyárjas, a varázslatos mese erdő
Lakitelket elhagyva újra a fáké a főszerep, mert ezen az úton meseszép fenyvesek és akácerdők váltogatják egymást a Világoshegyi vasútimegállóig. Itt egy fakereszt és tanyasi iskola áll, az utóbbi sajnos a felújítása során elvesztette a Klebelsberg típusú egykori épületek sajátoságát.
A következő településrész, amely már Nyárlőrinchez tartozik, a Nyárjas nevet kapta. Az állomás mellet található a helyi erdészkerület telephelye és a kastélyra emlékeztető erdészháza is. Tovább gyalogolva a sínek mentén feltűnik hamarosan Nyárlőrinc házainak sziluettje.