Az Alföld téged is vár
Gyalogtúrák Magyarország legnagyobb és legváltozatosabb tájegységén: az ALFÖLDÖN!
Kápolnák Útja
A „Kápolnák Útja” egy zöld sávval jelzett, a Duna-Tisza közén észak-déli irányban áthaladó tematikus túraútvonal, amely Ócsa és Kecskemét között húzódik kb. 90 km hosszan. A Felső-Kiskunsági turistaút érinti a terület híresebb kápolnáit, templomromjait, és több érdekes látnivalót is bemutat útja során. Ezek közül, ha nem is emelkedik ki, de mindenképpen történelmi szempontból jelentős a Pusztavacsi Ország Közepe emlékhely, amely szintén az útvonal része.
A 2021-es „Kápolnák Útja” túrasorozat a nagybetűs jutalomjáték volt számunkra, hiszen temérdek látnivaló akadt utunk során Kecskeméttől Ócsáig, és az idő is mindig kegyes volt hozzánk. Az utunk során a csapatot kisérő tavasz, nyár és ősz felfedte nekünk a Felső-Kiskunság sajátos arcát, és elkápráztatott egyedi szépségével bennünket.
„A tájkép élvezésében is az a fontos, amit az ember lelke önt bele a nyers képbe. Mindenki annyit lát, amennyit tud látni; azt látja meg kint, ami benne van, belül!l”
Móricz Zsigmond
Kecskemét környékének emlékhelyei
A Kecskeméti Arborétum Nyíri út felöli bejáratától indul a „Kápolnák Útja” túrasorozat, itt található egy információstábla, amely a környék történelmi emlékhelyeit és kápolnáit mutatja be. Az utóbbiból az első pont a kapu mögött áll, amelyet Fájdalmas Szűzanya-, vagy más néven Sarlós Boldogasszony-kápolnaként is szoktak emlegetni. Az épületet 1718-ban készítették egy itteni Mária jelenést követően. A vallási épülethez sok érdekes látnivaló is tartozik, például egy tizenöt stációhelyes keresztút és egy Szoborsétány is. A kálvária 1996-ban a Millecentenárium évében készült, a Magyar Szentek Szoborsétány szobrait pedig Kisfaludy Stróbl Zsigmond készítette 1912-ben, és eredetileg a Lordok háza helyén álló egykori katolikus bérház falát díszítették. (A Kecskeméti Arborétummal és a környékbeli látnivalókkal egy korábbi cikkben már bővebben foglalkoztam.)
A zöld sáv eleinte az arborétum kerítése mellet vezet hosszan, majd észak felé fordul, és átszeli a szántóföldeket. Az itteni szántók közé beékelődött völgyzáró utat járva az az érzése támad az emberfiának, mintha egy hullámvasúton ülne. A Máriahegy nevezetű településrész után érintjük az El Diaboló Ranch kissé viharvert keresztjét, majd átkelünk az autópálya felett. A balra kanyarodó turistaút csak annyira érinti Hetényegyházát, hogy felkereshessük a környék egyik legjelentősebb emlékhelyét, a Móricz-fát. A történelmi Nyíri út mellet álló Móricz-fa sajnos egy vihart követően kidőlt. A leborult kocsányos tölgy több mint 150 éves volt, és az egykori Kisnyíri-erdőben, Móricz Zsigmond birtokán állott. A fa az évek múlásával emlékhellyé vált, és egy emléktáblát is kapott az író századik születésnapján.
Folytatva az utunkat tovább egyszer csak a Nagynyír vasútimegállójához érünk, innentől a turistaút a Nyíri-erdő mellet vezet. Az erdő nagyrésze napjainkban már bekerített vadaskert, de szerencsére egy 26 hektárnyi részt átengedtek belőle a kirándulók számára. A Szent Hubertus Parkerdő nevet viselő ligetben érdemes, sőt kötelező betérni! Ugyanis a parkerdő rejti többek között az 1848-as tanösvényt és az emlékmúzeumot is. Az utóbbi egy az erdészházban kialakított országban is egyedülálló „szabadságharcos” ereklye gyűjtemény, amelyet az itt erdészkedő Szulyovszky László rakott össze az élete során. Azonban a kiskunsági parkerdő legnagyobb ékessége az 1993-ban itt felépített Szent Hubertusz-kápolna. A faházikóra emlékeztető épület az Országos Vadásznap alkalmából készült, szintén Szulyovszky tervei alapján.