Az Alföld téged is vár
Gyalogtúrák Magyarország legnagyobb és legváltozatosabb tájegységén: az ALFÖLDÖN!
Kápolnák Útja
A „Kápolnák Útja” egy zöld sávval jelzett, a Duna-Tisza közén észak-déli irányban áthaladó tematikus túraútvonal, amely Ócsa és Kecskemét között húzódik kb. 90 km hosszan. A Felső-Kiskunsági turistaút érinti a terület híresebb kápolnáit, templomromjait, és több érdekes látnivalót is bemutat útja során. Ezek közül, ha nem is emelkedik ki, de mindenképpen történelmi szempontból jelentős a Pusztavacsi Ország Közepe emlékhely, amely szintén az útvonal része.
A 2021-es „Kápolnák Útja” túrasorozat a nagybetűs jutalomjáték volt számunkra, hiszen temérdek látnivaló akadt utunk során Kecskeméttől Ócsáig, és az idő is mindig kegyes volt hozzánk. Az utunk során a csapatot kisérő tavasz, nyár és ősz felfedte nekünk a Felső-Kiskunság sajátos arcát, és elkápráztatott egyedi szépségével bennünket.
„A tájkép élvezésében is az a fontos, amit az ember lelke önt bele a nyers képbe. Mindenki annyit lát, amennyit tud látni; azt látja meg kint, ami benne van, belül!l”
Móricz Zsigmond
Kecskemét környékének emlékhelyei
A Kecskeméti Arborétum Nyíri út felöli bejáratától indul a „Kápolnák Útja” túrasorozat, itt található egy információstábla, amely a környék történelmi emlékhelyeit és kápolnáit mutatja be. Az utóbbiból az első pont a kapu mögött áll, amelyet Fájdalmas Szűzanya-, vagy más néven Sarlós Boldogasszony-kápolnaként is szoktak emlegetni. Az épületet 1718-ban készítették egy itteni Mária jelenést követően. A vallási épülethez sok érdekes látnivaló is tartozik, például egy tizenöt stációhelyes keresztút és egy Szoborsétány is. A kálvária 1996-ban a Millecentenárium évében készült, a Magyar Szentek Szoborsétány szobrait pedig Kisfaludy Stróbl Zsigmond készítette 1912-ben, és eredetileg a Lordok háza helyén álló egykori katolikus bérház falát díszítették. (A Kecskeméti Arborétummal és a környékbeli látnivalókkal egy korábbi cikkben már bővebben foglalkoztam.)
A zöld sáv eleinte az arborétum kerítése mellet vezet hosszan, majd észak felé fordul, és átszeli a szántóföldeket. Az itteni szántók közé beékelődött völgyzáró utat járva az az érzése támad az emberfiának, mintha egy hullámvasúton ülne. A Máriahegy nevezetű településrész után érintjük az El Diaboló Ranch kissé viharvert keresztjét, majd átkelünk az autópálya felett. A balra kanyarodó turistaút csak annyira érinti Hetényegyházát, hogy felkereshessük a környék egyik legjelentősebb emlékhelyét, a Móricz-fát. A történelmi Nyíri út mellet álló Móricz-fa sajnos egy vihart követően kidőlt. A leborult kocsányos tölgy több mint 150 éves volt, és az egykori Kisnyíri-erdőben, Móricz Zsigmond birtokán állott. A fa az évek múlásával emlékhellyé vált, és egy emléktáblát is kapott az író századik születésnapján.
Folytatva az utunkat tovább egyszer csak a Nagynyír vasútimegállójához érünk, innentől a turistaút a Nyíri-erdő mellet vezet. Az erdő nagyrésze napjainkban már bekerített vadaskert, de szerencsére egy 26 hektárnyi részt átengedtek belőle a kirándulók számára. A Szent Hubertus Parkerdő nevet viselő ligetben érdemes, sőt kötelező betérni! Ugyanis a parkerdő rejti többek között az 1848-as tanösvényt és az emlékmúzeumot is. Az utóbbi egy az erdészházban kialakított országban is egyedülálló „szabadságharcos” ereklye gyűjtemény, amelyet az itt erdészkedő Szulyovszky László rakott össze az élete során. Azonban a kiskunsági parkerdő legnagyobb ékessége az 1993-ban itt felépített Szent Hubertusz-kápolna. A faházikóra emlékeztető épület az Országos Vadásznap alkalmából készült, szintén Szulyovszky tervei alapján.
Ennyi látnivaló után nehéz szívvel, de sajnos el kell, hogy hagyjuk a Parkerdőt, azonban sokáig az erdő mellet vezet még az utunk. Méntelekig két útszéli keresztbe is botlunk, az egyik egy régebbi feszület az 1942-es Berente-kereszt, a másik pedig egy 2019-ben állított. A falu határához érve érdemes egy kicsit kikalandozni az 1930-ban épült Református templomhoz és a 2 évvel korábbi Nagyboldogasszony-kápolnához.
„Nem vagyok futóhomok, melyet bármely széláramlat bármely égtáj felé sodorhat, hanem ember vagyok, ki szülőföldjén helytáll akkor is, ha dacolni kell a zord idők viharaival”
Török László
Mizsei keresztek
Méntelekről tovább haladva tehetünk egy apró kitérőt a település szívében található Parkerdőbe, ahol egy tanösvény szerű gyalogösvényt alakított ki a település vezetése. A különleges hangulatú, fákkal és bokrokkal tarkított, dombos terület legmagasabb pontja a Csődör-halom.
Felsőméntelekig az erdőt lezáró tanyasor mellet haladunk, majd egy bal kanyar után Lajosmizse felé vesszük az irányt. A szőlősterületek és egy fenyőerdő mellett elsétálva érkezünk meg a Bács-Kiskun megye északi részén fekvő városba. Itt is tehetünk egy kis kerülőt a lajosmizsei temetőben álló Mihálovics-kápolnához. Az 1928-ban épült kápolna építtetője Mihálovics Ernő Kanonok, Esperes plébános volt, aki szüleinek kívánt így emléket állítani.
A település központjába érve előtűnik Lajosmizse ékessége a Szent Lajos-templom, amely a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye legnagyobb egyházi épülete. A lajosmizsei katolikus templom Bachmann Károly újpesti építész tervei alapján épült a millennium évében. A templom féltve őrzőt kincse a torinói érsektől kapott halotti lepel hivatalos másolata. De az épületben kialakított múzeumban látható még Magyarország egyetlen Szent Lajos király ereklyéje, Szent István király csontereklyéje, és Lehel kürtjének hű másolata is.
A településről kiérve és az autópályahidat megmászva a turistaút egyenest abba a pusztába vezet, ahol Lajosmizse és térségének legrégebbi építészeti emléke, az úgynevezett Pusztatemplom romja áll. A település központjától majd 9 kilométeres gyaloglásunkat koronázza meg az a templomrom, amely valószínűsíthetően a 14. század végén épült kora gótikus stílusban. Az egyhajós, keleten sokszögben záródó épület teljes egészében réti mészkőből készült. A Pusztatemplom és a közelében lévő kis település nagy valószínőséggel a 15 éves háborúban pusztult el. A romokat két részlétben tárták fel, először Szabó Kálmán, a kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója munkálkodott rajta, majd az újabb ásatásokat Fülöp András végezte el 1995-ben. 1999-ben a Pusztatemplom Alapítvány a támpillérek megerősítésével alakíttatta ki a romok mai formáját.
A gyaloglásunk további része fa matuzsálemek között vezet, hiszen az egykori pusztai tölgyesek egy kivételes szépségű maradványa bújik meg itt. A turistaút érinti a környék legszebb tölgyfáját, a „Mizsei Óriás”-t is. A kocsányostölgy korát 220 évre becsülik, a földig hajló lombsátra alatt egy kényelmes pihenő is található. A tölgy körül több értékes, a magyar dendrológia által számon tartott fafajta található.