Pálosszentkúti zarándoklatok

Bács-Kiskun megye déli határánál bújik meg a Pálosok híres kegyhelye, amely már a 18. század óta kedvelt zarándok- és búcsújáróhely. Napjainkban is több környékbeli település számtalan zarándokútat szervez a petőfiszállási szentkúthoz, például egyik legismertebb a kiskunfélegyházi „Férfiak gyalogos zarándoklata”. De Jászszentlászlóról is indul egy kb. 12 kilométeres út a kegyhelyre, amely a Kiskunságra oly jellemző szép homokbuckás, erdeifenyős területen halad keresztül.

Ferencszállási kis kápolna…

A ferencszállási Szentkútnak számos 18. századi legendája létezik, egyik szerint egy pásztornak a kifakadó forrás mellett egy tócsában jelent meg Szűz Mária, egy másikban pedig a kút vízétől való hihetetlen gyógyulást említenek. Nos ezeket az istenkáromlásokat a váci püspökség már nem nézte jó szemmel, ezért 1793-ban betemettette a kutat, és betiltotta a zarándoklatokat. De az még nagyobb erővel tört elő, és az égi jel után már nem merték megtiltani a forrás imádatát, ezért inkább fokozatosan búcsújáró hellyé alakították a szenthelyet.

A megnövekedett csodajárás hatására a pusztában a forrás mellé kőkeresztet állíttatott a kiskunfélegyházi városi tanács. 1873-ban a kápolnaépítő bizottság a régi ferencszállási templom romjaiból egy új épületet húzatott fel. Az építkezéshez a régi falak köveit is felhasználták, és az ásásakor talált rengeteg csontot a templom tövében elhantolták. A kutat pedig körülkerítették, és védőtetőt húztak föléje.

A millennium emlékére később kápolna is készült, amely a benne látható Skapulárés Szűz Mária szobor miatt Máriát kapta védőszentjéül. 1958-ban készült el az esőbeállóval egybeépített keresztút, és ezután megépült a lourdes-i barlang, a szabadtéri oltár is. Ennek a közelében áll a Prágai Kis Jézus képoszlopa és a máig gyarapodó Mária-múzeum. 1940-ben pedig a Magyarországra visszaköltözött pálos rend kapta meg Szentkutat, az itteni rendházukat a templom mellé húzták fel.

A pálosszentkúti kegyhely legendái és a belőle kiáradó ájtatosság miatt kiválóan alkalmas a világ zajától való magányos elvonulásra. A szentkút történetét Móra Ferenc is felhasználta „Ének a búzamezökről” című regényében.

Zarándoklat a híres Csólyosi úton

A kiskunfélegyházi Ótemplom elől indul minden első pénteken a kb. 14 kilométer hosszú férfiak gyalogos zarándoklata Pálosszentkútra. A település legrégebbi temploma a hangulatos Béke téren található, és 1749-ben építették barokk stílusban. Figyelemre méltó az épület ajtaja fölött található hófehér szoborkompozíció, amely Maróti Géza munkája és a „Megváltó és két angyal” nevet viseli.

A zarándoklat első szakasza a település Fő utcáján halad dél felé, és közben elhalad Kiskunfélegyháza valóságos kis építészeti műremeke, a Móra Ferenc tér lezárásában álló Szentháromság- vagy más néven Kalmár-kápolna mellett is. A kápolnát Kalmár József kiskun kerületi kapitány és felesége építtette 1875-76 között családjuk számára. Az eklektikus, a gótikus és a neoreneszánsz stílusokat is felvonultató épület terveit Pártos Gyula, a Szent István-templom tervezője készítette.

Továbbiakban először jobbra, az Esze Tamás utcára, majd később balra, a Horvát Zoltán utcára fordulunk, s ezt követően érjük el a híres Csólyosi utat. A Kiskunfélegyházát Kiskundorozsmával összekötő középkori út még napjainkban is jól követhető. A dűlőút mentén pedig még számos kereszt hirdeti, hogy milyen fontos út volt egykoron. Az út mentén látható még egy Jézus Szíve szobor is, amelyet 2019-ben állíttatott a Szabó család az itteni romos képoszlop helyére.