Az Alföld téged is vár
Gyalogtúrák Magyarország legnagyobb és legváltozatosabb tájegységén: az ALFÖLDÖN!
Pálosszentkúti zarándoklatok
Bács-Kiskun megye déli határánál bújik meg a Pálosok híres kegyhelye, amely már a 18. század óta kedvelt zarándok- és búcsújáróhely. Napjainkban is több környékbeli település számtalan zarándokútat szervez a petőfiszállási szentkúthoz, például egyik legismertebb a kiskunfélegyházi „Férfiak gyalogos zarándoklata”. De Jászszentlászlóról is indul egy kb. 12 kilométeres út a kegyhelyre, amely a Kiskunságra oly jellemző szép homokbuckás, erdeifenyős területen halad keresztül.
Ferencszállási kis kápolna…
A ferencszállási Szentkútnak számos 18. századi legendája létezik, egyik szerint egy pásztornak a kifakadó forrás mellett egy tócsában jelent meg Szűz Mária, egy másikban pedig a kút vízétől való hihetetlen gyógyulást említenek. Nos ezeket az istenkáromlásokat a váci püspökség már nem nézte jó szemmel, ezért 1793-ban betemettette a kutat, és betiltotta a zarándoklatokat. De az még nagyobb erővel tört elő, és az égi jel után már nem merték megtiltani a forrás imádatát, ezért inkább fokozatosan búcsújáró hellyé alakították a szenthelyet.
A megnövekedett csodajárás hatására a pusztában a forrás mellé kőkeresztet állíttatott a kiskunfélegyházi városi tanács. 1873-ban a kápolnaépítő bizottság a régi ferencszállási templom romjaiból egy új épületet húzatott fel. Az építkezéshez a régi falak köveit is felhasználták, és az ásásakor talált rengeteg csontot a templom tövében elhantolták. A kutat pedig körülkerítették, és védőtetőt húztak föléje.
A millennium emlékére később kápolna is készült, amely a benne látható Skapulárés Szűz Mária szobor miatt Máriát kapta védőszentjéül. 1958-ban készült el az esőbeállóval egybeépített keresztút, és ezután megépült a lourdes-i barlang, a szabadtéri oltár is. Ennek a közelében áll a Prágai Kis Jézus képoszlopa és a máig gyarapodó Mária-múzeum. 1940-ben pedig a Magyarországra visszaköltözött pálos rend kapta meg Szentkutat, az itteni rendházukat a templom mellé húzták fel.
A pálosszentkúti kegyhely legendái és a belőle kiáradó ájtatosság miatt kiválóan alkalmas a világ zajától való magányos elvonulásra. A szentkút történetét Móra Ferenc is felhasználta „Ének a búzamezökről” című regényében.
Zarándoklat a híres Csólyosi úton
A kiskunfélegyházi Ótemplom elől indul minden első pénteken a kb. 14 kilométer hosszú férfiak gyalogos zarándoklata Pálosszentkútra. A település legrégebbi temploma a hangulatos Béke téren található, és 1749-ben építették barokk stílusban. Figyelemre méltó az épület ajtaja fölött található hófehér szoborkompozíció, amely Maróti Géza munkája és a „Megváltó és két angyal” nevet viseli.
A zarándoklat első szakasza a település Fő utcáján halad dél felé, és közben elhalad Kiskunfélegyháza valóságos kis építészeti műremeke, a Móra Ferenc tér lezárásában álló Szentháromság- vagy más néven Kalmár-kápolna mellett is. A kápolnát Kalmár József kiskun kerületi kapitány és felesége építtette 1875-76 között családjuk számára. Az eklektikus, a gótikus és a neoreneszánsz stílusokat is felvonultató épület terveit Pártos Gyula, a Szent István-templom tervezője készítette.
Továbbiakban először jobbra, az Esze Tamás utcára, majd később balra, a Horvát Zoltán utcára fordulunk, s ezt követően érjük el a híres Csólyosi utat. A Kiskunfélegyházát Kiskundorozsmával összekötő középkori út még napjainkban is jól követhető. A dűlőút mentén pedig még számos kereszt hirdeti, hogy milyen fontos út volt egykoron. Az út mentén látható még egy Jézus Szíve szobor is, amelyet 2019-ben állíttatott a Szabó család az itteni romos képoszlop helyére.
Kb. 9 kilométer múlva elérjük a Petőfiszűállási műutat, ezen jobbra kell majd fordulni, és ez az út átvezet az autópálya felett. Innentől kezdve is végig egyesen dél felé kell haladni, majd újra átkell kelni az autópályán, hogy Pálosszentkútra érjünk.
Kiskunságon át Szentkútra
A Jászszentlászlóról induló női gyalogos zarándoklat a Rákóczi utca felé néző katolikus templomtól indul, amelyet Ranszky Mihály kiskunfélegyházi vállalkozó épített, és 1902-ben szentelték fel Szent László tiszteletére.
A templom előtti kis térről kiindulva eleinte a Rákóczi utca déli vonalát követve érünk ki a településről, és a betonúton haladunk egészen a vasútiátjárónál levő keresztig. Itt jobbra fordulunk, és egyenesen haladunk tovább kb. 2 kilométer hosszan, majd átkelünk a környék legjelentősebb vízfolyásán, a Dong-éren. A Dél-Alföld leghosszabb csatornája ma is igazán sokszínű állat- és növényvilágnak ad otthont.
Az út végén bele futunk a piros jelzéskébe, és balra a turistaútra ráfordulva gyalogolunk tovább, majd 1,5 kilométer múlva elhaladunk egy tanya mellet. Innentől kezdve a sáv jelzését felváltja a piros kereszt jelzés. Szép homokbuckás, erdeifenyős területen sétálunk keresztül, míg végül pár kanyar után megérkezünk a Csólyosi úti buszfordulóhoz. Ettől a pontól kezdve a híres középkori úton lépdelünk tovább a jelzéseket követve, és áthaladunk az autópálya-felüljárón, ahonnét megpillantjuk a megye híres kegyhelyét.
Bács-Kiskun megye legnagyobb és leghíresebb zarándokútja a kecskeméti szervezésű „Kecskemét-Pálosszentkút zarándoklat Szerzetesek nyomában”, amelyről az esemény facebookcsoportjában tájékozódhatsz!
Hasznos információk:
A kiskunsági túra útvonala:
Jászszentlászló - Csitári-domb - Kőangyal - Dong-ér (P) - Csólyosi út (P+) - Pálosszentkút
Táv: 11,7 km
Ajánlott kiadvány(ok): Kiskunsági Nemzeti Park térkép (2009)
Petőfiszállási Pálosszentkút kegyhely:
- Cím: 6113 Petőfiszállás, Tanya 473.
- Telefonszám: +36 20 823 38 38; +36 20 775 25 55
Végül, ha elolvastad, ne felejtsd el értékelni,
ugyanis keressük az Alföld 100 legszebb túraútvonalát!
A kedves szavakért pedig végtelenül hálásak vagyunk!
Debreceni Hármashegyen
A Hármashegy Debrecen egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, amely nem csak gyalog, hanem a Zsuzsi Erdei Vasúttal is megközelíthető.
Ne
hagyd
ki
ezeket
sem!
.jpg)
Marosháti túraútvonalak
Az ország déli felén található Maroshát nem tartozik a felkapott turistacélpontok közé, pedig a kirándulók kényelmét elősegítő fejlesztések indultak meg.