Az Alföld téged is vár
Gyalogtúrák Magyarország legnagyobb és legváltozatosabb tájegységén: az ALFÖLDÖN!
A Maroshát legszebb túraútvonala
Az ország déli felén található Maroshát nem tartozik a felkapott turistacélpontok közé, pedig 2009-ben a kirándulók kényelmét elősegítő fejlesztések indultak meg a régióban. Ezek a projektek elsősorban az itt fellelhető érdekes műemlékekre és egyedi természeti látnivalók népszerűsítésére fokuszáltak.
Tartalomjegyzék:
- Marosháti túrútvonalak: a kezdetek
- Mit rejt a Királyhegyesi-puszta?
- Királyhegyes, a nyugalom és béke szigete
Marosháti túrútvonalak: a kezdetek
2009-ben indult meg a térség fejlesztése, amely során igazi aktív kikapcsolódásra alkalmas turisztikai körzetté változott a Maroshát. (Persze csak Alföldi szemmel nézve!) Egy Európai Uniós pályázat keretében új gyalogtúra útvonalak létesültek a kistérségben, ezen kívül a főbb látnivalókhoz tájékoztató táblák kerültek kihelyezésre, és pihenőhelyeket alakítottak ki az útvonalak mentén. Sajnos az itteni túraútvonalak karbantartása az ilyen pályázatok után szokás szerint elmaradtak, de szerencsére az Alföldön nem nehéz „torony iránt” közlekedni.
Tótók lakta vidék
A túránk kiindulópontja Pitvaros település, amely Csongrád-Csanád megye észak keleti csücskében található. Az apró falucska lakói egykoron betelepült evangélikus szlovákok voltak, akik 1882-ben templomot emeltek a központban. A neobizánci stílusú épület terveit Aigner Adolf készítette, az építkezést pedig Klein Sándor hódmezővásárhelyi vállalkozó vezette. Eleinte úgy volt, hogy egy kupolás templom készül el majd, de ettől a pitvarosiak idegenkedtek, ezért Ursits Lipótot, egy aradi építészt kérték felé a torony megtervezésére.
A templom környékén már fellelhetők a zöld turista jelzések, mi pedig ezen a turistaúton hagyjuk el a települést nyugati irányba.
A 4426-os út mentén haladva a következő település Csanádalberti, amely egykoron Pitvaros része volt. A központjában egy evangélikus templom áll, amely a vidéki klasszicizmus egyik legszebb példája. A templomuk 1882-ben épült, de azóta már sok természeti katasztrófát megélt. Például 1978-ban az épület tornyát újra kellett építeni, ekkor egy zömökebb és alacsonyabb toronysisak került a helyére.
Mit rejt a Királyhegyesi-puszta?
A településről kifelé haladva még egy érdekes építményt rejt az itteni bozótos, ugyanis a régi majorság épületei között még áll a Nicsovics-kastély. A kastély építtetője a szerb származású Nicsovics család volt, akik a török hódoltság elől menekültek a 19. században Magyarországra. A csanádalberti birtokon Nicsovics György irányításával építették fel 1923-ban kései historizáló stílusú kastélyukat. Az államosítást követően a földet elvették a családtól, a kastélyt pedig a helyi termelőszövetkezet használta raktárként. A rendszerváltást követően a gazdátlan épület állapota gyorsan romlani kezdett, parkjának növényzete is teljesen elvadult. (A kastély környéke magánterület, ezért kérjük ennek maximális tiszteletben tartását!)
Az unalmasnak ható betonos sétánk a Királyhegyesi-puszta bejáratánál ér véget, ugyanis balra fordulva rátérünk arra az útra, amely a Maros-Körös köze jelentősebb kunhalmait fűzi fel. A halomsor egyik tagja hamar a szemünk kereszttüzébe esik, amely nem más, mint a Fekete-halom. A kiemelkedés egy hármashatárhalom is, amely Makó, Királyhegyes és Csanádalberti határának találkozási pontján áll. A kunhalom felszínén még napjainkban is értékes löszpusztagyep és löszfalnövényzet él. A Fekete-halom a Körös–Maros Nemzeti Park által 1989-ben védelem alá helyezett Csanádi puszták része. Az itteni füves, vizenyős területek egy madárvonulási folyosó része, sőt az országban itt a legnagyobb a daruvonulás.
