A Maroshát legszebb túraútvonala

 

   Az ország déli felén található Maroshát nem tartozik a felkapott turistacélpontok közé, pedig 2009-ben a kirándulók kényelmét elősegítő fejlesztések indultak meg a régióban. Ezek a projektek elsősorban az itt fellelhető érdekes műemlékekre és egyedi természeti látnivalók népszerűsítésére fokuszáltak.

   

185_1.jpg

 


Marosháti túrútvonalak: a kezdetek

   2009-ben indult meg a térség fejlesztése, amely során igazi aktív kikapcsolódásra alkalmas turisztikai körzetté változott a Maroshát. (Persze csak Alföldi szemmel nézve!) Egy Európai Uniós pályázat keretében új gyalogtúra útvonalak létesültek a kistérségben, ezen kívül a főbb látnivalókhoz tájékoztató táblák kerültek kihelyezésre, és pihenőhelyeket alakítottak ki az útvonalak mentén. Sajnos az itteni túraútvonalak karbantartása az ilyen pályázatok után szokás szerint elmaradtak, de szerencsére az Alföldön nem nehéz „torony iránt” közlekedni.

 
140_1.jpg

 

Tótók lakta vidék

   A túránk kiindulópontja Pitvaros település, amely Csongrád-Csanád megye észak keleti csücskében található. Az apró falucska lakói egykoron betelepült evangélikus szlovákok voltak, akik 1882-ben templomot emeltek a központban. A neobizánci stílusú épület terveit Aigner Adolf készítette, az építkezést pedig Klein Sándor hódmezővásárhelyi vállalkozó vezette. Eleinte úgy volt, hogy egy kupolás templom készül el majd, de ettől a pitvarosiak idegenkedtek, ezért Ursits Lipótot, egy aradi építészt kérték felé a torony megtervezésére.

   A templom környékén már fellelhetők a zöld turista jelzések, mi pedig ezen a turistaúton hagyjuk el a települést nyugati irányba.

 
071_1.jpg

   A 4426-os út mentén haladva a következő település Csanádalberti, amely egykoron Pitvaros része volt. A központjában egy evangélikus templom áll, amely a vidéki klasszicizmus egyik legszebb példája. A templomuk 1882-ben épült, de azóta már sok természeti katasztrófát megélt. Például 1978-ban az épület tornyát újra kellett építeni, ekkor egy zömökebb és alacsonyabb toronysisak került a helyére.

 

Mit rejt a Királyhegyesi-puszta?

   A településről kifelé haladva még egy érdekes építményt rejt az itteni bozótos, ugyanis a régi majorság épületei között még áll a Nicsovics-kastély. A kastély építtetője a szerb származású Nicsovics család volt, akik a török hódoltság elől menekültek a 19. században Magyarországra. A csanádalberti birtokon Nicsovics György irányításával építették fel 1923-ban kései historizáló stílusú kastélyukat. Az államosítást követően a földet elvették a családtól, a kastélyt pedig a helyi termelőszövetkezet használta raktárként. A rendszerváltást követően a gazdátlan épület állapota gyorsan romlani kezdett, parkjának növényzete is teljesen elvadult. (A kastély környéke magánterület, ezért kérjük ennek maximális tiszteletben tartását!)

 

   Az unalmasnak ható betonos sétánk a Királyhegyesi-puszta bejáratánál ér véget, ugyanis balra fordulva rátérünk arra az útra, amely a Maros-Körös köze jelentősebb kunhalmait fűzi fel. A halomsor egyik tagja hamar a szemünk kereszttüzébe esik, amely nem más, mint a Fekete-halom. A kiemelkedés egy hármashatárhalom is, amely Makó, Királyhegyes és Csanádalberti határának találkozási pontján áll. A kunhalom felszínén még napjainkban is értékes löszpusztagyep és löszfalnövényzet él. A Fekete-halom a Körös–Maros Nemzeti Park által 1989-ben védelem alá helyezett Csanádi puszták része. Az itteni füves, vizenyős területek egy madárvonulási folyosó része, sőt az országban itt a legnagyobb a daruvonulás.

092_1.jpg

 

A Blaskovich uradalom

   Királyhegyes felé tovább haladva ragadós, fekete termőföldek között vezet az út, majd egy újabb bal kanyar után már a Csikóspusztára vezető betonon trappolunk. Az egykori mezőgazdasági központban bújik meg a Blaskovich uradalom 19. és 20. század fordulóján épített romantikus-historizáló stílusú kastélya. A két homlokzati tornyos kastély fénykorában 28 szobával rendelkezett, és a grófi család mellet a cselédek is benne laktak. Az államosítást követően az itteni dohánytermesztő uradalmat az akkor megalakult termelőszövetkezet kapta meg, és gépállomást hozott létre benne. A majorság napjainkban magánkézben van, és egy vállalkozó tollüzemet működtet itt.

148_1.jpg
 

 

   Tovább folytatva az utunkat a zöldön, megint csak érintjük a Királyhegyesi-pusztát, amely a Csanádi puszták legdélebbi része. A bal kezünk felől látható táj igen változatos mikrodomborzati formákkal és talajtípusokkal rendelkezik, ennek következtében sokszínű az itt megjelenő növényvilág is.

   A falutáblától kb. 1 kilométernyire található az a rom jelzéssel ellátott leágazás, amely a Blaskovich család szebb napokat látott kriptájához vezet. Kb. 500 métert haladunk a Körös-Maros Nemzeti Park területét alkotó mesés erdőben, amikor is megpillantjuk a romantikus stílusban épült kriptát. Az épület manapság lehangoló látványt nyújt, ablakait betörték, a kriptát feldúlták, tetőszerkezetét pedig az idősjárás szakította be. De a farengeteg közepén álló rom mégis olyan hatást kelt, mintha Csipkerózsika vára előtt állnál, csak itt rózsa helyett borostyán fut a falakon.

   A zöld sávhoz visszajutni csak ugyan ezen az útvonalon lehetséges, ezért még egy rövid ideg élvezhetjük az erdő csöndjét. Ezután továbbra is betonúton haladunk, majd keresztezük a 4425-öst, és ezt követően már lakóépületek közé érünk.

 

Királyhegyes, a nyugalom és béke szigete

   A túránk következő, nagyobb települése Királyhegyes, amelyet már Zsigmond király korában is említenek. A napjainkban is csendes kis község fő utcáján bolt és vendéglő (kocsma) is található. Figyelemre méltó a település központjában található templom, amelyet 1902-1924 között emeltek neogótikus stílusban. A Szent Kereszt felmagasztalására felszentelt templom sokáig a környékbeli tanyavilág egyetlen istenháza volt.

169_1.JPG
 

 

   A települést a Béke utcán hagyjuk magunk mögött, a temetőnél balra fordulást követően majd egy 4 kilométeres egyenes szakasz következik. A turistaút a szántóföldek közé beékelődött fás allén halad, csak az autópálya látványa töri meg a látóhatárt. Érdemes az első szélesebb földúton visszatérni a betonútra, mert az útvonal felfestése még a gyorsforgalmi út megépítése előtt készült, ezért jelenleg nincs megoldva az átjutás a pályán.

 

Langó-kápolna és Kun László-kereszt

   A környező tanyavilág összegyűlését szolgáló régi kereszt mellett építette fel Langó Mihály, a jóravaló földbirtokos fogadalomból a kápolnáját. A helyi legenda szerint Langó Mihály Máriához fohászkodott lebénult fia eltűnése után, és megfogadta, hogy ahol ráakadnak a fiúra, ott kápolnát épít. Végül is egy katona találta meg a kis Andrást, és apja nem is habozott, rögtön építésbe kezdett. 1900. augusztus 16-án fel is szentelték a neogótikus épületet a Havi Boldogasszony tiszteletére. A műemlék és környezete az utóbbi évek során leromlott, de így is méltóságteljesen dacol a fosztogatókkal és rongálókkal szemben.

 
028 (2).JPG

 

   A kápolnától indul a zöld romjelzés, amely átvezet a Mezőhegyest Magyarcsanáddal összekötő zöld sávra. A turistaút (már ami maradt belőle) egyenesen az Állattartó telep felé irányít bennünket, és e közben a térségre oly jellemző szántóföldek között haladunk majd el.

   Az itteni semmitmondó pusztában rejtőzik a környék, sőt a kistáj legrégebbi történelmi emléke, a Kun László-kőkereszt. A Belezi-halom közelében álló zömök, rövid karú, máltai keresztre emlékeztető monolit kőemlék a legelterjedtebb monda szerint Kun László sírja felett áll. 1972 nyarán a szegedi múzeumigazgató és kis csapata hitelesítő ásatást végzett a területen, és megállapították, hogy a kőfeszület keletkezése a 16. század elejére tehető. Később, 1975-ben a területen sírokra bukkantak, és valószínűsíthetően ehhez az ótemetőhöz tartozik a magyarcsanádi híres ereklye.

 

Magyarcsanád, a sokszínűség települése

   Az apátfalvai majorságot elhagyva már jól látszanak a Magyarcsanádot elárasztó tornyok, ugyanis a határközeli kistelepülés négy, igazán csodás templommal is büszkélkedhet. Az apró Csongrád megyei település sajátossága az itteni vegyes nemzetiségi összetételében van, ugyanis négy vallás híveinek temploma is áll a településen. Ezek közül az itteni két ortodox felekezetnek (román és szerb) köszönhetjük, hogy a településen ma két gyönyörű barokk templom is áll.

 
237_1.jpg

   A község legrégebbi épülete a műemléki védelmet élvező román ortodox templom. A helyi görögkeleti szerbeknek már a 18. század első felében állt a földből épített templomuk, amelyet később a betelepült románok is használtak. A központban magasodó késő barokk templomot 1808-ban a két felekezet közösen építette, és az Úr menybemenetelének tiszteletére szentelték fel. 1878-ra annyira megromlott a két felekezet közötti viszony, hogy a szerbek új templom építésébe kezdtek, ezért 1880-tól román ortodox templomként működött tovább az istenház.

   A szomszédos szerb pravoszláv templomot a kisebbségbe került szerbek építették, amely a mellette álló román ortodox katedrális kicsinyíttet mása. A felekezet Ferenc Józseftől adóelengedést kapott a templom megépítéséhez, így 1875-1880-ra elkészülhetett a Szent György tiszteletére felszentelt istenház. A túránk a település központjában véget is ér. 

Útravalóul

 

   Aki szeretne a Maroshát és Békés megye ezen szegletéből többet megismerni, annak ajánlom figyelmében, a Pünkösdi Zarándoklatért Egyesület weboldalát. Ugyanis az egyesület rendszeresen szervez a környéken zarándoklatokat és emléktúrákat.

 Hasznos információk:

 

A marosháti túra útvonala:

Pitvaros (Z) - Csanádalberti - Nicsovics-kastély - Fekete-halom - Királyhegyesi-puszta - Blaskovich-kastély - Blaskovich-kripta - Királyhegyes - Langó-kápolna – Állattartótelep – Kun László-kereszt – Magyarcsanád

Táv: kb. 28 km

 

Ajánlott kiadvány(ok): 

- Marosháti túratérkép

 

Marosháti túraútvonalak

- Telefonszám: +36 68 466 830

- E-mail: maroshat@gmail.com

http://www.maroshat.hu/

 

Pünkösdi Zarándoklatért Egyesület

- Telefonszám: +36 30 535 8322

- E-mail:  info@punkosdizarandoklatert.hu

http://www.punkosdizarandoklatert.hu/

Végül, ha elolvastad, ne felejtsd el értékelni,

ugyanis keressük az Alföld 100 legszebb túraútvonalát!

A kedves szavakért pedig végtelenül hálásak vagyunk!

048_1.jpg

Holtágak Gemencen

Gemenc az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere, amelyet a Duna holtágai és még élő kanyarulatai fognak közre.

 

Ne

hagyd

ki

ezeket

sem!

629_1.jpg

Debreceni Hármashegyen

A Hármashegy Debrecen egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, amely nem csak gyalog, hanem a Zsuzsi Erdei Vasúttal is megközelíthető.