Az Alföld téged is vár
Gyalogtúrák Magyarország legnagyobb és legváltozatosabb tájegységén: az ALFÖLDÖN!
Kerüld meg a Nyíri-erdőt
A Kecskeméti Arborétumból induló túra a Kiskunság egyik féltve őrzőt kincsét, a Nyíri-erdőt járja körbe, és emellett kiemelt figyelmet szentel a környék emlékhelyeinek is. S mivel a Homoktaposó túrának egyik része szinte teljesen azonos a „Kápolnák Útjával”, ezért az útunkba eső különleges vallási építmények hamar kedvet csinálnak a túrasorozat további részének teljesítéséhez is.
Tartalomjegyzék:
- A Kiskunság egyik leggazdagabb fáskertje
- A környék történelmi emlékhelyei
- A Kiskunság féltve őrzőt kincse
- Meddig tart még a Nyíri-erdő?
A Kiskunság egyik leggazdagabb fáskertje
A Kecskeméti Arborétum kialakítását 1986-ban kezdték meg Dr. Gőbölös Antal szervezésében. Napjainkban a kertben sétálva több mint 1000 féle növényt csodálhatunk meg, amelyek között az eligazodást 14 tanösvény segíti. Az utak mentén sétálva a fák és cserjék birodalmában érezhetjük magunkat, ugyanis az itteni flóra elrendezése olyan szempontok szerint is történt, mint a növények morfológiai jellemzői, rendszertani besorolásai, és származási helyei. A tanösvény állomásain pedig a környék rovarvilágról, denevérekről, madarakról, békákról, gombákról olvashatnak a gyerekek és a felnőttek egyaránt. Az arborétum területén, szétszórva faszobrokra bukkanhatunk, de ezen kívül fajátszótér, erdei tornapálya és egy kilátó is található itt.
Természtes az arborétum nyugati fertájában álló Mária-kápolna és a hozzá tartozó Magyar Szentek Szoborsétánya jelenti az itteni fő látnivalót. A Kecskemét egyik ékességeként számon tartott Fájdalmas Szűzanya-, más néven Sarlós Boldogasszony-kápolnát a környéken végzett ásatás tanúsága szerint középkori alapokra építették. Az oromzatos homlokzatú, fa huszártornyos, félköríves szentélyzáródású barokk kápolna 1718-ra készült el. Az épülethez tartozik egy kálvária is, amely 1996-ban a Millecentenárium évében készült, és az ország első tizenöt stációhelyes keresztútja.
A Magyar Szentek Szoborsétány zárja az arborétumi látnivalók sorát, amely szobrait Kisfaludy Stróbl Zsigmond készített 1912-ben, és eredetileg a Lordok háza helyén álló egykori katolikus bérház falát díszítették.
A környék történelmi emlékhelyei
A Kecskeméti Arborétum mellett a Kápolna-rétről indul a túránk érdemi része. A kb. 20 hektárnyi ősgyepen a zöld romjelzés vezet át. A turistaút eleinte a Csukás-ér itteni kiszáradt medre mellet halad el, majd megint egy nagy kaszálón vág át. A séta során megcsodálhatjuk messziről a Papp-Ragány–Simala-kastélyt. Az egykor szebb napokat látott épülete napjainkban a Margaréta Idősek Otthona helyi részlegének ad otthont.
Kis hetényegyházi betérő után érjük el az autópálya szomszédságában megbúvó ligetet, amely a környék legrégebbi egyházi építményének maradványát rejti. A pusztából kimagasló „dombon” álló Árpád-kori kis, falusi templomot a 11. században emelték, és a tatárjárást követően pusztult el az egykor körülötte húzódó településsel együtt. A templomrom alapját és a falu egyrészét az 1981-es ásatás tárta fel, ezt követően alakították ki az itteni emlékhelyet.
A romok elhagyását követően a romjelzés beletorkollik a zöld sávba, és már a történelmi Nyíri úton robog tovább. Egy másik emlékhely is utunkba akad, amely a Móricz-fa kidőlt törzsének egy darabja köré létesült. A kidőlt kocsányos tölgy mintegy 150 éves volt, és az egykori Kisnyíri-erdőben, Móricz Zsigmond birtokán állott. A fa az évek múlásával emlékhelyé vált, és egy emléktáblát is kapott az író századik születésnapján.
A Kiskunság féltve őrzőt kincse
A vasútimegálló elhagyását követően a turistaút a Nyíri-erdő mellet vezet, amely Hetényegyháza és Méntelek között terül el. A Nyíri-erdő nagyrésze napjainkban már bekerített vadaskert, de szerencsére egy 26 hektárnyi részt átadtak a kirándulók számára. A Szent Hubertus Parkerdő nevet viselő ligetbe érdemes, sőt kötelező betérni.
Valamikor a Duna-Tisza közi homokpusztai tölgyesek egyik legszebbje húzódott a területen. Az évszázados erdő akkoriban két részből állt, amelyeket a "Sóhordó" út választott ketté. Sajnos az ilyen gyöngyvirágos és pusztai tölgyesekből mára csak hírmondó maradt, ezért a megóvása érdekébe a Kiskunsági erdészet vette kezelésébe a területet.
Az erdő többek között egy 1848 méter hosszú tanösvényt rejt, amely tájékoztató táblák segítségével mutatja be az erdő élővilágát a nagyérdeműnek. De itt található az Aradi Vértanúk Emlékhelye is. A vértanúk arcképeivel díszíttet kopjafákat Németh László tanár készítette, a rajtuk elhelyezett tűzzománc képek pedig Balanyi Károly grafikus művész alkotásai. Sőt a vértanúkra nem csak liget emlékezik, hanem az országosan is egyedülálló 1848-as emlékmúzeum is, a Szulyovszky-féle gyűjteményt. A Parkerdő központi részén elhelyezkedő 1905-ben épült erdészház közel 20 éven át a Szulyovszky-család lakhelye volt. Majd a rendszerváltást követően az épület „múzeummá” alakult át, és ide került méltó helyére Szulyovszky László mintegy 700 darabot kitevő „szabadságharcos” ereklye gyűjteménye. Napjainkban láthatóak itt könyvek, festmények, érmék, kardok és lőfegyverek, viseletek is kiállítva. A kiskunsági parkerdő ékessége pedig nem más, mint az 1993-ban ide felépített Szent Hubertusz-kápolna. A faházikóra emlékeztető épület az Országos Vadásznap alkalmából készült, szintén Szulyovszky tervei alapján.