Az Alföld téged is vár
Gyalogtúrák Magyarország legnagyobb és legváltozatosabb tájegységén: az ALFÖLDÖN!
Kerüld meg a Nyíri-erdőt
A Kecskeméti Arborétumból induló túra a Kiskunság egyik féltve őrzőt kincsét, a Nyíri-erdőt járja körbe, és emellett kiemelt figyelmet szentel a környék emlékhelyeinek is. S mivel a Homoktaposó túrának egyik része szinte teljesen azonos a „Kápolnák Útjával”, ezért az útunkba eső különleges vallási építmények hamar kedvet csinálnak a túrasorozat további részének teljesítéséhez is.
Tartalomjegyzék:
- A Kiskunság egyik leggazdagabb fáskertje
- A környék történelmi emlékhelyei
- A Kiskunság féltve őrzőt kincse
- Meddig tart még a Nyíri-erdő?
A Kiskunság egyik leggazdagabb fáskertje
A Kecskeméti Arborétum kialakítását 1986-ban kezdték meg Dr. Gőbölös Antal szervezésében. Napjainkban a kertben sétálva több mint 1000 féle növényt csodálhatunk meg, amelyek között az eligazodást 14 tanösvény segíti. Az utak mentén sétálva a fák és cserjék birodalmában érezhetjük magunkat, ugyanis az itteni flóra elrendezése olyan szempontok szerint is történt, mint a növények morfológiai jellemzői, rendszertani besorolásai, és származási helyei. A tanösvény állomásain pedig a környék rovarvilágról, denevérekről, madarakról, békákról, gombákról olvashatnak a gyerekek és a felnőttek egyaránt. Az arborétum területén, szétszórva faszobrokra bukkanhatunk, de ezen kívül fajátszótér, erdei tornapálya és egy kilátó is található itt.
Természtes az arborétum nyugati fertájában álló Mária-kápolna és a hozzá tartozó Magyar Szentek Szoborsétánya jelenti az itteni fő látnivalót. A Kecskemét egyik ékességeként számon tartott Fájdalmas Szűzanya-, más néven Sarlós Boldogasszony-kápolnát a környéken végzett ásatás tanúsága szerint középkori alapokra építették. Az oromzatos homlokzatú, fa huszártornyos, félköríves szentélyzáródású barokk kápolna 1718-ra készült el. Az épülethez tartozik egy kálvária is, amely 1996-ban a Millecentenárium évében készült, és az ország első tizenöt stációhelyes keresztútja.
A Magyar Szentek Szoborsétány zárja az arborétumi látnivalók sorát, amely szobrait Kisfaludy Stróbl Zsigmond készített 1912-ben, és eredetileg a Lordok háza helyén álló egykori katolikus bérház falát díszítették.
A környék történelmi emlékhelyei
A Kecskeméti Arborétum mellett a Kápolna-rétről indul a túránk érdemi része. A kb. 20 hektárnyi ősgyepen a zöld romjelzés vezet át. A turistaút eleinte a Csukás-ér itteni kiszáradt medre mellet halad el, majd megint egy nagy kaszálón vág át. A séta során megcsodálhatjuk messziről a Papp-Ragány–Simala-kastélyt. Az egykor szebb napokat látott épülete napjainkban a Margaréta Idősek Otthona helyi részlegének ad otthont.
Kis hetényegyházi betérő után érjük el az autópálya szomszédságában megbúvó ligetet, amely a környék legrégebbi egyházi építményének maradványát rejti. A pusztából kimagasló „dombon” álló Árpád-kori kis, falusi templomot a 11. században emelték, és a tatárjárást követően pusztult el az egykor körülötte húzódó településsel együtt. A templomrom alapját és a falu egyrészét az 1981-es ásatás tárta fel, ezt követően alakították ki az itteni emlékhelyet.
A romok elhagyását követően a romjelzés beletorkollik a zöld sávba, és már a történelmi Nyíri úton robog tovább. Egy másik emlékhely is utunkba akad, amely a Móricz-fa kidőlt törzsének egy darabja köré létesült. A kidőlt kocsányos tölgy mintegy 150 éves volt, és az egykori Kisnyíri-erdőben, Móricz Zsigmond birtokán állott. A fa az évek múlásával emlékhelyé vált, és egy emléktáblát is kapott az író századik születésnapján.