top of page

 

A Tiszakanyar túraútvonal gyalogszerrel 

 

   

   A Tiszakanyar túraútvonal eredetileg egy kerékpárostúra, amely a térség kulturális vonzerőit és a terület turisztikai pontjait szedi csokorba. Ezt az utat áttervezve és más helyi turistautakkal kombinálva az ősi magyar hitvilág egyik fontos kunhalmát köthetjük össze a tiszavárkonyi Endre király-emlékművel. Sőt a Kengyelhez tartozó Baghy-majorba betérve pedig megcsodálhatjuk a család kápolnáját és kúriáját, valamint a környék legszebben felújított szélmalmát.

 

A Tiszakanyar túraútvonal

   Ha nem szeretnénk sokat aszfalton gyalogolni, akkor érdemes a Szolnok szandaszőlősi városrészéből indítani a túrát. A Repülőtér bejárata ideális kiindulópont, hiszen buszmegálló is található a közelben, illetve az Árpa utca végén már az Alcsi-Holt-Tisza mentén sétálhatunk.

Szandaszőlős
248_1.jpg

 

   Szolnok egyik legcsendesebb, és természeti szépségekben gazadag üdülőterülete húzódik itt, amelyen áthalad a zöldsáv és az „Alföldi Szent Márton Zarándokút” is. Az itt kanyargó Tisza holtág egyébként mederátvágással jött létre a folyó szabályozásakor 1857-ben. A 14 km hosszú holtág elsődleges funkciója a belvíz tárolása, és a környékbeli földek öntözésének biztosítása volt. Napjainkban már a horgászat mellett a kajak-kenu sportág is használja a vízfelületet, sőt egy versenypályát is alakítottak itt ki.

   A repülőtér megkerülése után a turistaút felkapaszkodik egy kisebb magaslatra, majd az akácerdőfolt érintése után a következőkben a szántók mellet halad. A természetes homok-dombsor, amely mellet elhaladunk, ízelítőt ad a kistáj egyik meghatározó térformájából, és rávilágít arra, hogy nem is annyira egyhangú ez a terület.

A gyógyító földsugárzások csomópontja

   Az itt húzódó „dombok” legszebb kiemelkedése a Beke Pál halma, amely a környék legmagasabb pontja. A kurgán az ősi magyar jelképrendszer szerint hármas halom is, amely gyógyító erejű földsugárzások csomópontja.

Beke Pál halma

 

   A 101,3 m magas kunhalom Beke Pál vitézről kapta a nevét, aki a legenda szerint annyi törököt kaszabolt itt le, hogy a csontjaikból egy „púp” nőtt ki földből. A kurgánt valószínűleg az őskorban emelték, és napjainkban is jelentős szaramata- és honfoglaláskori emlékek lelőhelye. 2008 óta a dombot egy közösség ápolja, akik virágágyásokat telepítettek és padokat, keresztet, kopjafát is állítottak itt. A halom megtekintéséhez a szántóföld mellet „toronyiránt” kell elhagyni a turistautat, majd visszatérni ugyan oda, ha végeztünk a nézelődéssel.

   A turistaúton tovább haladva újra egy akácos szegélyezi utunkat, és utána hamarosan feltűnik a takaros kis falu, Kengyel látképe is.

258_1.jpg

Kengyel kincsei

   A településre érve érdemes az itteni műemlékeket is szemügyre venni, például az 1929-ben épült Református templomot, valamint a neoromán stílusú római katolikus istenházat. De mégis Kengyel legnagyobb büszkesége a néhány dűlőút után előtűnő Baghy-Major, ahol a századfordulón itt élő főurakhoz és parasztsághoz kapcsolódó több érdekes műemlék is megmaradt az utókor számára.

Kengyel
339_1.jpg

 

   A Baghy család a 19. században alakította ki itteni uradalmát, amelyből napjainkban már csak néhány épület maradt hírmódónak. A család kúriája viszont még mindig itt áll, amelyet sikerült megmenteni. A Gazdaházként is emlegetett műemléképületet a település önkormányzata hozatta rendebe egy pályázat keretében. Napjainkban a kosárfonás, a seprűkészítés és a szőnyegszövés mesterségek megismerésére van lehetőség a kúriában. Az épület szomszédságában, a főút túloldalán áll a Baghy család temetkezési kápolnája, amely valószínűleg a 19. században épült. A Szent Imre tiszteletére felszentelt klasszicista épület alatt egy kripta található, ahol a család leszármazottjai nyugszanak.

 

   Végül a környék egyik legszebben épen maradt szélmalma vonja magára a tekintet, amely amellett, hogy ipartörténeti műemlék, még egy védett kunhalom tetején is áll. Az emblematikus épület az 1800-as évek közepén épült az Almásy család kívánságra, tőlük vásárolták meg azt később a Baghy család a majorral együtt. A malom 1945-ig működött, majd az épület alatti domb lett az első kunhalom, amelyet védetté nyilvánítottak Magyarországon. A malmot az 1960-as években felújítottak, azóta napjainkban alkotóházként és madármegfigyelőkén használják.

   Sajnos a településrészt elhagyva a turistaút előbb-utóbb kikecmereg a Törökszentmiklósi útra, de a Tiszához érve átvált a jóval biztonságosabb kerékpárútra.

A tiszazugi iparközpont: Martfű

   Martfű határához érve érdemes áttérni az aszfalt túloldalára, mert egy érdekes kereszt áll a Tisza parton. A helyi legenda szerint Kövér János földbirtokos és felesége 1924-ben egy havas januári napon lakodalomból indultak haza, de a folyó partjának egy része leszakadt, és a lovak belementek a szakadékba, s a szán az utasaival a mélybe zuhant. A kocsis szörnyethalt, de a fiatal pár túlélte, ezért a tragédia helyszínén egy keresztet állítottak meghalt kocsisuk, Bús Imre emlékére. A Kövér-kereszt időközben kidőlt, ezért 1995-ben az egyházközösség visszaállította.

Martfű
387_1.jpg

 

   A városközpontba érve érdemes a település két újkori templomát szemügyre venni, amely közül talán a Szent Tamás templom az érdekesebb. A modern stílusú épület tervezője Marosi Gábor építész volt, és 1991-ben készült el az építmény. A templomot a névadó apostol életének két legfontosabb helyszíne ihlette, Jeruzsálem és India. Ugyanis az épület alaprajza egy „Jeruzsálemi keresztet” formáz, míg az indiai motívum, a búzavirág-folyondárral díszített koszorú a kupola belső felében jelenik meg, amely Takács Ferenc festőművész alkotása.

   A Szent István téren áll még a szintén modern hatású Református templom, és Gyurcsek Ferenc szobrászművész alkotta Szent István-szobor.