top of page

A Tiszakanyar túraútvonal gyalogszerrel 

 

   

   A Tiszakanyar túraútvonal eredetileg egy kerékpárostúra, amely a térség kulturális vonzerőit és a terület turisztikai pontjait szedi csokorba. Ezt az utat áttervezve és más helyi turistautakkal kombinálva az ősi magyar hitvilág egyik fontos kunhalmát köthetjük össze a tiszavárkonyi Endre király-emlékművel. Sőt a Kengyelhez tartozó Baghy-majorba betérve pedig megcsodálhatjuk a család kápolnáját és kúriáját, valamint a környék legszebben felújított szélmalmát.

100_1.jpg

 

A Tiszakanyar túraútvonal

   Ha nem szeretnénk sokat aszfalton gyalogolni, akkor érdemes a Szolnok szandaszőlősi városrészéből indítani a túrát. A Repülőtér bejárata ideális kiindulópont, hiszen buszmegálló is található a közelben, illetve az Árpa utca végén már az Alcsi-Holt-Tisza mentén sétálhatunk.

Szandaszőlős
248_1.jpg

 

   Szolnok egyik legcsendesebb, és természeti szépségekben gazadag üdülőterülete húzódik itt, amelyen áthalad a zöldsáv és az „Alföldi Szent Márton Zarándokút” is. Az itt kanyargó Tisza holtág egyébként mederátvágással jött létre a folyó szabályozásakor 1857-ben. A 14 km hosszú holtág elsődleges funkciója a belvíz tárolása, és a környékbeli földek öntözésének biztosítása volt. Napjainkban már a horgászat mellett a kajak-kenu sportág is használja a vízfelületet, sőt egy versenypályát is alakítottak itt ki.

   A repülőtér megkerülése után a turistaút felkapaszkodik egy kisebb magaslatra, majd az akácerdőfolt érintése után a következőkben a szántók mellet halad. A természetes homok-dombsor, amely mellet elhaladunk, ízelítőt ad a kistáj egyik meghatározó térformájából, és rávilágít arra, hogy nem is annyira egyhangú ez a terület.

A gyógyító földsugárzások csomópontja

   Az itt húzódó „dombok” legszebb kiemelkedése a Beke Pál halma, amely a környék legmagasabb pontja. A kurgán az ősi magyar jelképrendszer szerint hármas halom is, amely gyógyító erejű földsugárzások csomópontja.

Beke Pál halma

 

   A 101,3 m magas kunhalom Beke Pál vitézről kapta a nevét, aki a legenda szerint annyi törököt kaszabolt itt le, hogy a csontjaikból egy „púp” nőtt ki földből. A kurgánt valószínűleg az őskorban emelték, és napjainkban is jelentős szaramata- és honfoglaláskori emlékek lelőhelye. 2008 óta a dombot egy közösség ápolja, akik virágágyásokat telepítettek és padokat, keresztet, kopjafát is állítottak itt. A halom megtekintéséhez a szántóföld mellet „toronyiránt” kell elhagyni a turistautat, majd visszatérni ugyan oda, ha végeztünk a nézelődéssel.

   A turistaúton tovább haladva újra egy akácos szegélyezi utunkat, és utána hamarosan feltűnik a takaros kis falu, Kengyel látképe is.

258_1.jpg