Az Alföld téged is vár
Gyalogtúrák Magyarország legnagyobb és legváltozatosabb tájegységén: az ALFÖLDÖN!
Mit rejt a hegyesi puszta …
A mai Mezőhegyest nem hiába nevezik a „műemlékek városának”, hiszen a településen található közel ötven, országosan védett épülettel Európában is egyedülálló. De a város számos külterületi látványossággal is büszkélkedhet, például az úgynevezett „bolondtornyokkal”. Az itteni szájhagyomány alapján azért kapták ezek a furcsa kinézetű zabsilók a gúnynevüket, mert egykoron az öngyilkosok szívesen választották ezeket az épületeket a magasságuk miatt. Napjainkban már csak hét ilyen lelhető fel, melynek megközelítése igazi felfedező kalandot ígér, ugyanis néhol több méter szélességben buja aljnövényzet és derékig érő csalánmező nehezíti az építményekhez vezető utat.
Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok
A mezőhegyesi Osztrák Császári és Apostoli Királyi Ménesbirtokot 1784-ben alapította II. József császár az akkoriban lakatlan pusztában. Az alapítást követő években készültek el a jelenlegi impozáns épületek, amelyek megépítésében olyan neves építészek vetek részt, mint pl. Jung József vagy Hild János. Később, a 19. század elején jelentős hazai lovaskultúra alakult meg Mezőhegyesen, és a hozzá párosuló korszerű mezőgazdaság megteremtésével a Királyi Ménesbirtok virágkorát élte, amely egészen a rendszerváltásig tartott. A mezőhegyesi Ménesbirtokot napjainkban a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. üzemelteti. A jogutód változatlan célokkal, a modern és nyereséges mezőgazdaság meghonosítását szeretné folytatni.
Végig a Kozma Ferenc utcán
A közepes nagyságúnak mondható túránk kiindulópontja a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok központi turistaút csomópontja, ahol többek között az 1790-ben copf stílusban épült Ménesparancsnoki kaszárnya, az 1807-ben épült Központi ménesudvar, az empire stílusú Fedeles lovarda és a város jelképének számító két hatalmas diadalív található. A piros sávval jelzet turistaúton kezdjük meg a gyaloglásunkat, amelyen eleinte délnek tartunk.
Az északi diadalív után a Kozma Ferenc utcán vezet tovább a turistaút, majd betér a Szent György térre, ahol szobrok és emlékművek sokasága akad az utunkba. A tér közepén áll a város római katolikus temploma, amelyet a magyar királyi földművelésügyi kormányzat és a ménesparancsnokság építtetett 1844 és 1846 között. A dór lizénákkal tagolt, klasszicista stílusú épület terveit Handl Fenrdinánd készítette.
Utunk a továbbiakban is a Kozma Ferenc utcán vezet, majd elhaladunk két ikonikus épület mellett, az egyik a mai Városháza, amely 1885-ben épült eklektikus, neoreneszánsz stílusban, és Hotel Centrál néven kezdte meg működését. A szállóépület a Magyarország területén ritkaságnak számító fachwerkes (favázas) technikával készült. A Városházával szemben, az út túloldalán az 1912-13-ban épült eklektikus stílusú volt Nőtlen tiszti lak áll, amely szintén fachwerk stílusú. A vasúti síneken átkelve már Ómezőhegyesen járunk, a településrész fő látnivalója az evangélikus templom, amely Ágoston Sándor tervei alapján 1944-49 között épült modern stílusban.
Egy allén Árokospuszta felé
Az utca végén a turistaút balra fordul, és a fákkal szegélyezett Békás-tavat veszi célba. A helyi horgászegyesület kezelésében lévő halban gazdag vízfelület nem csak horgászok körében népszerű, ugyanis ezen a területen szabadon lehet kempingezni és szalonnát sütni vagy főzni is. A továbbiakban dél-kelet felé tartunk, és egy szép ősfás allén hagyjuk magunk mögött a város zaját. Az Árokospusztán található 39-es majorhoz balra kell fordulni, ha elértük az idős kocsányos tölgyerdőfoltot.
A major napjainkba a híres mezőhegyesi ménes lakhelye, ahol egy ívsoros homlokzatú istálló is áll. Ezen kívül itt található az utunk első bolondtornya, amely az eredeti funkciója szerint egy zabsilótorony, és 1830-32 között épült Boxberg Frigyes számára. Akkoriban a manzárdtetős torony befogadóképessége 500 mázsa volt, s zabot és más szemes takarmányokat tároltak benne.
Visszatérve a turistaútra ismét a dél-keleti irányt tartjuk, míg el nem érjük Külsőpereget. Itt balra fordulunk és áthaladunk a 47-es major megmaradt cselédházai között. A tanyaközpont végénél lévő Peregi Vendégházat elérve, annak kerítése mellet jobbra megyünk.
Az Alföld Feneketlen-tava
A 48-as erdőnél letérünk a turistaútról, és egyenesen haladunk tovább, majd az erdőt balról megkerülve érkezünk meg annak északi csücskéhez. Itt a fák között rejtőzik az Alföld egyetlen krátertava, a Feneketlen-tó, amely nem tektonikus mozgáshatására, hanem egy gázrobbanás következtében alakult ki. A kis alapterületű, kerek tó kb. 10 méteres mélységgel rendelkezik, és a magashegyi tengerszemekre hasonlít legjobban. A kráter 1961 decemberében egy kutatófúrást követően, műszaki hiba után robbant ki a földből, amelyet idővel tóvá „duzzasztottak” a felszín alatti vizek. A tavat érdemes megkerülni, hiszen a körút a kisebb-nagyobb emelkedői miatt igazi hegyvidéki hangulatot áraszt.
Kiérve a Battonya és Mezőhegyes közötti országúthoz egy az esemény 50. évfordulója alkalmából készített emlékműbe botlunk. Innen a betonúton megyünk tovább Mezőhegyes felé, de csak az 56-os major bekötőútjáig, ugyanis a buja aljnövényzetből és derékig érő csalánmezőből kikandikál az itteni bolondtorony. A szántóföld szélében álló négyzetes alapterületű, boltozott manzárdtetős torony egyidős a környékbeli társaival. Az építményen látható lőrésszerű ablakok a gabona átszellőztetését biztosították, a téglából készült lépcső pedig a felülről töltetést szolgálták.
Világszabadalom Belsőperegpusztán
Az országútat elhagyva a jobbra lévő földúton folytatjuk menetelésünket, majd nem sokára vissza is térünk a piros sáv jelzéshez. Azon balra tartva Belsőperegpuszta felé gyalogolunk, és közben egy jobb- és balkanyart teszünk a majorsági épületek között. Az országúton előjelezte egy tábla, hogy az 57-es majorban áll a már messziről észrevehető eklektikus stílusban épült, hatemeletes elevátor-magtár. A létesítményt Gluzek Gyula építtette 1888-ban, aki akkoriban a Magyar Királyi Állami Ménesbirtok jószágkormányzója volt. A magtár a világon egyedülállóan gépi szállító-, emelő- és rostálóberendezésekkel volt felszerelve, s a fából készült csövek úgy voltak elhelyezve, hogy osztályozni tudták a kukoricát benne. Sajnos napjainkban a magtár nagyon rossz állapotban van, és felújításáról nincsenek hírek.
Belsőpergpuszta után észak felé indul a turistaút, amely átvezet a Mezőhegyes-Battonya vasútvonal sínpárján. Ezen a szakaszon sajnos már nem járnak a vonatok, a 2023-as magyarországi vasútbezárásokkor ezt a vonalat is megszüntették. Egy hosszabb gyaloglást követően érkezünk meg egy turista csomóponthoz, ahol asztal és pad várja a fárad vándort.
A 66-os erdő szélén a balkezünk irányába vezető zöld sáv jelzésen haladunk tovább. A szántóföld széléről már jól látszik a boltozatos manzárdtetős zabsiló, amely 1830-ban épült. Az idő vasfogával méltóságteljesen dacoló bolondtornyot csak termőföldön keresztül lehet megközelíteni.
Mezőhegyes legszebb útján
Az erdőt elhagyva nem sokára a Csatókamarás major épületei közé érünk, itt megint balra fordul a turistaút. A tanyaközpont után szinte egyenesen vezető, széles szekérúton gyalogolunk, és közben átkelünk az Élővíz-főcsatornán.
Belsőkamaráspuszta vonalában, Füperegpusztán találjuk az utolsó bolondtornyunkat, amelyhez balra kell letérni a turistaútról. Az itteni magas kerítéssel elzárt területen álló tornyot az évek során átépítették, és sokáig víztoronyként üzemelt. A továbbiakban Mezőhegyes legszebb alléján vezetnek a jelzések, ahol idős szil- és kőrisfákat valamint kocsányos tölgyeket láthatunk. A védetté nyilvánított liget egykoron az intézői kastélyhoz tartozott, és a fákat Boxberg Frigyes őrnagy ültette az 1830-években.
A Digesztori- és 19-es erdő sarkait érintve már újra Mezőhegyes belterületén járunk, de útközben érintjük még a város temetőjét és lovaspályáját. Az utóbbi is a Nemzeti Ménesbirtokhoz tartozik, ahol nem csak országos, hanem nemzetközi versenyeket is szerveznek. A versenypálya egy kiállítási terület, de továbbá kiképzőhely is, ugyanis mintegy 300 ló kerül ki évente a birtokról, amelyek közül több neves, nemzetközi hírű tenyészállat lesz. A városközpontot elérve pedig meg is érkezünk a kiindulópontunkhoz, a Ménesbirtok központi épületéhez.
Ha szeretnéd még több marosháti kalandozásról olvasni, akkor ebben a cikkben a Marosháti zöldről tudhatsz meg többet.
Hasznos információk:
A Marosháti túra útvonala:
Mezőhegyes (P) – Ménesparancsnoki kaszárnya – Szent György-templom – Városháza – Békás-tó – Árokospuszta (zabsiló) – 47-es major – 48-as erdő – Feneketlen-tó – 56-os major (zabsiló) – Belsőperegpuszta (elevátor-magtár) – 66-os erdő (zabsiló) (Z) – Füperegpuszta (zabsiló) – Tölgyfasor – Digesztori-erdő – lovaspálya – Mezőhegyes
Táv: 36 km
Maroshát Tourinform Mezőhegyes
- Cím: 5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc u. 22.
- Telefonszám: +36-68/466-830
- Email: mezohegyes@tourinform.hu
Végül, ha elolvastad, ne felejtsd el értékelni,
ugyanis keressük az Alföld 100 legszebb túraútvonalát!
A kedves szavakért pedig végtelenül hálásak vagyunk!
Jelky András emléktúra
Egy maroknyi túrázóból álló csapat indult el feltérképezni a Bácskai-síkvidéket, akik Jelky András szellemiségének szentelték utukat.
Ne
hagyd
ki
ezeket
sem!
Az újszegedi zöldkígyó
Az Újszeged szívében húzódó Maros-holtág melletti sétány olyan, mint egy zöld folyosó, ezért is szavazták meg a város legromantikusabb helyszínének.