Fürdőn kívüli látványosságok Cserkeszőlőn
A fürdőjéről híres Cserkeszőlő környékén több elmélyülős helyet is találunk, de mind közül kiemelkedik az a 11 szépséges tölgyóriást rejtő erdőrész, amely utolsó hírmondónak maradt meg az Aranyosi-erdőben. S ha már elindulunk az itteni erdők felfedezésére, akkor még egy kis ízelítőt is kapunk a tiszazugi szőlőtermesztésből a séta során.

Cserkeszőlő és a fürdő
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegye déli részén, a Tiszazugban fekvő Cserkeszőlő legfőbb vonzereje az itteni híres gyógyhatású termálfürdő. Az egykor Tiszakürthöz tartozó település élete 1943-ban változott meg, amikor is 83 Celsius-fokos termálvizet találtak itt, amely még nagy mennyiségű oldott ásványianyagot is tartalmazott. Az alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz gyógyítóhatását 1955 óta élvezhetik az ide látógató pihenni és gyógyulni vágyók.

Cserkeszőlő egyik kevésbé ismert természeti kincse az Aranyosi-erdő, amely a település nyugati határában található. Turistaút egyelőre nem vezet a látványossághoz, de a Szent Márton Zarándokút kis csapata azon munkálkodik, hogy valamilyen módon csatlakoztassák az alföldi zarándokúthoz. De ha a híres erdőt még is most szeretnék felkeresni, akkor egy 15 kilométeres túrát kell tennünk a környéken. A tölgyóriások meghódításához a település Termál utcáján induljunk el dél-nyugati irányba, és kövessük a mellékelt térképet, vagy használjuk a gpx fájt.
Mit rejt az Aranyosi-erdő?
Kb. 3 kilométernyi sétát követően érkezünk meg az Ős-Duna hordalékon elterülő homokierdőbe, az Aranyosi-erdőbe. Az itteni árnyast az ősi növényzet visszatelepítésére hozták létre az 1800-as években úgy, hogy makkokat ültettek a helyiek. Az időjárás és az alföldi állatvilág sajnos nem kímélte a kocsányos tölgyeket, és mára csak mindössze 11 fa maradt életben. A különleges terület azóta természetvédelmi státuszt kapott, ugyanis az Aranyosi-erdő fái a tiszazugi homoki tölgyesek utolsó hírmondói.

Ebben a cserkeszőlői erdőrészben található még egy műemléki és hagyományőrző szempontból is kiemelkedő kőkereszt. A szakrális emlékhely, a Kórhányi-kereszt a tölgyektől mintegy 2,5 kilométerre található. A sóskúti kőből faragott keresztet Szabó Imre és neje, Fazekas Rozália állíttatták 1911-ben Dósa Lukács iparművész tervei szerint. A préselt vöröstéglából készült építmény fülkéjében a kereszten egy Krisztus is látható, amely egy Fadrusz-másolat.