top of page


Fürdőn kívüli látványosságok Cserkeszőlőn

 

   

  A fürdőjéről híres Cserkeszőlő környékén több elmélyülős helyet is találunk, de mind közül kiemelkedik az a 11 szépséges tölgyóriást rejtő erdőrész, amely utolsó hírmondónak maradt meg az Aranyosi-erdőben. S ha már elindulunk az itteni erdők felfedezésére, akkor még egy kis ízelítőt is kapunk a tiszazugi szőlőtermesztésből a séta során.

073_1.jpg

 

Cserkeszőlő és a fürdő

   A Jász-Nagykun-Szolnok vármegye déli részén, a Tiszazugban fekvő Cserkeszőlő legfőbb vonzereje az itteni híres gyógyhatású termálfürdő. Az egykor Tiszakürthöz tartozó település élete 1943-ban változott meg, amikor is 83 Celsius-fokos termálvizet találtak itt, amely még nagy mennyiségű oldott ásványianyagot is tartalmazott. Az alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz gyógyítóhatását 1955 óta élvezhetik az ide látógató pihenni és gyógyulni vágyók.

012_1.jpg

 

   Cserkeszőlő egyik kevésbé ismert természeti kincse az Aranyosi-erdő, amely a település nyugati határában található. Turistaút egyelőre nem vezet a látványossághoz, de a Szent Márton Zarándokút kis csapata azon munkálkodik, hogy valamilyen módon csatlakoztassák az alföldi zarándokúthoz. De ha a híres erdőt még is most szeretnék felkeresni, akkor egy 15 kilométeres túrát kell tennünk a környéken. A tölgyóriások meghódításához a település Termál utcáján induljunk el dél-nyugati irányba, és kövessük a mellékelt térképet, vagy használjuk a gpx fájt.

Mit rejt az Aranyosi-erdő?

   Kb. 3 kilométernyi sétát követően érkezünk meg az Ős-Duna hordalékon elterülő homokierdőbe, az Aranyosi-erdőbe. Az itteni árnyast az ősi növényzet visszatelepítésére hozták létre az 1800-as években úgy, hogy makkokat ültettek a helyiek. Az időjárás és az alföldi állatvilág sajnos nem kímélte a kocsányos tölgyeket, és mára csak mindössze 11 fa maradt életben. A különleges terület azóta természetvédelmi státuszt kapott, ugyanis az Aranyosi-erdő fái a tiszazugi homoki tölgyesek utolsó hírmondói.

049_1.jpg

 

   Ebben a cserkeszőlői erdőrészben található még egy műemléki és hagyományőrző szempontból is kiemelkedő kőkereszt. A szakrális emlékhely, a Kórhányi-kereszt a tölgyektől mintegy 2,5 kilométerre található. A sóskúti kőből faragott keresztet Szabó Imre és neje, Fazekas Rozália állíttatták 1911-ben Dósa Lukács iparművész tervei szerint. A préselt vöröstéglából készült építmény fülkéjében a kereszten egy Krisztus is látható, amely egy Fadrusz-másolat.

Haleszi szőlők

   Cserkeszőlő gyümölcsöskertjeiben folyatjuk a tovább az utunkat. Az itteni szőlőművelés régmúltra nyúlik vissza, ugyanis az egykor még Szelevényhez tartozó földesúri pusztákat 1797-ben kezdték meg szétosztani a hűbéres zsellérek között, akik szőlővel ültették be. Így jött létre a Halesz nevű határrész is, ahol a vagyonosabb kunszentmártoni és csépai családok szőlősbirtokai húzódtak. A családok a településrészen kisebb házakat emeltek, és a szőlőkben több keresztet is állíttattak, amelyeknél leggyakrabban a jégverés ellen imádkoztak akkoriban. Nagy hagyomány volt még a szőlőkben a Jézuskeresés is, amelyet nagycsütörtökről nagypéntekre virradó éjszaka tartottak, ilyenkor a Halesz központjában lévő haranglábhoz zarándokoltak.

084_1.jpg

 

   A tiszazugi szőlőskerteket egyébként már a II. András idejéből való garamszentbenedeki apátság alapítólevelében is megemlítik. Nem csoda, mert a tájegység éghajlati sajátossága és nagykiterjedésű homokterületei miatt gyümölcs- és szőlőtermesztés számára kedvező volt már ekkoron is.

   Az itteni dűlőket járva elhaladunk még az egykori iskola épülete mellett, amelynek sajnos napjainkban nincs gazdája. Pedig a Klebelsberg-féle épület ma is tiszteletet parancsolóan hat a helyi tanyák között.

Termálvízből Nagy-Fertő

   Túránk utolsó látványosságát, az itt húzódó Nagy-Fertőt a gyaloglásunk 12. kilométerénél érjük el. A nagy kiterjedésű tó a település egy másik védett természeti területe, ahol a szikes puszták jellemző állatai telepedtek meg. A régebben is szikes tóként számon tartott „fertőbe” a cserkeszőlői strand termálvize került bevezetésre, így az állandó vízpótlást biztosít most is neki. Mivel a kiengedett víz hőmérséklete magas, így a téli időszakban sem fagy be a vízfelület, ezért fontos áttelelő helyként szolgál több madárfaj részére is.

   A túránk végéhez, Cserkeszőlő Fő utcájához stílusosan a Nagyfertői úton érkezünk meg.

Térkép e táj

térkép
Névtelen.jpg

Az alaptérkép forrása: www.openstreetmap.org

A túraútvonal nyomvonala GPX formátumban letölthető a térképrészletre kattintva!
 

Útravalóul

 

   Ha szeretnénk megismerkedni a híres tiszazugi borokkal, akkor a településen több pincészet is nyitott ajtókkal várja a szomjas vándort.

 Hasznos információk:

 

 A Tiszazugi túra útvonala:

Cserkeszőlő - Aranyos-erdő - védett tölgyek - Kórhányi-kereszt - Haleszi iskola - Halesz - Nagy-Fertő - Cserkeszőlő

Táv: kb. 15 km

 

Szinyei Kastély és Borpince

- Cím:  Cserkeszőlő, Tópart tanya

Telefonszám: +370/322 0144

www.cserkeszolokastely.hu/pince-es-borhaz

Végül, ha elolvastad, ne felejtsd el értékelni,

ugyanis keressük az Alföld 100 legszebb túraútvonalát!

A kedves szavakért pedig végtelenül hálásak vagyunk!

229_1.jpg

Szent Márton Zarándokút

A Zarándokút a Tisza középső szakaszának mentén lévő települések templomait fűzi fel, de bekukkant a csodás Köröszugba is.

 

Ne

hagyd

ki

ezeket

sem!

430_1.jpg

Tisza-Köröszugi Piros

A Körös és Tisza között húzódó ártérben kanyargó túrautat a Csongrád Nagyréti TT. értékeinek bemutatására hozták létre.

bottom of page