Az Alföld téged is vár
Gyalogtúrák Magyarország legnagyobb és legváltozatosabb tájegységén: az ALFÖLDÖN!
Alföldi Szent Márton Zarándokút, a mostohagyermek
Az „Alföldi Szent Márton Zarándokút” Jász-Nagykun-Szolnok megye legnépszerűbb zarándokutja, amely Kunszentmártont és Tiszapüspökit köti össze. Az egyedi jelzésű túraútvonalat Szent Márton püspök születésének 1700. évfordulójára azért hozták létre, hogy eképp népszerűsítsék az Alföldi zarándoklást. A több, mint 100 kilométer hosszú természeti, építészeti és kulturális látnivalókban gazdag gyalogút a Tisza középső szakaszának mentén lévő települések templomait fűzi fel, de bekukkant a csodás Köröszugba is.
2022-re a Magyar Zarándokutak legmostohább gyermekét az „Alföldi Szent Márton Zarándokutat” választottuk, hogy a csapattal hozzánk hű módon teljesítsük azt. A gyaloglásaink során elsősorban az utunkba eső templomokat és kápolnákat kutattuk fel, de nem voltunk rest kitérőt tenni, ha az útvonaltól távolabb is újabb látnivalót sejtettünk.
„Legyen áldás az úton, amit ma kezdesz el,
Öröm kísérjen végig, amíg úton leszel.
Legyen boldog életed, és mindig az övé.
Szívünkből szeretünk, imában kísérünk,
Életed célja felé.”
Keresztény ének
Szolnok felé félúton
Tiszapüspöki Fő utcáján álló Szent Márton templomtól indul a Jász-Nagykun-Szolnok megyei zarándokút. A község temploma 1769-ben épült barokk stílusban Franz József egri építész tervei alapján. A templom érintése után a turistaút a Liszt Ferenc, és a Rákóczi utcán keresztül hagyjuk el a települést, majd az autópálya alatt áthaladván érkezünk meg a Tiszához.
A folyó mellett menve mintegy 1,5 kilométer múlva találkozunk az anyafolyó egykori ágával, amelyet a Tisza szabályozása során az 1840-es évek végén átmetszéssel alakítottak ki. A Szajoli Holt-Tiszát elhagyva, a Gátőri út kereszteződésénél áll egy tábla is, amely azt jelzi, hogy mi éppen a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetben vagyunk. A Hortobágyi Nemzeti Park ezen részterülete jószerivel értékes ártérirétekből és –erdökből áll, ahol páratlan állat- és növényvilág honol.
A Szolnok - Szajol vasútvonalat 3,5 kilométernyi sétát követőjen érjük el, és ekkor már újra visszatérünk a Tiszához. A töltés mellett tovább haladva feltűnik egy régi gátőrház, és aztán Szandaszőlős házai is. Szolnok ezen városrészét az Alcsi-Holt-Tisza öleli körül, amely partja a környék egyik legcsendesebb és természeti szépségekben gazadag üdülőterülete. A szandaszőlősi Tisza holtág a szajoli társához hasonlóan mederátvágással jött létre a folyó szabályozásakor 1857-ben.
Miután a turistaút át haladt a Tisza-híd alatt délnek (vissza)fordul, ezért aki Szolnok műemlékekben gazdag belvárosát és híres templomait szeretné megtekinteni, annak itt kitérőt kell tenni. De a néhány plusz kilométer garantáltan megéri, hiszen a középkori részekkel rendelkező vártemplom és a Belvárosi Szentháromság templom az alföldi város legrégebbi műemlékei. S míg az előbbi a klasszicista stílusú külsöjével hívja fel a figyelmet, addig a másik barokk oltárival szerzett hírnevet az évek során.
„Jézus Édes Szíve, Téged szerető minden lélek enyhületes nyughelye,
Neked ajánlom e napon szívemet, testemet és lelkemet,
hogy minden veszedelemtől, tisztátalan gondolattól s kívánságtól
és a gonosz ellenség alattomos támadásaitól megoltalmazz.”
Ima Jézus Szent Szívéhez
Kengyeli nyereg
A turistaút Szandaszőlős belterületén 5 kilométer hosszan betonon halad, majd csak ezután térünk vissza az Alcsi-Holt-Tisza partján húzódó szépséges ártérierdőbe. Nem sokiág bandukolhatunk a fák között, hiszen a szolnoki helikopterbázis megkerülése elengedhetetlen, de cserébe felmászhatunk a kerítés tövében lévő kisebb magaslatra egy kicsit körbe nézni. Sőt innen a következő híresebb kunhalom szinte már csak egy karnyújtásnyira található.
A Beke Pálról elnevezett halom egy a Túri-síkra jellemző csodálatos homok-dombsor közepén áll. A kurgán az ősi magyar jelképrendszer szerint hármas halom, de ezen kívül gyógyító erejű földsugárzások csomópontja is. A 101,3 méter magas kunhalom Beke Pál vitézről kapta a nevét, aki a legenda szerint annyi törököt kaszabolt itt le, hogy a csontjaikból egy „púp” nőtt ki a földből. Napjainkban a dombot egy közösség ápolja, akik virágágyásokat telepítettek és padokat, keresztet, kopjafát is állítottak fel. Az itteni kelta, egyiptomi és ősmagyar hitvilágot összemosó kiállítás látványát viszont nem biztos, hogy mindenki egyformán betudja fogadni (Ízlések és pofonok).