Az Alföld téged is vár
Gyalogtúrák Magyarország legnagyobb és legváltozatosabb tájegységén: az ALFÖLDÖN!
Alföldi Szent Márton Zarándokút, a mostohagyermek
Az „Alföldi Szent Márton Zarándokút” Jász-Nagykun-Szolnok vármegye legnépszerűbb zarándokutja, amely Kunszentmártont és Tiszapüspökit köti össze. Az egyedi jelzésű túraútvonalat Szent Márton püspök születésének 1700. évfordulójára azért hozták létre, hogy eképp népszerűsítsék az Alföldi zarándoklást. A több, mint 100 kilométer hosszú természeti, építészeti és kulturális látnivalókban gazdag gyalogút a Tisza középső szakaszának mentén lévő települések templomait fűzi fel, de bekukkant a csodás Köröszugba is.
2022-re a Magyar Zarándokutak legmostohább gyermekét az „Alföldi Szent Márton Zarándokutat” választottuk, hogy a csapattal hozzánk hű módon teljesítsük azt. A gyaloglásaink során elsősorban az utunkba eső templomokat és kápolnákat kutattuk fel, de nem voltunk rest kitérőt tenni, ha az útvonaltól távolabb is újabb látnivalót sejtettünk.
„Legyen áldás az úton, amit ma kezdesz el,
Öröm kísérjen végig, amíg úton leszel.
Legyen boldog életed, és mindig az övé.
Szívünkből szeretünk, imában kísérünk,
Életed célja felé.”
Keresztény ének
Szolnok felé félúton
Tiszapüspöki Fő utcáján álló Szent Márton templomtól indul a Jász-Nagykun-Szolnok megyei zarándokút. A község temploma 1769-ben épült barokk stílusban Franz József egri építész tervei alapján. A templom érintése után a turistaút a Liszt Ferenc, és a Rákóczi utcán keresztül hagyjuk el a települést, majd az autópálya alatt áthaladván érkezünk meg a Tiszához.
A folyó mellett menve mintegy 1,5 kilométer múlva találkozunk az anyafolyó egykori ágával, amelyet a Tisza szabályozása során az 1840-es évek végén átmetszéssel alakítottak ki. A Szajoli Holt-Tiszát elhagyva, a Gátőri út kereszteződésénél áll egy tábla is, amely azt jelzi, hogy mi éppen a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetben vagyunk. A Hortobágyi Nemzeti Park ezen részterülete jószerivel értékes ártérirétekből és –erdökből áll, ahol páratlan állat- és növényvilág honol.
A Szolnok - Szajol vasútvonalat 3,5 kilométernyi sétát követőjen érjük el, és ekkor már újra visszatérünk a Tiszához. A töltés mellett tovább haladva feltűnik egy régi gátőrház, és aztán Szandaszőlős házai is. Szolnok ezen városrészét az Alcsi-Holt-Tisza öleli körül, amely partja a környék egyik legcsendesebb és természeti szépségekben gazadag üdülőterülete. A szandaszőlősi Tisza holtág a szajoli társához hasonlóan mederátvágással jött létre a folyó szabályozásakor 1857-ben.
Miután a turistaút át haladt a Tisza-híd alatt délnek (vissza)fordul, ezért aki Szolnok műemlékekben gazdag belvárosát és híres templomait szeretné megtekinteni, annak itt kitérőt kell tenni. De a néhány plusz kilométer garantáltan megéri, hiszen a középkori részekkel rendelkező vártemplom és a Belvárosi Szentháromság templom az alföldi város legrégebbi műemlékei. S míg az előbbi a klasszicista stílusú külsöjével hívja fel a figyelmet, addig a másik barokk oltárival szerzett hírnevet az évek során.
„Jézus Édes Szíve, Téged szerető minden lélek enyhületes nyughelye,
Neked ajánlom e napon szívemet, testemet és lelkemet,
hogy minden veszedelemtől, tisztátalan gondolattól s kívánságtól
és a gonosz ellenség alattomos támadásaitól megoltalmazz.”
Ima Jézus Szent Szívéhez
Kengyeli nyereg
A turistaút Szandaszőlős belterületén 5 kilométer hosszan betonon halad, majd csak ezután térünk vissza az Alcsi-Holt-Tisza partján húzódó szépséges ártérierdőbe. Nem sokiág bandukolhatunk a fák között, hiszen a szolnoki helikopterbázis megkerülése elengedhetetlen, de cserébe felmászhatunk a kerítés tövében lévő kisebb magaslatra egy kicsit körbe nézni. Sőt innen a következő híresebb kunhalom szinte már csak egy karnyújtásnyira található.
A Beke Pálról elnevezett halom egy a Túri-síkra jellemző csodálatos homok-dombsor közepén áll. A kurgán az ősi magyar jelképrendszer szerint hármas halom, de ezen kívül gyógyító erejű földsugárzások csomópontja is. A 101,3 méter magas kunhalom Beke Pál vitézről kapta a nevét, aki a legenda szerint annyi törököt kaszabolt itt le, hogy a csontjaikból egy „púp” nőtt ki a földből. Napjainkban a dombot egy közösség ápolja, akik virágágyásokat telepítettek és padokat, keresztet, kopjafát is állítottak fel. Az itteni kelta, egyiptomi és ősmagyar hitvilágot összemosó kiállítás látványát viszont nem biztos, hogy mindenki egyformán betudja fogadni (Ízlések és pofonok).
Az emlékhelyi kitérő után mintegy 8 kilométeres eseménytelen gyaloglás következik Kengyelig. A község központjában 1934-36 között épült neoromán katolikus templomot és az eklektikus református istenházat érdemes közelebbről szemügyre venni. A nyugodt kis településen áthaladó, forgalmas országutat a turistaút 6 kilométer hosszan kerüli meg, majd végül bekeveredik a Baghy-Majorba. A régi uradalmi bitokon több érdekes látnivaló is akad, hiszen megcsodálhatjuk a család kápolnáját és kúriáját, valamint a környék legszebben felújított szélmalmát.
Vegyük is sorba. Először a család 19. századi kúriáját pillantjuk meg, amely egykoron Gazdaházként működött. A műemléképületet a település önkormányzata hozatta rendebe, és napjainkban régi mesterségek megismerésére van lehetőség benne. Az épület szomszédságában, a Főút túloldalán áll a Baghy család temetkezési kápolnája, amely valószínűleg a 19. században épült. A Szent Imre tiszteletére felszentelt klasszicista épület alatt egy kripta található, ahol a család leszármazottjai nyugszanak. Végül a környék egyik legszebben épen maradt szélmalma vonja magára a tekintet, amely amellett, hogy ipartörténeti műemlék, még egy védett kunhalom tetején is áll. Az emblematikus épület az 1800-as évek közepén épült az Almásy család kívánságra, tőlük vásárolták meg azt később a Baghy család a majorral együtt. A malom 1945-ig működött, majd az épület alatti domb lett az első kunhalom, amelyet védetté nyilvánítottak Magyarországon. A malmot az 1960-as években felújítottak, azóta napjainkban alkotóházként és madármegfigyelőkén használják.
A majorból kifelé jövet a jelzések egy szántásba vezetnek bele, ennek az az oka, hogy a Törökszentmiklósi út melletti földutat elszántották, ezért mindenképpen betonon kell tovább mennünk. Jó hír viszont, hogy a 442-es úton már kerékpárút is található, ezért egy jóval biztonságosabb úton érkezünk meg Martfűre. A város szélében elhaladunk az igen rosszbőrben lévő a vasútállomás mellet, majd egy jobbost követően érkezünk meg a városközpontba.
„Dicső István, nagy királyunk,
Téged ég s föld magasztal,
Téged tisztel kis országunk,
Első szent urának vall.”
Faludi Ferenc - Szent István királyhoz
Tiszakanyar híres városai
A Martfű városnézést érdemes a település két újkori templomával kezdeni, amely közül talán a Szent Tamás-templom az érdekesebb. A modern stílusú épület tervezője Marosi Gábor építész volt, és 1991-ben készült el az építmény. A templomot a névadó apostol életének két legfontosabb helyszíne ihlette, Jeruzsálem és India. Ugyanis az épület alaprajza egy „Jeruzsálemi keresztet” formáz, míg az indiai motívum, a búzavirág-folyondárral díszített koszorú a kupola belsőfelében jelenik meg, amely Takács Ferenc festőművész alkotása. A Szent István téren áll még egy szintén modern hatású református templom, és Gyurcsek Ferenc szobrászművész alkotta Szent István-szobor.
A buszállomás érintését követően némi kacskaringó következik, majd a Városi Művelődési Központ mellet haladunk el, s ebben a szépen felújított épületben található Martfű helytörténeti kiállítása. 1940-től Martfű gazdasági ereje jelentősen nőtt, ezért 1950 és 70 között a Tiszazug legiparosodottabb községe volt. Az itteni virágzó cipőipar tette igazán híressé a várost, de sörgyár és növényolajgyár is létesült az agglomerációban. Ezt a fejlődést mutatja be a Martfűi Hely- és Ipartörténeti Gyűjtemény állandó kiállítása.
Egy bal kanyar után a Martfűi Termál SPA felé vesszük az irányt, és az épületet megkerülve érkezünk meg a régi ismerősünkhöz, a Tiszához. Ezt követően a gyógyfürdőhöz tartozó festői horgásztó mellet visz az út egyenesen a pusztába. Miután elhagytuk a régi majorság istállóját, mezőgazdasági földek mellet haladunk el, majd egy kisebb erdőhöz érve a turistaút jobbra fordul. A továbbiakban egy elvadult aljnövényzetű árnyasban haladunk, balkezünk felől pedig Tiszaföldvár horgásztava terül el. Ha a birkalegelőn is átvágtunk, feltűnik a város Református templomának tornya, majd a magaslatra épült település kanyargós főutcája fogad bennünket. Az első szembejövő míves épület a helyi református felekezet barokk temploma, amelyet a Podmaniczky bárói család hathatós támogatásával 1728-tól 1737-ig építettek. De a ma látható építményt a 1787-1788 között a régi épület átformálásával alakították ki.
Bár a turistaút csak a református templomot érinti, ezért érdemes felfedezni a többi tiszaföldvári látványosságot is. Ugyanis az itteni Kossuth teret az eklektikus Városháza szegélyezi, kb. 300 méterre tőle pedig a Tiszazugi Földrajzi Múzeum áll. Magyarország első földrajzi múzeumát egyébként 1956-ban alapították, és egyedülállóan gazdag természettudományos gyűjteményt halmoztak fel benne. Tiszaföldvár római katolikus temploma is a Kossuth utcán található, amely 1894-ben épült az Almásy és a Beniczky család adományaiból. A neoromán-neogótikus stílus kéttornyú, téglából készült templomot Szent István király tiszteletére szentelték fel. A templom kertjében pedig egy kültéri oltár áll, mellette márványtáblák láthatóak, amelyek jelzik a legnagyobb Mária-kegyhelyek irányát és távolságát.
A jelzések a Sánc úton vezetnek ki bennünket a településről, de ne ijedjünk meg a bozótos mentén folytatódó útvonaltól, ugyanis a benőtt útszakasz egyenest a Tiszához vezet majd. A töltésen sétálva 4 kilométer múlva érjük el a Cibakházi Holt-Tiszát, amely a Tisza magyarországi folyószakaszának leghosszabb holtága a maga 17 kilométerével. A horgászvízként hasznosított holtágat a folyó szabályozásakor, 1856-ban alakították ki. A Holt-Tisza napjainkban népszerű horgászhely, de a gazdag madárvilága is híres. További 6 kilométeres hamisíthatatlan töltés túrát követően érkezünk meg Nagyrévre, az ősi, fontos és napjainkban is működő Tiszai átkelőhelyre.
„A keskeny útra térünk, ne rettentsen meg az;
Ki elhívott, vezérünk, tudjuk, hogy hű s igaz.
Mint egykor Ő tevé, Most véle s benne bízva,
Arcát ki-ki fordítsa A szent város felé.”
Keresztény ének
Tiszazugi református birtokok
Nagyrév leghíresebb és egyben legelhagyatottabb műemléke a központban álló barokk református templom. A templom húsz éven keresztül épült a falusiak adományaiból és segédletével. A II. világháború ideje alatt az épület tornya találatot kapott, orgonáját pedig az orosz katonák pusztították el. Ugyan 1986-ben a templomot felújították, de napjainkba is igen romos állapotban áll.
Kifelé menet a faluból még egy Világháborús emlékművet láthatunk a jobb kezünk felől az iskola szomszédságában, de ezután már szépen lassan visszatérünk a gátra. Majd 3 kilométer után újra lebaktatunk a védőműről, ugyanis a következő utunkba akadó település Tiszainoka.
Kifelé menet a faluból még egy Világháborús emlékművet láthatunk a jobb kezünk felől az iskola szomszédságában, de ezután már szépen lassan visszatérünk a gátra. Majd 3 kilométer után újra lebaktatunk a védőműről, ugyanis a következő utunkba akadó település Tiszainoka.
A felvidéki és békési telepesek által benépesített község fő látnivalója a Felszabadulás utca kanyarjában álló kúria szerű épület. Az egykori intézői lakás a 19. század első felében épült, és a széki gróf Teleki család birtokán állott. Az intézői lakást az 1940-es évek második felében államosították, és kultúrházat, mozit rendeztek be benne. A nagymúltú épületben jelenleg is a kultúrház és a községi könyvtár működik. Miután elhaladtunk a műemléképület legszebben egyben maradt, összefüggő falazott kerítése és a díszes bejárata előtt, érkezünk meg a község központjában. Itt áll Tiszainoka 1787-ben épített barokk stílusú református temploma, de a Községháza melletti parkban még rejtőzik egy érdekes emlékmű is. A felszabadulás 15. évfordulójára a parkban felállított vöröscsillagos obeliszket Varga László tiszainokai születésű kőműves készítette el a tiszakécskei emlékmű mintájára. 1956-ban megpróbálták az emlékművet ledönteni, de a lakosság megvédte az alkotást.
Tiszainokától búcsút véve a komp lejáró felé fordulunk, s itt térünk vissza a folyóhoz. A Tisza menti bandukolásunk következő állomása Tiszakürt, ahol az ország egyik kevésbé ismert arborétuma is rejtőzik. Pedig a tiszazugi fáskert telepítését a híres Bolza grófi család kezdte meg az 1850-es évek elején. A Tisza árterében lévő főúri kert tervezését az erdélyi Tompa Mihály végezte, később a híres botanikusunk, Soó Rezső alkotta meg a ma is látható fás szárú növénycsaládok parkját. A napjainkban a 60 hektár területű, 1200 fajt számláló növényállománnyal rendelkező parkban platánok, hársak, amerikai tölgyek és fenyőfajok élnek nagy számban, de helyet kaptak az ország és Európa más vidékeiről származó növények is.