top of page


Alföldi Szent Márton Zarándokút, a mostohagyermek

 

   

  Az „Alföldi Szent Márton Zarándokút” Jász-Nagykun-Szolnok megye legnépszerűbb zarándokutja, amely Kunszentmártont és Tiszapüspökit köti össze. Az egyedi jelzésű túraútvonalat Szent Márton püspök születésének 1700. évfordulójára azért hozták létre, hogy eképp népszerűsítsék az Alföldi zarándoklást. A több, mint 100 kilométer hosszú természeti, építészeti és kulturális látnivalókban gazdag gyalogút a Tisza középső szakaszának mentén lévő települések templomait fűzi fel, de bekukkant a csodás Köröszugba is.

229_1.jpg

2022-re a Magyar Zarándokutak legmostohább gyermekét az „Alföldi Szent Márton Zarándokutat” választottuk, hogy a csapattal hozzánk hű módon teljesítsük azt. A gyaloglásaink során elsősorban az utunkba eső templomokat és kápolnákat kutattuk fel, de nem voltunk rest kitérőt tenni, ha az útvonaltól távolabb is újabb látnivalót sejtettünk.

Szolnok
508_1.jpg

 

 „Legyen áldás az úton, amit ma kezdesz el,

Öröm kísérjen végig, amíg úton leszel.

Legyen boldog életed, és mindig az övé.

Szívünkből szeretünk, imában kísérünk,

Életed célja felé.

Keresztény ének 

Szolnok felé félúton

  Tiszapüspöki Fő utcáján álló Szent Márton templomtól indul a Jász-Nagykun-Szolnok megyei zarándokút. A község temploma 1769-ben épült barokk stílusban Franz József egri építész tervei alapján. A templom érintése után a turistaút a Liszt Ferenc, és a Rákóczi utcán keresztül hagyjuk el a települést, majd az autópálya alatt áthaladván érkezünk meg a Tiszához.

506_1.jpg

  A folyó mellett menve mintegy 1,5 kilométer múlva találkozunk az anyafolyó egykori ágával, amelyet a Tisza szabályozása során az 1840-es évek végén átmetszéssel alakítottak ki. A Szajoli Holt-Tiszát elhagyva, a Gátőri út kereszteződésénél áll egy tábla is, amely azt jelzi, hogy mi éppen a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetben vagyunk. A Hortobágyi Nemzeti Park ezen részterülete jószerivel értékes ártérirétekből és –erdökből áll, ahol páratlan állat- és növényvilág honol.

  A Szolnok - Szajol vasútvonalat 3,5 kilométernyi sétát követőjen érjük el, és ekkor már újra visszatérünk a Tiszához. A töltés mellett tovább haladva feltűnik egy régi gátőrház, és aztán Szandaszőlős házai is. Szolnok ezen városrészét az Alcsi-Holt-Tisza öleli körül, amely partja a környék egyik legcsendesebb és természeti szépségekben gazadag üdülőterülete. A szandaszőlősi Tisza holtág a szajoli társához hasonlóan mederátvágással jött létre a folyó szabályozásakor 1857-ben.

548_1.jpg

  Miután a turistaút át haladt a Tisza-híd alatt délnek (vissza)fordul, ezért aki Szolnok műemlékekben gazdag belvárosát és híres templomait szeretné megtekinteni, annak itt kitérőt kell tenni. De a néhány plusz kilométer garantáltan megéri, hiszen a középkori részekkel rendelkező vártemplom és a Belvárosi Szentháromság templom az alföldi város legrégebbi műemlékei. S míg az előbbi a klasszicista stílusú külsöjével hívja fel a figyelmet, addig a másik barokk oltárival szerzett hírnevet az évek során.

Kengyel
304_1.jpg

 

Jézus Édes Szíve, Téged szerető minden lélek enyhületes nyughelye,

Neked ajánlom e napon szívemet, testemet és lelkemet,

hogy minden veszedelemtől, tisztátalan gondolattól s kívánságtól

és a gonosz ellenség alattomos támadásaitól megoltalmazz.

Ima Jézus Szent Szívéhez 

Kengyeli nyereg

   A turistaút Szandaszőlős belterületén 5 kilométer hosszan betonon halad, majd csak ezután térünk vissza az Alcsi-Holt-Tisza partján húzódó szépséges ártérierdőbe. Nem sokiág bandukolhatunk a fák között, hiszen a szolnoki helikopterbázis megkerülése elengedhetetlen, de cserébe felmászhatunk a kerítés tövében lévő kisebb magaslatra egy kicsit körbe nézni. Sőt innen a következő híresebb kunhalom szinte már csak egy karnyújtásnyira található.

248_1.jpg

  A Beke Pálról elnevezett halom egy a Túri-síkra jellemző csodálatos homok-dombsor közepén áll. A kurgán az ősi magyar jelképrendszer szerint hármas halom, de ezen kívül gyógyító erejű földsugárzások csomópontja is. A 101,3 méter magas kunhalom Beke Pál vitézről kapta a nevét, aki a legenda szerint annyi törököt kaszabolt itt le, hogy a csontjaikból egy „púp” nőtt ki a földből. Napjainkban a dombot egy közösség ápolja, akik virágágyásokat telepítettek és padokat, keresztet, kopjafát is állítottak fel. Az itteni kelta, egyiptomi és ősmagyar hitvilágot összemosó kiállítás látványát viszont nem biztos, hogy mindenki egyformán betudja fogadni (Ízlések és pofonok).

   Az emlékhelyi kitérő után mintegy 8 kilométeres eseménytelen gyaloglás következik Kengyelig. A község központjában 1934-36 között épült neoromán katolikus templomot és az eklektikus református istenházat érdemes közelebbről szemügyre venni. A nyugodt kis településen áthaladó, forgalmas országutat a turistaút 6 kilométer hosszan kerüli meg, majd végül bekeveredik a Baghy-Majorba. A régi uradalmi bitokon több érdekes látnivaló is akad, hiszen megcsodálhatjuk a család kápolnáját és kúriáját, valamint a környék legszebben felújított szélmalmát.

362_1.jpg

   Vegyük is sorba. Először a család 19. századi riáját pillantjuk meg, amely egykoron Gazdaházként működött. A műemléképületet a település önkormányzata hozatta rendebe, és napjainkban régi mesterségek megismerésére van lehetőség benne. Az épület szomszédságában, a Főút túloldalán áll a Baghy család temetkezési kápolnája, amely valószínűleg a 19. században épült. A Szent Imre tiszteletére felszentelt klasszicista épület alatt egy kripta található, ahol a család leszármazottjai nyugszanak. Végül a környék egyik legszebben épen maradt szélmalma vonja magára a tekintet, amely amellett, hogy ipartörténeti műemlék, még egy védett kunhalom tetején is áll. Az emblematikus épület az 1800-as évek közepén épült az Almásy család kívánságra, tőlük vásárolták meg azt később a Baghy család a majorral együtt. A malom 1945-ig működött, majd az épület alatti domb lett az első kunhalom, amelyet védetté nyilvánítottak Magyarországon. A malmot az 1960-as években felújítottak, azóta napjainkban alkotóházként és madármegfigyelőkén használják.

Tiszakanyar

   A majorból kifelé jövet a jelzések egy szántásba vezetnek bele, ennek az az oka, hogy a Törökszentmiklósi út melletti földutat elszántották, ezért mindenképpen betonon kell tovább mennünk. Jó hír viszont, hogy a 442-es úton már kerékpárút is található, ezért egy jóval biztonságosabb úton érkezünk meg Martfűre. A város szélében elhaladunk az igen rosszbőrben lévő a vasútállomás mellet, majd egy jobbost követően érkezünk meg a városközpontba.

399_1.jpg

   

Dicső István, nagy királyunk,

Téged ég s föld magasztal,

Téged tisztel kis országunk,

Első szent urának vall.

   Faludi Ferenc - Szent István királyhoz

Tiszakanyar híres városai

   A Martfű városnézést érdemes a település két újkori templomával kezdeni, amely közül talán a Szent Tamás-templom az érdekesebb. A modern stílusú épület tervezője Marosi Gábor építész volt, és 1991-ben készült el az építmény. A templomot a névadó apostol életének két legfontosabb helyszíne ihlette, Jeruzsálem és India. Ugyanis az épület alaprajza egy „Jeruzsálemi keresztet” formáz, míg az indiai motívum, a búzavirág-folyondárral díszített koszorú a kupola belsőfelében jelenik meg, amely Takács Ferenc festőművész alkotása. A Szent István téren áll még egy szintén modern hatású református templom, és Gyurcsek Ferenc szobrászművész alkotta Szent István-szobor.