Az Alföld téged is vár
Gyalogtúrák Magyarország legnagyobb és legváltozatosabb tájegységén: az ALFÖLDÖN!
Hét Halom
A legenda szerint honfoglaló őseink az alpári csata diadala után a törzsfők számára a szeri pusztában hét halmot emeltek. Ezek a halmok, amelyeken a vezérek sátrai álltak, még ma is megtalálhatóak a pusztaszeri határban. Remélem az útmutatásommal sikerül majd mindegyiket felfedezni, mert ezek a dombok egyedi legendával, természeti értékkel és különleges látvánnyal rendelkeznek.
A magyar történelem fontos helyszíne
A túránkat most Pusztaszerről indítjuk. Az elején még a Kiskunság Piros jelzései segítenek elkalauzolni a település észak-nyugati részén található Árpád-halomhoz. A régebben Kovácsné halmaként emlegettet kunhalom tetején egy érdekes obeliszk látható. Ez az emlékmű hívatott jelölni, hogy Pusztaszer a magyar történelem egy fontos helyszíne. A Magyar Országos Diákszövetség 1894-ben indult gyűjtésének köszönhetjük a ma is látható turulmadaras kompozíciót. Az emlékmű terveit Pataky Imre kecskeméti rajztanár készítette. A 12 méter magas obeliszk tetején turulmadár ül, oldalain pedig a hét vezér arcképe látható a domborműveken. A halom felszínén növényritkaságok is élnek, ezért közvetlen környéke természetvédelmi terület, a Kiskunság Nemzeti Park része.
Az emlékműtől búcsút véve a mai 5-ös út elődjén, a „Kis országúton” haladjunk egészen a megyehatárig. Az akácos határút a környék egyik legszebb alföldi útszakasza, amelyen reményeink szerint hamarosan a Pusztaszert Tiszaalpárral összekötő zöld jelzés fog majd vezetni.
Határon túli kaland
A határúton áll a Pálmonostorához tartozó Bagi-féle szélmalom, amely a környék egyik utolsó, még ma is az eredeti helyén álló ipari műemléke. A malmot az államosításig Bagi Ferenc használta, és a maga korában igen korszerűnek számított. A következő évtizedekben viszont csak rágta az enyészet, mígnem egy francia származású tanár bele nem szeretett. Alain Guillon az épület megvásárlása óta fáradozik helyrehozatalán nyaranta, több-kevesebb sikerrel.
A malom megtekintését követően egy régi temetőbe visz az utunk, ebben a nem mindennapi látványt nyújtó erdei sírkertben nyugszanak az egykori kiterjedt tanyavilág lakói. Az alsópéteri temető szomszédságában áll egy ős öreg nyárfa, amely az öregtemető elhunytainak álmát őrzi, csendben. A kb. 200 évesre becsült fekete nyár valószínűleg az itteni, régi tanyasi iskola udvarán állt és 2017-ben a Pusztaszeri Homoktaposók egy „névtábla” elhelyezésével Szent Péter fája nevet adták a nyárfának.
Mivel a temető kerülő csak ajánlott, így a tókerülést követően szintén a Fülöp-kereszthez jutunk. Innen tovább a Tömörkényi-erdő felé visz a lábunk, jobbára földes utakon, mezőkön és szántóföldeken keresztül.
Őnagysága, a Császárné
A közigazgatásilag már Tömörkényhez tartozó Császárné halma az erdő mellett sétálva hamar feltűnik a látómezőben. A tájból tiszteletpancsolóan kimagasodó halmot, az itt elvégzett ásatások alapján, feltételezhetően temetkezési helyként használták. A kiemelkedés az évszázadok viharait igen jól viselte, ezért is a környék talán legszebb állapotban megmaradt kunhalma.
A kultúrtörténeti emlékhely szomszédságában húzódó Dongér-csatornán vezet továbbiakban az utunk. A gátra felérve szemrevételezhetjük a falu híres madárfotósának a felségterületét, sőt valószínűleg a „jómadárnak” az egyik lesébe is belebotlunk majd ezen a szakaszon. Mivel a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet egyik védett területén tartózkodunk, viselkedjünk is jó természetbaráthoz méltón.
A dupla halom
Baks fő utcáján átrobogva, a település nyugati végében egy kisebb, de annál változatos fafajtákból álló erdőfoltban leljük meg a Kettős-halmot. A kurgán nevéből már következik, hogy ebben az esetben két halamról van szó. Egyik az erdőszélén egy magasles mellet látható, a másik pedig az erdőt átszelő út közepén bújik meg.
Érdemes az erdő végéig elsétálni, ugyanis a Kiskunsági Nemzeti Park egyik hagyásfás legelője húzódik a Kis-Zer sor irányában. Valami hasonló lehetett az alföldi szikes puszták képe jó néhány évtizeddel ezelőtt. Erre is indulhatunk, de mivel a terület igen csak lapos, ezért esős időben nagyobb tó is kialakulhat itt.
Kártyás és a Vesszős
Ha a betonutat választottuk, akkor rövid gyaloglást követően érjük el a Kártyás-halmot. Ha a forgalomkerülő megoldást választottuk egy kicsit tovább kutyagolva, Ópusztaszert érintve jutunk ugyan oda.
Az Ópusztaszer-Baks műút északi oldalán található halmot Rontószéli-halom néven is szokták emlegetni. Hozzávetőlegesen annak egyharmadát a műút építésekor elhordták. A Kártyás-halom környékén végzett terepbejárások során őskori kerámiákat és embercsontokat találtak. Nagyobb testvére a Vesszős-halom, már az Ópusztaszer és Pusztaszer határán húzódó Kis-Zer soron, a tanyák között bújik meg. A környezetéből kb. 7 méterre kiemelkedő dombocska valószínűsíthetően a rézkori Jamnaja-kultúra alkotása. A halomból őskori és szarmata kerámiák kerültek elő. A kiemelkedés határos Pusztaszer és a környék leghíresebb szikes tavával, a Büdös-székkel, amely egy kiemelt fontosságú vízimadár rezervátum.
A szellemsornak is titulált Kis-Zeren sétálva magunk elé képzelhetjük, milyen volt az élet a 19. század végén a tanyaközpontban. Az 1850-es évek első felében kezdtek betelepülni ide a Pallavicini uradalom dohánykertészei, akik számára itt biztosítottak földeket. Az 1930-as években már szatócsbolt, kovács- és bognárműhely is volt Kutyanyakon, lakossága ekkor meghaladta az ötszáz főt. Az ötvenes években aztán megindult az elvándorlás, ezért napjainkban a tanyák zöme lakatlan.