Az Alföld téged is vár
Gyalogtúrák Magyarország legnagyobb és legváltozatosabb tájegységén: az ALFÖLDÖN!
Volt egyszer egy Pallavicini uradalom
A Tisza alsó árterületén alakította ki a Mindszenttől Algyőig tartó minta birtokát a híres Pallavicini család. A család agrárszakértelmének köszönhetően virágzó uradalom alakult ki a folyó menti ártérben a 19. századra. A terület napjainkban fontos, nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, de emellett még ma is fellelhetők itt a Pallavicini építészeti hagyományokat magukon viselő gazdasági épületek.
Ópusztaszer haza vár!
Zichy Leopoldina unokája, Pallavicini Alfonz 1870-ben telepítette be dohánytermesztőkkel az akkori Sövényházát, amelyet ma Ópusztaszerként ismerünk. Az itteni családi birtokon több gazdasági épület is áll még, ilyen például a levelényi kúria, a Hantházi major vagy a főutcán álló vadászkastély is.
Az 1880-ban épült, historizáló kastély is lehetne túránk kiindulópontja, de napjainkra az épület elvesztette történelmi értékét, jelenleg pszichiátriai otthonként üzemel, így nem látogatható. Ezért inkább az Emlékpark elől célszerű nekivágni a távnak, hisz található itt buszmegálló és Alföldi Kéktúra pecsét is. A kéken a Tisza felé indulva rögtön a birtok egyik tölgyfás útján vezet az utunk, a méretes óriások között bújik meg egy kicsiny erdőfolt. Az itteni homoki erdők, nádasok és mocsarak fő hasznosítási módja a vadgazdálkodás volt a 19. században. Az első utunkba akadó uradalmi épületre itt bukkanunk, ugyanis az ópusztaszeri major egykori gazdatiszt földszintes szállása itt áll. A késő klasszicista stílusban épült kúria mellet elhaladva egy széles földúthoz érünk, amelyen egykoron kisvasút robogott. A Pallavicini uradalom majorságait egy keskeny nyomtávú vasút kötötte össze, az egyik éppen maradt állomása és gőzöse megtekinthető az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban.
Ha már idáig eljutottunk, akkor menjünk tovább a folyó töltéséig a jelzésen, és ott jobbra fordulva meg se álljunk egészen Ányásig.
Az uradalom ékköve: Ányás
Ha megtaláltuk a Nemzeti park által kihelyezett táblát, itt időzzünk el egy kicsit. Ajánlott lemenni a Tisza „dunaknyarjához”, vagy szemrevételezni azt, ami a majorságból megmaradt, de jobbára csak természeti értékeket láthatunk a környéken.
Több szempontból is érdekes a Bakshoz tartozó Ányás nevű Tisza part rész és közvetlen környezete. A folyó egyik legszebb kettős kanyarja található itt, melynél szebb panorámát az alföldi embernek festeni sem lehetne. A vidék hajdani urai, a Pallavichiniek kikötőnek használták ezt a partszakaszt, ahol a major rakodója volt. Az uradalmi kisvasút fő állomása volt a töltés oldalában húzódó Ányási-major. Itt az ártéri részben 1787-től a szeri apátsági monostor leányegyháza állott. Ennek a helyére építtette a nyughelyükként is szolgáló kis kápolnájukat 1850-ben Pallavicini Alfonz. Az épület a II. világháborút lezáró fosztogatásig állt egy kis gondozott park közepén a majorsággal együtt. Falait az ötvenes években bontották el a környékbeli családok az építkezéseikhez. A grófi kriptából még időben sikerült a földi maradványokat kimenteni, és a sándorfalvi temetőbe helyezték át. 2015-ben az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark újra felépített a kápolna mását, amelyet pünkösdkor adtak át.
Pusztába rejtett kincsek
Ha a Tisza menti pusztaságot figyelmesen járjuk Dóc határban, akkor csupa érdekes, múltbéli kincsekre akadhatunk. Mert a történelem apró emlékei így vagy úgy itt rejtőzködik előttünk.
(Használd a mellékelt térképet az itteni látnivalók felfedezéséhez!)
Az alaptérkép forrása: www.openstreetmap.org
A túraútvonal eme részlete GPX formátumban letölthető a térképrészletre kattintva!
Az ártérben, az Ányási gátőrháztól nem messze található az egykori tanyaközpont temetője. A 100 évvel ezelőtti állapotokhoz képest ma már csak kb. fél tucat sírkő maradt meg, és a nevek is nehezen olvashatóak rajtuk. Sajnos a bokrokkal benőtt kiemelkedés környékét folyamatosan szántják, és egyre csak apad a sírkert területe. Valószínűleg a régi sírhantok fakeresztjeik elkorhadtak, a köveit pedig elhordhatták.
Tovább baktatva a gáttal párhuzamos úton még egy artézi kút akad utunkban, mely felett egy kereszt is áll, bádog Jézussal.
Sétánk során a következő vízügyi objektum a Percsorai gátőrház, amelynek környékén több látnivaló is akad. Ugyanis 1879-ben Dóc határában átszakította a gátat a Petőfi által sokszor leírt vad Tisza. Emlékét a kitörésnél egy rozsdás tábla, a nyomát pedig csodálatos természeti képződmény és fontos hullámtéri élőhely őrzi. A töltésszakadástól nem messze, a szántóföld közepén egy különleges emlékmű található. 1935-ben egy repülőgép a fának ütközött, s azt követően lezuhant a dóci pusztában. A gép egyik pilótája a helyszínen életét vesztette, és az ő emlékére állították fel ide az emlékművet.