top of page

Alföldi Kék

 

   

    1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következő nagy egység, az "Alföldi Kék-túra" első szakaszát. A keleti megyék, így Csongrád-Csanád megye is, egymás után készültek el saját csatlakozó útvonalukkal, míg a Millecentenárium évére elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kéktúrát.

040_1.jpg

Négy, mindenre elszánt alföldi kalandor arra vállalkozott, hogy együtt teljesítse az Alföldi Kéktúra 865 kilométerét, és megpróbálja eközben jól is érezni magát. Mindezt havi egy túrával, hogy jobban lássa az évszakok váltakozását a síkvidéken, és gyalogszerrel, hogy közelebbről is megismerkedhessen a rónaság élővilágával.

047_1.jpg
Sárköz

   „Ottan némán, mozdulatlan álltam,
Mintha gyökeret vert volna a lábam.
Lelkem édes, mély mámorba szédült
A természet örök szépségétül.

Oh természet, Oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz.”

   Petőfi Sándor

Sárköz

  A Sárköz a Duna menti síkság egyik természeti értékekben bővelkedő kistája, de emellett Magyarország egyik fontos kultúrtája is. Hiszen ki ne halott volna a híres sárközi viseltről és népszokásokról. A Duna melletti ártéri, mélyfekvésű, hajdan mocsaras terület az ármentesítés következtében alakult át, és kapta meg mai formáját. A tájegységen belül található a hazai és nemzetközi szempontból is jelentős Gemenci-erdő. De ezen a vidéken kanyarog a Vajas-fok is, amely a színpompás élővilága miatt érdemelte ki a Mese-folyó elnevezést.

Illancs

Újra lebeg, majd letelepszik a földre,

végül elolvad a hó:

csordul, utat váj.

Megvillan a nap. Megvillan az ég.

Megvillan a nap, hunyorint.

S íme fehér hangján

rábéget a nyáj odakint,

tollát rázza felé s cserren már a veréb."

   Radnóti Miklós

165_1.jpg

Illancs

   Aki nem böngész rendszeresen térképeket, az nem tudja, hogy léteznek hazánkban hullámzó tájegységek. A homokdombos, akácfás, fenyőkkel tarkított Illancs ilyen, ahol varázslatos növény- és állatvilág alakult ki az évszázadok során. A területrész nevének eredete a betelepítések idejére vezethető vissza, amikor is az emberek az itteni nehéz megélhetés miatt hamar elillantak. De szerencsére voltak maradó lakosok, mint például a svábok, akik meghonosították a helyi szőlőtermesztést. Így nekik köszönhetjük a présházakból és pincékből álló híres Hajósi Pincefalut.

Homokország

   „Homokország nem az

Óperenciás-tengeren túl van,

hetedhét ország ellen,

hanem innen a várostól egy ugrásnyira van,

hetedhét akácfa ellen.

Nincs is benne aranyerdő, ezüsterdő,

hanem van száz út szőlő.

   Móra Ferenc

062_1.jpg

Homokhátság

   Talán Móra Ferenc nevezte el elsőnek a Duna–Tisza közi homokhátságot Homokországnak. Magyarország legnagyobb kistájának mai formáját a területen kanyargó erek és mocsarak lecsapolásának köszönhetjük. A kiszáradt vidék jellegzetes homoki élőhelyet hagyott maga után az évszázadok során. A szél fújta homokbuckákat a 19. század elején erdők telepítésével próbálták megkötni. Ezért ma a terület észak-nyugati részét homoki erdők uralják, míg a másik pedig egy igazi Homokország, ahol a szőlő, az őszibarack és a spárga nyújt fő megélhetési forrást az itteni gazdáknak.