Az Alföld téged is vár
Gyalogtúrák Magyarország legnagyobb és legváltozatosabb tájegységén: az ALFÖLDÖN!
Alföldi Kék
1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következő nagy egység, az "Alföldi Kék-túra" első szakaszát. A keleti megyék, így Csongrád-Csanád megye is, egymás után készültek el saját csatlakozó útvonalukkal, míg a Millecentenárium évére elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kéktúrát.
Négy, mindenre elszánt alföldi kalandor arra vállalkozott, hogy együtt teljesítse az Alföldi Kéktúra 865 kilométerét, és megpróbálja eközben jól is érezni magát. Mindezt havi egy túrával, hogy jobban lássa az évszakok váltakozását a síkvidéken, és gyalogszerrel, hogy közelebbről is megismerkedhessen a rónaság élővilágával.
„Ottan némán, mozdulatlan álltam,
Mintha gyökeret vert volna a lábam.
Lelkem édes, mély mámorba szédült
A természet örök szépségétül.
Oh természet, Oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz.”
Petőfi Sándor
Sárköz
A Sárköz a Duna menti síkság egyik természeti értékekben bővelkedő kistája, de emellett Magyarország egyik fontos kultúrtája is. Hiszen ki ne halott volna a híres sárközi viseltről és népszokásokról. A Duna melletti ártéri, mélyfekvésű, hajdan mocsaras terület az ármentesítés következtében alakult át, és kapta meg mai formáját. A tájegységen belül található a hazai és nemzetközi szempontból is jelentős Gemenci-erdő. De ezen a vidéken kanyarog a Vajas-fok is, amely a színpompás élővilága miatt érdemelte ki a Mese-folyó elnevezést.
„Újra lebeg, majd letelepszik a földre,
végül elolvad a hó:
csordul, utat váj.
Megvillan a nap. Megvillan az ég.
Megvillan a nap, hunyorint.
S íme fehér hangján
rábéget a nyáj odakint,
tollát rázza felé s cserren már a veréb."
Radnóti Miklós
Illancs
Aki nem böngész rendszeresen térképeket, az nem tudja, hogy léteznek hazánkban hullámzó tájegységek. A homokdombos, akácfás, fenyőkkel tarkított Illancs ilyen, ahol varázslatos növény- és állatvilág alakult ki az évszázadok során. A területrész nevének eredete a betelepítések idejére vezethető vissza, amikor is az emberek az itteni nehéz megélhetés miatt hamar elillantak. De szerencsére voltak maradó lakosok, mint például a svábok, akik meghonosították a helyi szőlőtermesztést. Így nekik köszönhetjük a présházakból és pincékből álló híres Hajósi Pincefalut.
„Homokország nem az
Óperenciás-tengeren túl van,
hetedhét ország ellen,
hanem innen a várostól egy ugrásnyira van,
hetedhét akácfa ellen.
Nincs is benne aranyerdő, ezüsterdő,
hanem van száz út szőlő.”
Móra Ferenc
Homokhátság
Talán Móra Ferenc nevezte el elsőnek a Duna–Tisza közi homokhátságot Homokországnak. Magyarország legnagyobb kistájának mai formáját a területen kanyargó erek és mocsarak lecsapolásának köszönhetjük. A kiszáradt vidék jellegzetes homoki élőhelyet hagyott maga után az évszázadok során. A szél fújta homokbuckákat a 19. század elején erdők telepítésével próbálták megkötni. Ezért ma a terület észak-nyugati részét homoki erdők uralják, míg a másik pedig egy igazi Homokország, ahol a szőlő, az őszibarack és a spárga nyújt fő megélhetési forrást az itteni gazdáknak.
„Összeborult a lomb,
Mélyzöld kupola lett.
Visszhangoz töprengő kérdéseket,
És önmagának harsogva felel.
A vihart addig nem engedi el,
Míg búgó hangon meg nem áldja őt.
A fák: keményderekú gondolatok,
Az ősi földből szívnak őserőt.”
Reményik Sándor
Dél-Tisza-völgy
A Dél-Tisza-völgy egy kistáj, amely a Tisza déli árterületeit foglalja magába. A híres Pallavicini család itt alakította ki a Mindszenttől Algyőig tartó mintabirtokát. A család agrárszakértelmének köszönhetően virágzó uradalom alakult ki a Tisza menti ártérben a 19. századra. Napjainkban az egykori majorság a Kiskunsági Nemzeti Park része, s az 1976-ban védetté nyilvánított Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet húzódik itt. A terület nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, de emellett még ma is fellelhetők itt a Pallavicini építészeti hagyományokat magukon viselő gazdasági épületek.
(A Pallavicini családdal egy korábbi cikkben már bővebben foglalkoztam.)
.jpg)
„Gazdátlan kastély. Fele zárva áll.
A folyosó fejhangon kiabál.
A parkot őrzik még a vén falak,
az ágak össze-vissza donganak.
Láttad-e, mondd, a kis főherceget?
Azt mondják, nem halt meg, csak elveszett.
Szines virágok közt ugrált, dalolt
s anyja, a jó királyné, tapsikolt.”
Weöres Sándor
Viharsarok
A Viharsarok tágabb értelemben a Körösöktől egészen a Tiszáig és Marosig fekvő terültet foglalja magában. A tájegység elnevezés a történelmi időkre, egészen a 19. század második feléig nyúlik vissza. Ugyanis ekkor az agrárszocialista lázongásoktól, s azok megtorlásaitól, tüntetésektől, alkalmanként fegyveres felkelésektől, és tragikus végkimenetelű csendőrsortüzektől volt hangos a vidék. A 20. század közepére azonban elcsendesült a terület, amely egyik büszkesége a Nagymágocson található neobarokk Károlyi-kastély.
„Van-e ott folyó és földje jó?
Legelőin fű kövér?
Használt-e a megöntözés:
A pártos honfivér?
S a nép, az istenadta nép,
Ha oly boldog-e rajt'
Mint akarom, s mint a barom,
Melyet igába hajt?”
Arany János
Ős-Berettyó-vidék
A Hortobágy-Berettyó egy keskeny kis folyócska az Alföldön, amely tájföldrajzi szempontból a Szolnok-Túri-sík kistájon terül el, de inkább a Körös-vidékhez sorolják ikertestvére, a Berettyó miatt. Az Ős-Berettyó medrét a 19. századi vízszabályozások óta birtokló folyó és a kanyarulatai által közrefogott hullámtéri területek a Körös-Maros Nemzeti Park oltalma alatt állnak. A csatorna átszeli Mezőtúrt, amely települést a kerámia fővárosának is szokták nevezni az itt készülő míves fazekas munkák miatt.
„Vizek, vizek:
zengjétek szörnyű bánatom,
vigyétek a gyászhírt tovább csak,
a mormoló nagy óceánnak,
hogy éget a könny, fájdalom...
vizek, örök vizek!”
Kosztolányi Dezső
.jpg)
Kis-Sárrét
A Sebes-Körös egykori mocsárvidékét napjainkban csak Kis-Sárrét néven szokták emlegetni. A folyó kanyarulatainak helyére napjainkban kiemelkedő növény- és állatvilág települt be. A zöldfolyosóként is emlegetett Holt-Sebes-Körös ma a terület fő vizes élőhelye. Egy legenda szerint Attila Hun király valahol itt, a Sebes Körös egykori folyásának a medrében lett eltemetve. A Sárrét „fővárosába” érkező vándornak pedig mindig akad felfedezni való a történelmi emlékeken bővelkedő Körösladányban.
„Tikkadt, tikkasztó napverésben trónol fölöttem a diadalmas és könyörtelen Nyár, s a lankás búzaföldek, erdők és folyamok ringató mozdulatlansága konok megadással tűri az egek lángoló villanyzuhanyát.”
Szabó Lőrinc
Bihari-sík
A Berettyó és a Sebes-Körös közötti hordalékkúpon terül el a Bihari-sík. Az itt megbújó tájvédelmi körzet elsősorban a vizenyős élőhelyek, valamint a legelők növénytársulásainak védelmébe jött létre. A kistáj nem csak természetvédelmi szempontból fontos, hanem a terület kultúrtörténeti és néprajzi értékei is egyedülállóak. A Biharország építészeti emlékei közül kiemelkedőek az itteni, több száz éves református templomok és a zsákai Rhédey-kastély, amely az ország egyik legjelentősebb alföldi műemléke.
„Füzesei mellett sétáltam magamba,
Fövenyes lapályján, és gondolatomba
Szüntelen neveltem gyönyörűségemet,
Részegítvén vele érzékenységemet.
A tavaszi szagok orromba ütköztek,
Mellyeket magokkal hordoztak a szelek.
Illyen az hely, ahol életre születtem,
S e nagy természetnek férfi tagja lettem”
Bessenyei György
Érmellék
Az Érmellék a Berettyó és az Ér közötti sík- és dombvidék, melynek nagy része Romániában található. A terület már az Árpád-kor óta magyarlakta táj, és nagy múltú történeti borvidék is. A vidéket löszös hátak, és a hegyvidékről lefutó folyók által az évezredek során kialakított nagy kiterjedésű hordalékkúp-síkságok uralják. A történelmi viharokat is többször megélt, méltánytalanul elhanyagolt kistérségről megemlékezik Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc és Ady Endre is a műveiben. Az Érmellék fővárosa címet pedig a műemlékeiről híres Létavértes viseli. (A Létavértersi erdőkkel egy korábbi cikkben már bővebben foglalkoztam.)
„s zeng benne madár elég,
száz gyökeréig boldog, víg e vidék.
Ringunk, susogunk, fuvolázunk,
mennybolt kék íve a sátrunk,
s minden pici szél a barátunk.
Szép tavasz!”
Johann Ludwig Tieck
Erdőspuszták
A Dél-Nyírség a magyar Alföld ősi tájképét őrzi, s múltjából akad még itt állat és növény egyaránt. A területen főként lápokkal tarkított erdős puszták, buckaközi mocsarak, ligetes erdők, és lápok fordulnak elő. Az emberi civilizációtól kissé távolabb eső vidék még napjainkban is kora tavasztól késő őszig számos botanikai élményt rejt. A Bánki arborétum és bemutatóház hívatott a környéket uraló tájegységet bemutatni. Fancsika középkori templomának romja pedig a régi időkről és legendákról mesél.
„Orrlikaik már így tágultanak
Ezer éve vagy több idővel óta.
Járta a bárd és a négyeltetés
S földrengésre lezúgó, úri nóta:
Régi dal, régi dal.
De rengj csak, Föld, mert elvégeztetett,
Ős, buta tornyok bábelien esnek
S, hajhó, majd véres, szép utcák során
Bősz torony-lakók romok alá esnek:
Régi dal, régi dal.”
Ady Endre
Nyírség
A Nyírség nagy része alapvetően homoki erdőkkel borított terület, de érződik az emberi kéz hatása is, jelentős szántók és gyümölcsösök települtek ide. A Nyírség déli részében húzódik a tájegység fővárosa, Nyírbátor, amelynek története összefonódik a sárkányokkal. Sárkányfogak találhatóak a város címerében, a Sárkányos-rend tagjai birtokolták egykoron a települést, ma pedig sárkányszobrok díszítik a köztereket. A város történelmében pedig meghatározó szerepet játszottak az egymást váltó fejedelmek és főurak. (A nyírségi zarándokutakkal egy korábbi cikkben már bővebben foglalkoztam.)
„Az Útnak vége nincs soha,
Ha egyszer az ajtón kifut;
De hosszú volt Utunk sora,
Menjen csak tovább, aki tud!
Induljanak új vándorok;
Lábam fáradt-fedél alatt,
Jó fénynél elborozgatok,
Várom hű estém s álmomat.”
J.R.R. Tolkien
Felső-Tisza-vidék
A vidéket uraló két kistáj, a Rétköz és a Bodrogköz, egyformán gazdag természeti és kulturális értékekben. Ezért is szokták a Felső-Tisza-vidéket a rejtett szépségek vidékének hívni, ugyanis a táj most úgy fest, mint a honfoglaláskor vagy a középkorban. A területen a hagyományos régi népi építészet remekművei láthatóak, és a vándor számára tájékozódási pontot jelentenek a síkságot észak felől kísérő hegyek. Tavasszal pedig a zöldárnak köszönhetően a folyók kilépnek medrükből, és vizenyős mocsarakká változtatják az itteni réteket. (A Bodrohköz örökségével egy korábbi cikkben már bővebben foglalkoztam.)
Térkép e táj
Az alaptérképek forrása: www.openstreetmap.org
Bár egyelőre engedélyezve van az Alföldi Kék kerékpárral való teljesítése, de mégis óva intenélek ettől. Gondos szakaszolással, és az évszakok sajátosságaihoz való időzítésekkel, sokkal többet kilehet hozni az alföldi gyalog túrákból.
Hasznos információk:
Az Alföldi Kéktúra szakaszai:
- Szekszárd – Sükösd (AK-01.) 65 km
- Sükösd – Kunfehértó (AK-02.) 69 km
- Kunfehértó – Szatymaz (AK-03.) 86 km
- Szatymaz – Tompahát (AK-04) 61 km
- Tompahát – Szarvas (AK-05.) 53 km
- Szarvas – Ecsegfalva (AK-06.) 59 km
- Ecsegfalva – Geszt (AK-07.) 96 km
- Geszt – Bakonszeg (AK-08.) 61 km
- Bakonszeg – Létavértes (AK-09.) 73 km
- Létavértes – Nyíracsád (AK-10.) 82 km
- Nyíracsád– Nyírkarász (AK-11.) 73 km
- Nyírkarász – Sátoraljaújhely (AK-12.) 84 km
Táv: 868,9 km
Magyar Természetjáró Szövetség:
- 1244 Budapest, Pf.: 846
- 1075 Budapest Károly körút 11.
- Telefon/fax: +36-1-311-2467, +36-1-332-7177
- E-mail: info@termeszetjaro.hu
- https://www.termeszetjaro.hu/hu/
Ajánlott kiadvány(ok):
- Alföldi Kéktúra igazolófüzet
- Szekszárdi-dombság / Geresdi-dombság / Gemenc turistatérkép
- Körös-ér völgye ökoturisztika térkép
- Békés megye turista és biciklis térképe
- Szatmár-bereg kerékpáros térképe
Végül, ha elolvastad, ne felejtsd el értékelni,
ugyanis keressük az Alföld 100 legszebb túraútvonalát!
A kedves szavakért pedig végtelenül hálásak vagyunk!
Mályvád
Létezik egy olyan gyalogtúra, amely Gyula híres várától indul, több elfeledett kastélyt is érint, de bemutatja a körösök világát és csodaszép erdőkbe kalauzol.
Ne
hagyd
ki
ezeket
sem!
Bodrogköz öröksége
A helyi legenda szerint a karcsai templomot tündérek építették, akik a közeli tó mélyén laktak és a boszorkányok elől menekültek oda.