Az Alföld téged is vár
Gyalogtúrák Magyarország legnagyobb és legváltozatosabb tájegységén: az ALFÖLDÖN!
Alföldi Kék
Csongrád-Csanád Vármegye
1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következő nagy egység, az "Alföldi Kék-túra" első szakaszát. A keleti megyék, így Csongrád-Csanád megye is, egymás után készültek el saját csatlakozó útvonalukkal, míg a Millecentenárium évére elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kéktúrát.
Tartalomjegyzék:
Négy, mindenre elszánt alföldi kalandor arra vállalkozott, hogy együtt teljesítse az Alföldi Kéktúra 865 kilométerét, és megpróbálja eközben jól is érezni magát. Mindezt havi egy túrával, hogy jobban lássa az évszakok váltakozását a síkvidéken, és gyalogszerrel, hogy közelebbről is megismerkedhessen a rónaság élővilágával.
„Homokország nem az
Óperenciás-tengeren túl van,
hetedhét ország ellen,
hanem innen a várostól egy ugrásnyira van,
hetedhét akácfa ellen.
Nincs is benne aranyerdő, ezüsterdő,
hanem van száz út szőlő.”
Móra Ferenc
Körös-ér völgyében
Az egykori Petróczi csárdánál kezdi meg az Alföldi Kék a Csongrád-Csanád vármegyei menetelését, és egy pár kilométer megtétele után betér a környék egyik legnagyobb egybefüggő erdőségébe. A délkelet felé vezető turistaút az 55-ös úttal párhuzamos halad és elsőként a helyiek kedvenc kirándulóterületét, a Dugonics-erdőt járja. Ebben a védett erdőtömbben akad az első látványosság is az utunkba, de ehhez le kell majd térnünk a sárga jelzésen. A kék jelzéstől kb. 250 méterre található a Back-kápolna, amelyet Back Bernát szegedi üzletember és politikus emeltetett a fiatalon elhunyt fia, Ottó emlékére 1937-ben. A szürke vakolatlan épület szomszédságában egy erdei pihenő is áll.
Utunk a továbbiakban a helyi erdészeti iskola által kezelt Tanulmányi-erdőben vezet. A kék sáv jelzés ezen a részen együtt halad a kék kereszttel, amely Gátsor felől érkezik, és Ásotthalomra visz be. A túránk soron következő bélyegzője a környék legidősebb és legméretesebb óriása, a Rúzsa-fa tövében található. A pecséten is megjelenő matuzsáleméhez több monda is fűződik, az egyik szerint Rózsa Sándor menekülés közben elvágtatott a fa alatt, annak út fölé nyúló ágára kapaszkodva bújt el üldözői elől. Az 55-ös úton átkelve észak felé vesszük az irányt és az erdőket elhagyva kitárul a látómező. Itt a túraútvonal egy jelentős természetvédelmi területen, az Ásotthalmi Bogárzón halad keresztül. A mély fekvésű ősgyep egyedi és őshonos növényei miatt találta a Kiskunsági Nemzeti Park a védelemre érdemesnek.
Ruzsa határát egy útszéli kereszt jelzi, amelyet a 19. század végén a Borbás-család által emeltetett. Továbbiakban a közúton haladva érkezünk meg a településre, ahol a központban a Muskátli büfében találjuk a pecsétet. A település főtérén Szent István-szobor és a Lengyel repülősök emlékműve látható. A büfétől induló útvonal északkeleti irányba hagyja maga mögött a falut, s a Kállai-erdőben folytatódik. Az egykoron kedvelt kirándulóerdőben sétálva annak régi pihenője mellet is elhaladunk, amely igen lepusztult állapotba van. Az erdőből kikalandozva érjük el „Vágót”, az itteni tanyavilág központját, ahol bolt és buszmegálló is akad.
„Ez-e hát a puszta? ama híres puszta?
Csikósok, betyárok, poéták édene?
Melynek képeit már annyiszor elnyúzta
A festő, a költő, színpad, tánc és zene?
Hadd lássalak egyszer, zsálya-koszorúzta
Áldatlan áldozók özvegyi mindene!
Hadd lássam csodánál csodásabb világod:
Csárdáid, kútgémed, fényes délibábod!”
Arany János
Átkelés a Homokhátságon
Vágó után egy hosszú betonos szakasz következik, amely végén megérkezünk Zákányszékre, ahol a Retro bisztróban kell ismét pecsételnünk. A zákányszéki betérőt követően, a település főutcáján vezet kéktúra, majd a Szőlőhegyi utcán érünk ki a nyílt területre. A következőkben enyhén hullámos, homokkal fedett hordalékkúpsíkságon túrázunk, és több művelt területen haladunk át. A Homokhátság ezen szegletébe az őszibarack a dominás gyümölcsfajta, és az út során a kultúrákat is szemügyre vehetjük. Több kiterjedt láprét és egyéb vizes élőhely mellett is elhaladunk majd, ezek közül a leghíresebb a védett Lódri-tó, amely a túraútvonalunk közelében fekszik. Zsombót a forgalmas közút melletti bicikliúton közelítjük meg, a pecsét pedig a Jóbarát vendéglőben rejtőzik. Érdemes egy pillantást vetni a község római katolikus templomára is, amely neoromán stílusban épült, és egyike a környék legszebb templomainak.
Zsombón kifelé jövet a híres Ménesjárási dűlőben haladunk, itt áll kerületrész egykori tanyasi iskolája szépen felújítva. Az aszfaltos út végén ízelítőt kapunk abból, hogy miért is kapta mai nevét a település, ugyanis egy kiterjedt mocsarast szel ketté az út. A további utunk során egymást váltogatják majd híresebb dűlők, például elhaladunk a Bába és Lápastói dűlők között is. Szatymaz határát már a Falcione-kereszt jelzi, amely egy világháborús emlékmű is, és a Török-család állíttatta 1931-ben a háborúban eltűnt a fiuk emlékre. A család nyaralója is itt rejtőzik a felüljáró mellett, de csak lombmentes időszakban látható a település legszebb kúria jellegű épülete.
Szatymaz házai közé érve még elhaladunk a Neszűrjhegyi iskola mellet, amelyet 1874-ben építettek fel Wágner Károly tervei alapján elődje helyén. A település főutcáján haladva, ne felejtsünk el majd letérni a falu pecsétjért, amely a vasútállomáson található.
„Összeborult a lomb,
Mélyzöld kupola lett.
Visszhangoz töprengő kérdéseket,
És önmagának harsogva felel.
A vihart addig nem engedi el,
Míg búgó hangon meg nem áldja őt.”
Reményik Sándor
Pusztaszeri erdőkerülő
Sándorfalvára menet már nem a műúton, hanem a Postakocsi kertsoron kell majd menni, a Szent István király-templom után ballra fordulva találjuk a jelzéseket. Az 5-ös főút elérése ellőtt még egy szép öreg tölgyfába botlunk, amely alatt érdemes egy kicsit elidőzni. Az óriás fa melletti tanyába pedig különböző harcjárművek láthatóak, amelyek az Első Magyar Veterán Hadi- és Gépjárműtechnikai Egyesület tulajdona. Az utolsó kilométerek során fásligetek és a homokos területeket egyaránt érinteni fogunk, mielőtt Sándorfalvára érünk.
A városközponton való áthaladás követően először a Nádas-tó és annak szabadidőparkja mellett visz az utunk, majd elérve a 4519-es utat érkezünk meg a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet legnagyobb egybefüggő erdejéhez, a Vöröscsárdai-erdőhöz. A homokra telepített, igen változatos, árnyas, szép erdei útjain gyalogolunk a Fehérföldes úttal (közút) párhuzamosan, és közben érinteni fogjuk az egykori Csikós csárdát. A kék jelzés később elhagyja az erdőt, és rávezet bennünket a dóci bekötőútra, majd a csongrádi műút melletti kerékpárúton haladva kerüljük ki a Hantházi-erdőben rejtőző honvédségi lő-és gyakorlóteret. Az Ópusztaszer felé vezető utolsó kilométereket a szintén különleges Pusztaszeri-erdőben tesszük meg, amely régen a Pallavicini őrgróf uradalmához tartozó vadaskert volt. (A Pallavicini családdal egy korábbi cikkben már bővebben foglalkoztam.)
A piros jelzéssel együtt haladó betonos útra lépvén először a Csillagösvény, majd a Szeri csárda és a kemping akad az utunkba, mielőtt elérnénk a pecsétnek is helyet adó Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot. Az ópusztaszeri látogatóközpontban néprajzi és történeti emlékek, köztük a jól ismert Feszty-körkép is megtekinthető.
„A folyó oly símán, oly szelíden
Ballagott le parttalan medrében,
Nem akarta, hogy a nap sugára
Megbotoljék habjai fodrába'.”
Petőfi Sándor
Tiszán innen és túl
Az emlékpark hátsó bejáratát elhagyva egy tölgyfás allén gyalogolunk a Tisza gátja felé, s közben néhány kis csatorna keresztezi majd utunkat. A Levelényi majornál megcsodálhatjuk az itt rejtőző késő klasszicista kúriát, amely egykoron a gazdatiszti szállás volt. Az utolsó Tisza-parti erdőfoltból kiérve a folyó melletti gáton menetelünk a kompig, ahol szintén bélyegzés vár ránk. A tiszai átkelést követően Mindszenten keresztül haladva sorra vesszük az itteni látnivalókat: a két háborús lövedékkel „díszített” Mindenszentek-templomot, az 1928-ban épült neobarokk Városházát és a 770 kőkeresztnek helyet adó Öregtemetőt. A soron következő lenyomathoz a vasútállomásig kell követni a pecsét jeleket.
A Mindszenti vasútállomás meglátogatása után Szegvárfelé indulunk és miután a város utolsó házait is elhagyjuk a Ludasi legelők, tanyák és szántók között, a halastavat megkerülve jutunk ki a 45-ös főútra. Érdemes egy rövid kitérőt tenni a Nagy-Ludas-halomhoz, amely egyébként ország egyik legtöbb nevű halma is, mai nevét a hajdan itt tanyázó vadludakról kapta. A halom környékén előkerülő régészeti leletek (csont és tégla) középkori település nyomaira utalnak. A halom tetején magasodó feszületet pedig a 18. század első felében állíttatta gróf Károlyi Sándor. Az 1730-as években a szentesi „ördöngős” boszorkányperekben úgy vélték, hogy a domb a boszorkányok áldozó- és találkozóhelye lehet. De egy másik néphagyomány szerint a halom tatár vagy török holttesteket rejt.
Az Ördöngös major kerítésén találjuk a következő bélyegzőt, itt egy harangláb is látható. Innen a továbbiakban egy csatorna mellett, majd mezőkön sétálva érkezünk meg Tompahátra, ahol a vegyesbolt ablakában függ a Kéktúra bélyegző. Az utunk a továbbiakban Ótompahátra vezet, az egy utcás települést a Károlyi-uradalom napszámosainak a házai alkotják.
„Gazdátlan kastély. Fele zárva áll.
A folyosó fejhangon kiabál.
A parkot őrzik még a vén falak,
az ágak össze-vissza donganak.”
Weöres Sándor
Elfelejtett kastélyok
A következő község viszont a Károlyi uradalmi birtok egykori központja Nagymágocs, amelyhez a kerékpárúton és szántók között átvágva érkezünk meg. A turistaútról már messziről látszik az Ybl Miklós által tervezett romantikus stílusú magtár. A háromszintes épület különlegessége, hogy egyetlen egy vasszög sem található benne. Mellette az út túloldalán áll a település római katolikus temploma, amelyet Károlyiak 1883-ban emeltettek Bachó Viktor tervei alapján. A templom előterében áll a település I. világháborús halottainak emléket állító obeliszk.
A nagymágocsi bélyegzőhöz le kell térnünk, ugyanis az eklektikus neobarokk Károlyi-kastélyban jelenleg működő szociális otthon portáján találjuk. A kastély 1896 és 1897 között épült, és egy részét Ybl Miklós tervezte, megrendelője pedig Károlyi Imre volt. A grófi család 1910-ben a kastély első emeletén kápolnát alakíttatott ki a 8 éves korában elhunyt fiuk emlékére, az épület ezen része ma is látogatható. Érdemes szemügyre venni még műemléképülethez tartozó parkot, amely a parképítő művészet remekei közé tartozik. A kert kiemelkedő értékei a ritka őstölgyek és a fenyőfélék, de a 18. századi barokk szobrok se mindennapiak.
Nagymágocs után megművelt területek, és majorok mellett haladunk el, s a Mágocs-eret keresztezve érkezünk meg Árpádhalomra. Az apró falu fő látványossága a Károlyi-Berchtold-kastély, amelyben ma iskola és könyvtár működik. De kuriózumnak számít még a kastély közelében álló, 1920-21 között épült, favázas (Fachwerk), magyaros, népi szecessziós római katolikus kápolna is. Az épülettel szembeni vegyesbolt rejti az árpádhalmi bélyegzőt.
Észak felé haladva hagyjuk magunk mögött a települést, és mezőgazdasági földek között haladunk. A csatornán átkelve pedig egy kicsit Békésben is járunk. A vasútvonal érintését követően érkezünk Gádorosra, s az először útba eső vegyesboltban találjuk a pecsétet. Majd elhaladunk a Kisboldogasszony-templom mellet is, amely 1891-ben épült Macsán György tervei alapján elődje helyén. Az istenház érdekessége, hogy három neogótikus, szárnyas faoltár található benne. A templomot ábrázoló lenyomat a szomszédos Vadász sörözőben is fellelhető.
A Csongrád-Csanád vármegyei Eperjesre a Kiskirályság nevű területrészen átvágva, a bekötőúton sétálva érkezünk meg. A falu határában elterülve több „királyságpuszta” is látható, ezek mindegyikének látványa igazi magyar tájkép, amely évszázados, ősi természeti kincseket és egyedülálló madárvilágot rejt.
Az eperjesi pecsét helye a 2003-ban épült modern stílusú katolikus templom mellett lévő Országos Kékkör információstábláján található meg, amely a megyei szakasz zárását is jelenti.
Aki teljesíti az Alföldi Kéktúra Csongrád megyei szakaszát, annak lehetősége van a szakaszjelvény igénylésére is!
Erről bővebben itt olvashatsz: https://csmtsz.hu/turamozgalmaink/
Hasznos információk:
Az Alföldi Kéktúra szakaszai:
Öttömös, Petróczi-iskola – S sáv – Zsombó (Z sáv) – Dóci-elágazás (S sáv) – Ópusztaszer Nemzeti Történeti Emlékpark (P sáv) – Mindszenti Rév (E7) – Eperjes
Táv: 153 km
Csongrád megyei Természetbarát Szövetség:
- 6722Szeged, Tábor u. 7/B,
- Telefon: +36 06 20 380 9952
- E-mail: toboz.csmtsz@gmail.com
Ajánlott kiadvány(ok):
- Alföldi Kéktúra igazolófüzet
Végül, ha elolvastad, ne felejtsd el értékelni,
ugyanis keressük az Alföld 100 legszebb túraútvonalát!
A kedves szavakért pedig végtelenül hálásak vagyunk!
Mályvád
Létezik egy olyan gyalogtúra, amely Gyula híres várától indul, több elfeledett kastélyt is érint, de bemutatja a körösök világát és csodaszép erdőkbe kalauzol.
Ne
hagyd
ki
ezeket
sem!
Bodrogköz öröksége
A helyi legenda szerint a karcsai templomot tündérek építették, akik a közeli tó mélyén laktak és a boszorkányok elől menekültek oda.