Alföldi Kék
1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következő nagy egység, az "Alföldi Kék-túra" első szakaszát. A keleti megyék, így Csongrád-Csanád megye is, egymás után készültek el saját csatlakozó útvonalukkal, míg a Millecentenárium évére elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kéktúrát.

Négy, mindenre elszánt alföldi kalandor arra vállalkozott, hogy együtt teljesítse az Alföldi Kéktúra 865 kilométerét, és megpróbálja eközben jól is érezni magát. Mindezt havi egy túrával, hogy jobban lássa az évszakok váltakozását a síkvidéken, és gyalogszerrel, hogy közelebbről is megismerkedhessen a rónaság élővilágával.

„Ottan némán, mozdulatlan álltam,
Mintha gyökeret vert volna a lábam.
Lelkem édes, mély mámorba szédült
A természet örök szépségétül.
Oh természet, Oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz.”
Petőfi Sándor
Sárköz
A Sárköz a Duna menti síkság egyik természeti értékekben bővelkedő kistája, de emellett Magyarország egyik fontos kultúrtája is. Hiszen ki ne halott volna a híres sárközi viseltről és népszokásokról. A Duna melletti ártéri, mélyfekvésű, hajdan mocsaras terület az ármentesítés következtében alakult át, és kapta meg mai formáját. A tájegységen belül található a hazai és nemzetközi szempontból is jelentős Gemenci-erdő. De ezen a vidéken kanyarog a Vajas-fok is, amely a színpompás élővilága miatt érdemelte ki a Mese-folyó elnevezést.