Marosmenti séta

Aki Csongrád-Csanád megye legszebb és leghosszabb ártéri ösvényét keresi, annak Makóra kell utaznia. Ugyanis a Makó és Apátfalva között haladó, 14 km hosszú sétaösvény a Körös-Maros Nemzeti Park részét képező mesés ártéri erdőben halad. A turistaút mentén információs táblák is találhatóak, ezekről az itt honos érdekes, ritka és védett élővilágról tudhat meg többet a kiránduló.

A környék leghosszabb lombsétánya

A Makó központjából, a Csanád vezér térről induló turistaút a Kossuth utcán, majd a Szegedi utcán hagyja el a város forgatagát. A település ezen részén olyan híres makói műemléképületek láthatóak, mint például az empire stílusú Püspöki-nyaraló épülte, a város szellemi életének egykori fellegvára a Korona szálló vagy a régi Városháza ritka szépségű romantikus épületegyüttese.

A Maros töltését már a Gőzmalom és a Liget utca érintésével érjük el, innen aszfaltosút vezet Makó leghíreseb látványosságához, a lombkoronasétányhoz. A Maros ártere rejti az országban másodikként elkészült lombsétányt, amely 8-10 méter magasan, és 190 méter hosszan fut a fák között. A sétányon egy 10 állomásos tanösvény is halad, de az útvonal „sava-borsát” az itteni függőhidak és a háromszintes kilátótorony adja meg.

A Maros-ártér és természeti kincsei

A lombkoronasétánytól tovább indulva még elhaladunk a Kalandpark mellet, de azután már bevezet az út az ártéri erdők közé. A sajátos mikroklímájú Maros mellet elhaladva ízelítőt kapunk az itt húzódó természetvédelmi terület élővilágából.

A folyó környezete botanikailag és zoológiailag is eltér a középső és déli Tisza-szakasz ártéri erdőtársulásaitól. Az itteni erdők fő alkotó fafajtái a tölgy, a szil és a kőris. A turistaút érinti még a festői szépségű Lúdvári szigeteket is, ahol a mai napig ártéri gazdálkodás folyik. Gyümölcsösök és zöldségfélékkel beültet parcellák egyaránt megtalálhatóak az itteni hullámtérben.