Kastély, kripta és tanösvény Szabadkígyóson

Szabadkígyóson rejtőzik az ország egyik legszebb Wenckheim-kastélya, amely a Magyarországi kastélyépítészet egyik műremeke. Az épület különlegessége, hogy 52 szobája, 365 ablaka, és 4 bejárata van, mint ahány hét, nap és évszak van az évben. Ha pedig a kastélylátogatást egy kis sétával szeretnénk megkoronázni, akkor arra tökéletes választás a Kígyósi tanösvény, amely az itteni pusztaságot és a hozzátartozó Nagyerdőt járja be.

A Wenckheim-kastély története

1798-ban osztották fel az ország délkeleti részén elterülő hatalmas Harruckern-birtokot, és a kígyósi uradalmat gróf Wenckheim József kaparintotta meg. A birtok a gróf fiai halála után unokájára, Wenckheim Krisztinára szállt. A hatalmas vagyon megtartása miatt Krisztina 1872-ben házasságot kötött unokatestvérével, Wenckheim Frigyessel, és ezután pedig új kastélyt építtettek 1875 és 1879 között. A historizáló, német neoreneszánsz stílusú épület terveit a kor híres építésze, Ybl Miklós készítette, illetve a rezidenciát a kor legmodernebb technikai vívmányaival is felszerelték. A gróficsalád végül 1944 augusztusában hagyta el a kastélyt, mert a háború elől Bécsbe menekültek. Ezt követően az épületet államosították, és a helyi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakiskola költözött be ide.

Vendégségben Wenckheiméknél

A tornyokkal, reneszánsz hatású loggiás terasszal díszített főépület 2022 tavasza óta ismét korhű főúri pompájában díszeleg. A kastélyban jelenleg a „Vendégségben Wenckheiméknél” című kiállítás tekinthető meg. Az ide érkező látogatók, miután belépnek az épületbe, egy varázslatos, arisztokrata világba csöppennek be, ahol játékos formában élhetik át az egykori főúri hagyományokat.

A kastélyhoz tartozik egy formára nyírt bukszusokból és tiszafákból kialakított, barokkos vonalvezetésű franciakert is, szökőkutas medencével. Körülötte pedig vadregényes angolkert terül el egy mesterséges tóval és több látványos híddal. A kastélyparkot a szakiskola gondozta egészen 1997-ig, ettől kezdve a Körös-Maros Nemzeti Park része, és a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzethez tartozik.

A Kígyósi-puszta és a Nagyerdő

A Békési-háton húzódik a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet, amely 1977 nyarán jött létre, és területének nagy részét szántókkal, erdőfoltokkal tarkított ősgyep alkotja. Az Ős-Maros feltöltött folyóágaitól felszabdalt szikes löszpuszta napjainkban ritka pusztai növény- és állatfajok élőhelye. A területen halad keresztül a Kígyósi tanösvény, amely az itteni erdő és gyep élővilágát mutatja be információstáblák segítségével. A tanösvény legszebb részén egy kilátó áll, ahonnan az elénk táruló pusztaságban gyönyörködhetünk.

A Kígyósi tanösvényt az Ady Endre utca végében, a sportpálya szomszédságában találjuk, amelyet egy öt kilométeres körtúrával lehet bejárni.

Szent Anna-kápolna és a Diadalív

Ha maradt még erőnk, akkor érdemes ellátogatni a Wenckheim családi kriptának otthont adó Szent Anna kápolnához. A kápolna az Ókigyósi úton a majorság épületei között rejtőzik Gyula felé, de hamar meglátjuk az épületet az itt álló Diadalív miatt.

A kápolnát Wenckheim József Antal építtette 1844-ben Czigler Antal tervei alapján. A klasszicista stílusú, egyhajós, homlokzati tornyos, egyenes záródású szentéllyel rendelkező épület mögött, illetve alatt pedig az Ybl Miklós által tervezett Wenckheim családi kripta található.

A kápolnához tartozik az a diadalív is, amely az 1857-es császári látogatásra készült. Ugyanis Ferenc József császár és felesége, Erzsébet királyné Orosházára tartva megpihent Ókígyóson, és az akkor még kislány Wenckheim Krisztina verssel köszöntötte az uralkodói párt. A diadalív egyik oldalán az „Éljen a haza!”, a másikon pedig az „Isten hozott.” felírat látható.

Útravalóul

Ha még nagyobb túrában gondolkodunk, akkor érdemes a zöld jelzésen egészen a kolbászáról és templomairól híres Békéscsabáig elgyalogolni. A két települést összekötő turistaút kb. 9,5 km hosszú, és az útvonalat járva bepillantást nyerhetünk a Viharsarok növény- és állatvilágába is.