top of page

Kastély, kripta és tanösvény Szabadkígyóson

 

   

   Szabadkígyóson rejtőzik az ország egyik legszebb Wenckheim-kastélya, amely a Magyarországi kastélyépítészet egyik műremeke. Az épület különlegessége, hogy 52 szobája, 365 ablaka, és 4 bejárata van, mint ahány hét, nap és évszak van az évben. Ha pedig a kastélylátogatást egy kis sétával szeretnénk megkoronázni, akkor arra tökéletes választás a Kígyósi tanösvény, amely az itteni pusztaságot és a hozzátartozó Nagyerdőt járja be.

078_1.jpg

 

A Wenckheim-kastély története

   1798-ban osztották fel az ország délkeleti részén elterülő hatalmas Harruckern-birtokot, és a kígyósi uradalmat gróf Wenckheim József kaparintotta meg. A birtok a gróf fiai halála után unokájára, Wenckheim Krisztinára szállt. A hatalmas vagyon megtartása miatt Krisztina 1872-ben házasságot kötött unokatestvérével, Wenckheim Frigyessel, és ezután pedig új kastélyt építtettek 1875 és 1879 között. A historizáló, német neoreneszánsz stílusú épület terveit a kor híres építésze, Ybl Miklós készítette, illetve a rezidenciát a kor legmodernebb technikai vívmányaival is felszerelték. A gróficsalád végül 1944 augusztusában hagyta el a kastélyt, mert a háború elől Bécsbe menekültek. Ezt követően az épületet államosították, és a helyi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakiskola költözött be ide. 

 

Vendégségben Wenckheiméknél

   A tornyokkal, reneszánsz hatású loggiás terasszal díszített főépület 2022 tavasza óta ismét korhű főúri pompájában díszeleg. A kastélyban jelenleg a „Vendégségben Wenckheiméknél” című kiállítás tekinthető meg. Az ide érkező látogatók, miután belépnek az épületbe, egy varázslatos, arisztokrata világba csöppennek be, ahol játékos formában élhetik át az egykori főúri hagyományokat.

139_1.jpg

 

   A kastélyhoz tartozik egy formára nyírt bukszusokból és tiszafákból kialakított, barokkos vonalvezetésű franciakert is, szökőkutas medencével. Körülötte pedig vadregényes angolkert terül el egy mesterséges tóval és több látványos híddal. A kastélyparkot a szakiskola gondozta egészen 1997-ig, ettől kezdve a Körös-Maros Nemzeti Park része, és a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzethez tartozik.