top of page

Túra a Jászoktól a Pálosokig

 

   

   Bács-Kiskun megye déli határánál két település bújik meg egymástól nem messze, mindkettő régre visszanyúló történelemmel és vallási különlegeséggel rendelkezik. Míg Jászszentlászló múltja a Római Birodalomig nyúlik vissza, addig Petőfiszálláson a Pálosok híres kegyhelye áll a 18. század óta. A két apró, de annál jelentősebb település között az összekötőkapocs a „Kiskunsági Piros” és a hozzásimuló piroskereszt turistaút, ráadásul az utóbbi a Kiskunságra oly jellemző szép homokbuckás, erdeifenyős területen halad keresztül.

166_1.jpg

 

Jászszentlászló rövid története

   A falu területét a Római Birodalom óta illír népek lakták, a település a virágzását a IV. Béla által betelepített kunok idején érte el. Valószínűleg a község határában egykor még álló Szent László-templom is ez időben készült el. Az ekkor már Szentlászló néven ismert települést 1526-ban a törökök elpusztították, és ezt követően hosszú ideig lakatlan volt a vidék. 1745-től a szentlászlói pusztán 4 jász település osztozott, akik azonban szeretek volna megszabadulni a legeltetésre használt területtől. Végül az időközben letelepedett pásztorok 1873-ban megalapították a községet, amely felvette a Jászszentlászló nevet a terület első birtokosai miatt.

185_1.jpg

E kis domb rejti a település történelmét

   A település központjában két érdekes látnivaló is akad, az egyik a község kút gyűjteménye. Meglepő látványt nyújt a különböző korok utcai csapjai a játszótér kerítése mentén. A másik a Rákóczi utca felé néző katolikus templom, amelyet Ranszky Mihály kiskunfélegyházi vállalkozó épített, és 1902-ben szentelték fel. Az épületet 1929-ben megnagyobbították. A templom homlokzatát Szent László és Nepomuki Szent János barokk szobra díszíti.

152_1.jpg

 

   Az Alkotmány utcán dél-kelet felé indulva, a Békáspart dűlőbe balra befordulva található a Csitári-domb vagy más néven Templom-halom. A Kacsatelep szomszédságában álló alacsony, roncsolt domb valószínűleg a település középkori templomát rejti. A magaslaton egy 15. században épült templom állhatott, amelyet egy erődítés vett körül. Bár több híres kutató is megfordult a környéken, köztük Móra Ferenc is, de a középkori épület részeit nem lelték meg. A templom köveit feltehetően a környékbeli házak építéséhez hordták el. Viszont buzogányt, lándzsát, kis keresztet és edénytöredékeket találtak a halomban.

Kiskunságon át Szentkútra

   A Békáspart dűlőben tovább haladva még egy nem várt szakrális emlék is utunkba akad. Egy szépen felújított nádfedeles tanya mellet áll a Szent Mihály arkangyalt ábrázoló dombormű, amely különleges látványt nyújt az itteni pusztában.

135_1.jpg

 

   A „Kiskunsági Piros”-t elérve, majd azon haladva átkelünk a környék legjelentősebb vízfolyásán, a Dong-éren. A Dél-Alföld leghosszabb csatornája igazán sokszínű állat- és növényvilágnak ad otthont. A sávról leválva pedig a tájegység egyik legszebb homokbuckás fenyvesében haladunk, itt már a piros keresztjelzés vezet bennünket. Az erdőből kiérve még a híres középkori úton, a Csólyosi úton lépdelünk egy pár kilométert az autópálya-felüljáróig, ahonnan megpillantjuk a megye híres kegyhelyét.