Csabai Körtúra 27 - Az Alföld téged is vár

Csabai körtúra

A „Csabai Körtúra” Békéscsabát és szűkebb külterületi környezetét járja be. Az útvonal szinte teljes egészében a több városon áthaladó Élővíz-csatorna mentén halad, és érinti a másik Körös ágat is, a Gerlai-holtágat. A körséta bővelkedik természeti és műemléki értékekben, az eligazodást információs pontok és pihenőhelyek segítik.

A város szíve és tüdeje

A Békéscsabáról induló túráknak kivalló kiindulópontja a város egyik legszebb parkja, a Széchenyi-liget. Az Élővíz-csatorna partján elterülő ősfás ligetben egy tanösvény is segít megismerni az egykori Körös növény- és állatvilágát.

Ebben az idilli környezetben, a liget közepén fekszik a Körösök Völgye Látogatóközpont. Ez a modern épület lett a bázisa annak a projektnek, ami össze fogja az Erdélyi-szigethegységtől a Tisza folyó torkolatáig nyúló élő és holt Körösök által behálózott területet. Ezen felül színhelye még környezettudatos nevelési programoknak és különböző kiállításoknak.

Ha végeztünk a nézelődéssel, induljunk el Békés felé a piros jelezésen, amely elsőként a ligeti temető mellet halad el. A sírkertben található a Szent Kereszt kápolna, amely tervezője Ybl Miklós, a megrendelője pedig a Wenckheim család volt.

Cimbora és Bandika

A várost elhagyva már az első métereken mellénk csapódik a békésen csordogáló Élővíz-csatorna. A helyiek által „Körösnek” titulált vízfolyás egy belvíz levezetésére szolgáló mesterséges csatorna, amely Békés megye három legszebb városán (Gyula, Békéscsaba, Békés) folyik keresztül. A holtág természetes része egykor a Fehér-körös szakasza volt, míg középső békéscsabai meder egy emberkéz által létrehozott, mesterséges csatorna. A vízfolyást eredetileg faúsztatásra használták, hiszen a környék nagy fahiányát az Erdélyi Sziget-hegységből kitermelve és ide úsztatva oldották meg. Másodsorban a környékbeliek több vízimalmot is üzemeltettek rajta.

Ezen a szakaszon a turistaút a töltés mellet kanyarog, viszont a Csabai körtúra feljebb húzódik a gáton. Bennünket ez ne zavarjon, hanem keressük meg inkább a környék két leghíresebb fáját. Az egyik a Cimbora-fa, amely Békés megye egyik legrégebbi fehér nyárfája, ugyanis 150 éve dacol az időjárással. Egyszer villám csapott a környékbeli fiatalok kedvenc gyülekezőhelyének számító fa törzsébe, de a terebélyes, szép koronáján ez napjainkban meg sem látszik. A másik híres óriás a Bandika-fa, amelyhez egy emlékmű is tartozik. Az egykoron szintén népszerű kirándulóhely a nevét a fáról lezuhant híres Wenckheim família sarjáról kapta. Az itt álló emlékmű pedig a hajdani munkásmozgalom emlékét hirdeti, de manapság teljesen az enyészeté a betonmű.

Sikonynál elhagyjuk a biztonságos töltést, és továbbiakban a sárga sávon folytatjuk utunkat Gerla felé. Itt egyesül a Gerlai-holtág az Élővíz-csatornával, de az összefolyást sajnos az erdő elrejti.

A Üdvözlet Gerláról!

A Békéscsabához tartozó Gerla különleges értéket rejt, ugyanis az erdőkkel körülölelt apró település egykoron a híres Wenckheim család birtoka volt. A település közpántjában áll a magára hagyott, lepusztult kastély, amely már csak romjaiban emlékeztet a pompás összejövetelek helyszínére. A 37 szobás kastélyt maga Wenckheim Károly terveztette a kor kitűnő építészével, Ybl Miklóssal, és az épület 1860-ra készült el. A világháborúk után persze az állam tulajdonába került az építmény, és szakmunkás iskola működött itt egészen 1990-ig. Az épülethez tartozik egy látványos angolpark és egyházi kápolna is. Az utóbbi a közel múltban felújításra került, és tartanak benne néha esküvőket.

Pósteleki Szabadidőpark

A települést elhagyva visszatérünk a fák közé, ahol már a híres Pósteleki-erdőben járunk. Itt található a megye legfiatalabb és egyben talán legromosabb kúriája, a Széchenyi-Wenckheim kastély. A neobarokk stílusú, 72 szobás épület megrendelője a környék többi díszes építményeihez hasonlóan gróf Wenckheim Krisztina volt. A II. világháborút követően az épületet államosították, a berendezéseit a környékbeliek felhasználták, tégláit széthordták. De az épület homlokzatának egy része megmaradt, és még így, romos állapotában is tiszteletet parancsolóan áll az évről-évre egyre szépülő szabadidőpark közepén.

A „Tájképi értékek helyreállítása Pósteleken” című projekt keretében új tanösvényt alakítottak ki a Békéscsabához tartozó szabadidőközpontban. A Széchényi-Wenckheim-kastély 15 hektáros történeti parkjában, mint egy kilométer hosszan kanyarog az ösvény, amelyet információs és fajmeghatározó névtáblák szegélyeznek. A park egyik szegletében egy vadkarám is található, amelyben a békés megyei nagy kiterjedésű erdők legszebb vadja él, a Dámszarvas.

A meghitt nyugalom sétánya

Mielőtt végkép magunk mögött hagynánk a kanyargós erdei földes utakat, még érdemes egy pillantást vetni Széchenyi Antal sírjára, amely a zöld turistaút mellett egy kisebb pagonyban található. Fényes határában újra visszatér régi barátunk is, az Élővíz-csatorna. A vízfolyás békéscsabai partszakaszának mentén több sétányt is kialakítottak az évek során. Ezek mindegyikét védett területté nyilvánította Körös-Maros Nemzeti Park.

Az Árpád fürdőtől az István Malomig húzódik a város neves szoborparkja. A sétány „benépesítése” a hetvenes években kezdődött meg, azóta több, a városhoz kötődő neves személyiségeknek állítottak itt emléket. Apropó malom! Békéscsaba legnagyobb "büszkesége" az István-malom, mely Békés vármegye legnagyobb malma volt egykoron. A méreteit tekintve is az ország legnagyobbjai közé tartozó ipatörténeti műemlék 1853-ban épült, és Pain Antal hamburgi gépész volt a megálmodója. Az 1800-as években többször is tulajdonost cserélt, sőt egy 1915-ös tűzvész során le is égett. A tűzeset után ismét felújították a malmot, amely lisztraktárat és a gabonasilót is kapott. A 2005 óta üzemen kívül álló épület 2019 májusába újra kigyullad. Sikerült ugyan a tüzet megfékezni, de belseje teljesen kiégett.

Lassan meg is érkezünk túránk végpontjához, a minden évszakban csodálatos Széchenyi-ligethez.

Útravalóul

A Körösök Völgye Turista Egyesület szervezésében minden év májusában ez az útvonal is része a "Három város" teljesítménytúráknak. Hogy miért érdemes ilyenkor jönni? Évről évre Vidovenyecz Zsolti és maroknyi csapata fáradságos és kitartó munkával rendezi meg a Dél-Alföld legszínvonalasabb teljesítménytúráit.