top of page

Bedő Albert emlékezete

 

   

   A Kőrös-ér völgyére jellemző szél fújta homokbuckákat a 19. század eleje óta erdő telepítésével kötötték meg. Az egyik ilyen rengeteg az Ásotthalmot körülölelő erdőség, amelynek egy része pihenő erdő, a másik pedig az itteni Erdészeti szakközépiskola tanulóinak gyakorló terepe. Az ásotthalmi kék kereszt útvonalat éppen az itteni varázslatos erdők, és a település környékén szétszórtan elterülő látnivalók megismertetésére hoztak létre a természetbarátok.

027_1.jpg

 

Séta a Dugonics-erdőben

   A túránk kezdőpontja a Szegedet Bajával összekötő 55-ös út mentén álló Back-kápolna, ahol a főúton haladó buszjárat is megáll, és a csorvai elágazásig kell kérni a jegyet. A helybeliek által Erzsébet-kápolnának is nevezett takaros építményt Back Bernát szegedi üzletember és politikus emeltette a fiatalon elhunyt fia, Ottó emlékére 1937-ben. A szürke vakolatlan épület szomszédságában egy erdei pihenő áll, amelyet az erdei turizmus fellendítése érdekében alakítottak ki. Ha már eljutottunk idáig, akkor a Dugonics-erdőben járunk, amely egy természetvédelmi terület, és a madárvilága miatt is megéri a figyelmet.

   A sétánk nagyobb hányadában egy összefüggő erdőségben vezet majd az utunk, irányt pedig a kék kereszt mutat nekünk.  A térségben igen régi hagyományai vannak a vadászatnak, ezért az utunk elején már rögtön egy vadászház mellet haladunk el. A Bedő-ligetet elérve hatalmas platánok, méretes kocsányos tölgyek, fekete diók és vénic-szilek közé csöppenünk. Ezeket a fákat Kiss Ferenc ültette 1909-ben, az országos főerdőmester, Bedő Albert születésének 70. évfordulójára.

A tanyasi hagyományokat őrző Gátsor

   Miután kiérünk az erdőből, hamisítatlan Alföldi kilátás fogad, a végtelennek tűnő látómezőt csak egy-egy romos tanya töri meg. Mielőtt még lakott területre érnénk, egy különleges szabadtéri kiállítás bújik meg a déli „fertályon”. Az itteni határ mentén felelhető bunkerek maradványaiból, és makettekből páratlan hangulatú, a határőr tevékenységet bemutató kiállítás látható a pusztában. (A kiállítás csak előre egyeztetett időpontban tekinthető meg.)

044.JPG

 

   Lassan meg is érkezünk Ásotthalom legrégebbi területrészére, Átokházára, amely a monda szerint azért kapta mai nevét, mert egykoron itt volt az országban a legmagasabb az öngyilkosságok száma. A határ menti tanyavilágot a múlt században amnesztiát kapó rabokkal telepítették be. Így népesült be a Szegedtől északra fekvő, akkor még lakatlan terület. Persze egy másik folklór szerint inkább a több évi terméketlenség miatt nevezték el a területet az itt lakók Átokházának. Elhaladunk a tanyaközpont egykori iskolája és szépen rendben tartott keresztje mellet, és a betonúton folytatódik tovább a gyaloglásunk.

   Ásotthalom központjától mintegy 10 km-re található Gátsor, ez az apró településrész ad otthont a környéken egyedülálló és tájjellegében a tanyai hagyományokat őrző Gátsori Tanyamúzeumnak. A helyi felajánlások után, 2009-ben nyitotta meg kapuit a tájház jellegű épület, amelyben helyet kaptak az 50 évnél régebbi bútorok és eszközök, melyeket elődeink nap, mint nap használtak. Az itteni közösségi ház pedig a tanyasor társasági életének ad otthont, családi összejövetelek, bálok, kulturális programok és szentmisék váltják egymást a modern épületben. (A kiállítás csak előre egyeztetett időpontban tekinthető meg.)

 

"Kiserdészek" gyakorló terepe

   Gátsorról az utunk visszavezet az erdőbe, ahol a Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola által kezelt Tanulmányi-erdőben járunk. Ez az árnyas rejti a környék legidősebb és legméretesebb óriását, a Ruzsa-fát. Csongrád megye legismertebb matuzsáleméhez több monda is fűződik, az egyik szerint Rózsa Sándor menekülés közben elvágtatott a fa alatt, annak út fölé nyúló ágára kapaszkodva elbújt, és üldözői a lovas nélküli lovat üldözték tovább.

029_2.jpg

 

   A túránk utolsó látványossága az ásotthalmi Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola, amely épület, mint egy 130 éve képzi és neveli ki hazánk erdészeit. A tanintézmény magas szintű és természet közeli oktatásával kiemelkedő agrár-kultúrtörténeti értéket képvisel. Az iskola fontosságát jelzi, hogy az 1883-as megnyitását követően Ferenc József király is tiszteletét tette Ásotthalmon.

   A intézmény életében fontos szerepet játszik az oktatás mellett az erdészet és a vadászat hagyományainak őrzése, így nem meglepő, hogy a falak között egy kiállítás is helyet kapott. A négy helyiségből álló múzeumban az iskola alapításának történelme és azok dokumentumai láthatóak. Ezen kívül a nagy terem ad otthont egy korabeli, erdészeti és vadászati kiállításnak. Természetesen egy részleg külön foglalkozik Ásotthalom környékének természeti értékeivel. (A kiállítás csak előre egyeztetett időpontban tekinthető meg.)