top of page

Zarándokúton a Nyírségben

 

   

   A Nyírségben több olyan templom található, amelyek nem csak ősi alapokkal rendelkeznek, hanem sikerült az eredeti, középkori bájukat is megőrizni. Míg Nyírbátorban a Báthoryak két gyönyörű katedrálisa állít emléket a katolikus és a református vallásnak, Máriapócsón pedig a görögkatolikusok szenthelye dacol az évszázadokkal. Jó hír, hogy a két települést egy 12 kilométeres sétaút köti össze, amely a Mária út egyik szakasza, így akár egy zarándokút első lépéseit is megtehetjük ezzel a túrával.

352_2.jpg

 

Máriapócsi nemzeti kegyhely és zarándokház

   Máriapócs híressé válása 1696-tól kezdődött, ugyanis ekkor tájt egy helyi gazda a liturgia közben felfedezte, hogy az ikonosztáz Istenszülő képén Mária szeméből könnyek folynak. Ezt követően a szomszédos Kálló római katolikus plébánosa egy haldokló gyermeket emelt a képhez, aki azt megérintetvén meggyógyult. A csoda hírére I. Lipót a könnyező Mária-képet Bécsbe vitette, de útközben számos másolatot készítettek a képről. Egy ilyen másolat került az eredeti helyére Máriapócson is, amely 1715-ben megint könnyezni kezdett.

   A könnyezéskor még csak egy egyszerű kis fatemplomocska volt Pócson, de a zarándokoló hívek egyre nagyobb számban érkeztek, ezért szükségessé vált egy nagyobb és díszesebb templom építése. 1701-ben Mészáros Mátyás kezdte meg az adományok gyűjtését, majd I. Lipót császár a török felett Zentánál aratott győzelmét követően ő is beszállt az adománygyűjtésbe. A templomot végül 1756-ra sikerült felépíteni, viszont a két torony csak 1856-ban készült el. 1948-ban XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomnak a basilica minor címet adományozta.

 

   Máriapócson található a magyarországi zarándokutak legnagyobb csomópontja, ahol nem csak a lélek pihenhet meg, hanem napjainkban már a test is. Ugyanis a Bazilikával szemben áll a túrázók és kirándulók kényelmét egyaránt biztosító zarándokház. A főtérről több Mária út is indul, nekünk a piros színűt kell majd követnünk.

361_1.jpg

 

   A turistaút a település főutcáján vezet, majd a Hungaricum panziót elhagyva az út balra fordul Nyírbogát felé, de mielőtt elérnénk a 4911-es számú közutat, a piros Mária út elválik majd a lilától. Sokáig a Nyírségre oly jellemző akácos erdővel borított területen haladhatunk, de néha egy-egy szántót és gyümölcsöst is érintünk. Elérve a főutat, a vasúti sín mellet vezető úton kell majd egészen Nyírbátorig gyalogolnunk.  

Sárkányok földjén

   Nyírbátor története szorosan összefonódik a sárkányokkal és a Báthoryakkal, az utóbbiaknak köszönheti a város azt, hogy nem csak egy, hanem két középkori temploma is van. A településre érvén már korán feltűnik az első, az Angyalos Boldogasszony Minorita templom dicső tornya. Az itteni templomot és a kolostort is Báthory István építette a kenyérmezei győztes csata után. Az 1480 körül emelt késő gótikus kolostortemplomot az erdélyi vajda a ferenceseknek adományozta. A Rómához hű szerzetesek pedig 1587-ig lakták az épületet, ezt követően dúlás áldozata lett a kolostor és a templom is. 1717-ben Erdődy Gábor egri püspök adta oda a romos telket a minorita rendnek, akik Kelemen Didák tartományfőnök irányításával 1717-1725 között felépítették a mai gótikus-barokk templomot és a rendházat is. Az épület belsejében napjainkban is láthatók az oltárok és a szószék, s ezek mindegyike a hazai barokk fafaragás legszebb darabjai.