Ladánybene "majdnem" 27

 

   

   A Ladánybenétől induló mai Kiskunsági Piros első szakaszán temérdek a látnivaló, de ugyan ennyit ki is hagy a turistaút. Nem kérdés, hogy a pusztában megbúvó templomromokért és kastélyokért érdemes egy kis kittérőt tenni. Ha valaki a környék összes látnivalóját szeretné felfűzni egy sétára, arra bizony 30 kilométernyi út sem elég.

019_1.jpg

 


Időutazás a Turjánvidéken

   Ladánybene nem csak a híres zenekarára büszke, hanem a történelmi múltjára is. A határában több kurgán (kunhalom) is található, az egyikből került elő az a honfoglalás-kori sírlelet, amely a településről a Bene vitéz nevet kapta.

 

   A túránk első kilométereit az innen csak egyfelé vezető piros sávon kezdjük meg, amely a sárgával együtt bandukol kifelé a településről. A sárga kiválása után következő jobbról lévő dűlő útra kanyarodjunk be, és ha figyelmesek vagyunk, megpillanthatjuk az egykori „Kiskunsági zöld” régi jelzéseit. Erről a túraútvonalról nem sokat lehet tudni, valószínűleg a Piros tervezésekor belefoglalták a régi út egy részét. Hamarosan elérjük a Templomdűlői iskolát, amely múltjához méltatlanul áll az út mentén, és az enyészetre vár. Az épület előtt látható keresztet pedig sajnos megfosztották egykoron a fém tolvajok a „méltóságától”.

   A sárga itt egy darabig megint hozzánk csapódik és érdemes is ezt követni egészen az erdőhegyi geodéziai toronyig, ugyanis a Turjánvidék egyik legszebb homokbuckásába vezet. A bucka tetején álló tornyot a helyiek csak „kilátóként” szokták emlegetni, amely a maga 30 méterével állítólag az ország legmagasabb ilyen jellegű építménye. Sajnos napjainkban az építményben nincsenek meg a létrák, pedig tetejéről egykoron látni lehetett a Budai-hegyeket, Dunaújváros kéményeit és Kecskemétet is

020_1.jpg

 

Sarlóspuszta és a Rákóczi-hegy

   A pirosra visszatérvén egy széles földút vezet az akácos árnyasban Sarlóspusztáig. Az itteni homokdűnék már hódításra várván kacsingatnak felénk, megmászásuk elengedhetetlen kelléke egy igazi kiskunsági túrának. A sarlóspusztai Rákóczi-hegy nem csak a Felső-Kiskunság tájképi értéke, hanem emellett még történelmi emlékhely is. Sarlóspuszta, vagy ahogyan a helyiek emlegetik Sarlóssár Pest és Bács megye határán fekszik. A homoki gyepes dombvonulatot szép völgyek szabdalják fel, a hátakról pedig pazar kilátás nyílik a buckavidékre. 1710 nyarán II. Rákóczi Ferenc kuruc csapataival Sarlóspusztán vészelte át a pestisjárványt, és a hagyomány szerint a Fejedelem sátra az itteni a halmon állt.

   Ha kinézelődtük magunkat, akkor még további kalandok várnak ránk, ezért térjünk is vissza a pirosra.

040_1.jpg

 

Kunbaracsi templomrom és csillagászati megfigyelőhely

   A volt Csaradai iskolát és keresztjét elhagyva kiérünk az erdőből, és egy hatalmas mező fogad, itt megint le kell térnünk majd a pirosról, és ráfordulni a terülten átvezető útra. Jó tájékozódási pontot jelent a rét szélén álló hét nyárfa és az utána következő buckás vidék. Az erdők ölelésében egyszer csak felbukkan az a 13. századi templom maradvány, amelyet az 1920-as években a kecskeméti Városi Múzeum tárt fel. A pusztában álló egyhajós, román stílusú templom a század első felében épült terméskőből. Az épületet a 15. században egy kápolnával bővítették, és ekkor készülhetett a templomot övező kör alakú fal is, amely napjainkban is jól kivehető. A romoknál áll egy emlékkereszt is, melyet 2005. augusztus 21-én szenteltek fel. Az itteni domb egyébként egy csillagászati megfigyelőhely is, mert a területen elég alacsony a fényszennyezés.

   A kunbaracsi templomromtól, hogy visszataláljunk a pirossal jelzett útra, használjuk a mellékelt térképet!

 

Barcsaiak nyomában

   Nem sokáig élvezhetjük a jól jelzett szakaszt, ugyanis a régi piroson Kunbaracs felé vezet majd az utunk. A megkopott jelzések a mai napig megtalálhatóak a nagyobb fákon, de ez bennünket ne tévesszen meg, mert hivatalosan a településről napjainkban már csak a piros kereszt vezet Ladánybene felé. A házak közé érve rögtön figyelmesek lehetünk egy kúriához méltó kapura, nemhiába hiszen mögötte, a fák között áll, elbújva Bács-Kiskun megye egyik legszebb kastélya, a Vörös-kastély. A műemléképület felújítása egyik kicsit túlzóra vagy inkább giccsesre sikerült, de belsejében az erdeihez nagyon hasonló, korhű berendezés található, azonban ezt megtekinteni sajnos csak a szálló vendégeknek lehet.

   A következőkben a piros kereszttel jelzett betonút lesz majd a társunk, de erről is le kell később térni, és itt is a térkép nyújthat segítséget. Ha a jó szekérutat választottuk, akkor hamarosan feltűnik a látómezőben Szent Mihály arkangyal emlékfala. A műemlék Ladánybene szakrális múltjának egyik legrégebbi építészeti emléke. Az emlékfalat 1912-ben állították a Barcsay birtokon, és a mennyei hadak nagy vezérét ábrázolja. A kegyhely az évek során több felújításon is átesett, de ezek során eddig még sikerült megőrizni az eredeti mű jellegét.

087_1.jpg

   A Barcsay-kúria is a közelben található, amely az 1840-es évek környékén épült. Az első tulajdonosa Simon báró volt, aki meghonosította az ingatlan körüli birtokon a szőlőművelést. A bárótól nyerte el kártyán az erdélyi származású ügyvéd, báró Barcsay Andor. A második világháborút követően az üres épületet a helyi TSZ vette át, és munkáscsaládokat költöztettek be ide. Az 1950-es években a szőlőt felváltották a vörös, és fekete fenyők. 2000-ben egy család vásárolta meg, és felújításba kezdett a birtokon, így született meg az épület mai (eredeti) arculata, jellegzetes kidomborítással és gipszdíszítésekkel.

   A kúria környéke - bár nincs elzárva - de magánterület. Kérjük ennek maximális tiszteletben tartását!

S még egy templomrom

   Újra térjünk vissza a tervezett nyomvonalra, és használjuk a térképet!

 

   Az utolsó jelöletlen szakaszunk egy mezőn vág át, és a horizont közepén hamarosan kirajzolódik az a kunhalom, amely a ladánybenei romokat rejti. Az 1840-es években a Templomdűlőben került elő egy honfoglalás-kori sírlelet. A halom alatt lévő, a helyiek által már régóta emlegettet 12. századi templom egy téglából épített, félköríves szentélyű, kisméretű épület lehetett. A templomot kőből épített kerítőfal vett körül, s valószínűleg Bene temetőjét fogta közre. A régészek 1982 és 1992 között újra birtokba vették a lelőhelyet, és az alapfalakat kibontották, a temető 541 sírját pedig feltárták. A sírokból viszonylag gazdag, késő középkori leletanyag került elő, főleg ékszerek, ruhadíszek és viseleti tárgyak. Az itt felszínre hozott leleteket napjainkban a kecskeméti Katona József Múzeum régészeti gyűjteményében őrzik.

120_1.jpg

   

   Innentől kezdve megint jelzett úton haladhatunk a város felé. Ugyanis a romjelzés visszavezet a kiindulópontra, azaz Ladánybenére.

Térkép e táj

KP_1_döme.jpg

Az alaptérkép forrása: www.openstreetmap.org

A túraútvonal nyomvonala GPX formátumban letölthető a térképrészletre kattintva!

Útravalóul

 

   Ha szeretnéd tovább folytatni a kiskunsági kalandozást, akkor irány tovább a piroson. A Kiskunsági Pirossal ebbben cikkben bővebben foglalkozom.

 Hasznos információk:

 

- A ladánybenei túra útvonala:

Ladánybene - Temetődűlői iskola - Erdő-hegy - Rákóczi-hegy - Csaradi iskola - Kunbaracsi templomrom - Kunbaracs - Barcsay-kúria - Ladánybenei templomrom - Ladánybene

- Táv: 33 km

 

Vörös Kastély Panzió

- Cím: 6043 Kunbaracs, Csarada tanya 1.

- Telefonszám: +36 30 640 1109

- E-mail: info.voroskastely@gmail.com

http://voroskastely.hu/

 

Ajánlott kiadvány(ok): A Gödöllői-dombság és Ország közepe turistaút részletes turistatérképe 

Végül, ha elolvastad, ne felejtsd el értékelni,

ugyanis keressük az Alföld 100 legszebb túraútvonalát!

A kedves szavakért pedig végtelenül hálásak vagyunk!

 

Ne

hagyd

ki

ezeket

sem!

009_1.jpg

Szikra vs. kontyvirág

A Tősedő és Tiszaalpár között húzódó egykori Tisza hullámtér még ma is őrzi az évszázados, természetes tájképet.A terület éke az Alföldön ritka kontyvirág.

108_1.jpg

Alföldi Kék

Négy, mindenre elszánt alföldi kalandor arra vállalkozott, hogy együtt teljesítse az Alföldi Kéktúra 865 kilométerét, és megpróbálja eközben jól is érezni magát.