Túra a Jászoktól a Pálosokig

 

   

   Bács-Kiskun megye déli határánál két település bújik meg egymástól nem messze, mindkettő régre visszanyúló történelemmel és vallási különlegeséggel rendelkezik. Míg Jászszentlászló múltja a Római Birodalomig nyúlik vissza, addig Petőfiszálláson a Pálosok híres kegyhelye áll a 18. század óta. A két apró, de annál jelentősebb település között az összekötőkapocs a „Kiskunsági Piros” és a hozzásimuló piroskereszt turistaút, ráadásul az utóbbi a Kiskunságra oly jellemző szép homokbuckás, erdeifenyős területen halad keresztül.

166_1.jpg

 

Jászszentlászló rövid története

   A falu területét a Római Birodalom óta illír népek lakták, a település a virágzását a IV. Béla által betelepített kunok idején érte el. Valószínűleg a község határában egykor még álló Szent László-templom is ez időben készült el. Az ekkor már Szentlászló néven ismert települést 1526-ban a törökök elpusztították, és ezt követően hosszú ideig lakatlan volt a vidék. 1745-től a szentlászlói pusztán 4 jász település osztozott, akik azonban szeretek volna megszabadulni a legeltetésre használt területtől. Végül az időközben letelepedett pásztorok 1873-ban megalapították a községet, amely felvette a Jászszentlászló nevet a terület első birtokosai miatt.

185_1.jpg

E kis domb rejti a település történelmét

   A település központjában két érdekes látnivaló is akad, az egyik a község kút gyűjteménye. Meglepő látványt nyújt a különböző korok utcai csapjai a játszótér kerítése mentén. A másik a Rákóczi utca felé néző katolikus templom, amelyet Ranszky Mihály kiskunfélegyházi vállalkozó épített, és 1902-ben szentelték fel. Az épületet 1929-ben megnagyobbították. A templom homlokzatát Szent László és Nepomuki Szent János barokk szobra díszíti..

 

   Az Alkotmány utcán dél-kelet felé indulva, a Békáspart dűlőbe balra befordulva található a Csitári-domb vagy más néven Templom-halom. A Kacsatelep szomszédságában álló alacsony, roncsolt domb valószínűleg a település középkori templomát rejti. A magaslaton egy 15. században épült templom állhatott, amelyet egy erődítés vett körül. Bár több híres kutató is megfordult a környéken, köztük Móra Ferenc is, de a középkori épület részeit nem lelték meg. A templom köveit feltehetően a környékbeli házak építéséhez hordták el. Viszont buzogányt, lándzsát, kis keresztet és edénytöredékeket találtak a halomban.

Kiskunságon át Szentkútra

   A Békáspart dűlőben tovább haladva még egy nem várt szakrális emlék is utunkba akad. Egy szépen felújított nádfedeles tanya mellet áll a Szent Mihály arkangyalt ábrázoló dombormű, amely különleges látványt nyújt az itteni pusztában.

135_1.jpg

 

   A „Kiskunsági Piros”-t elérve, majd azon haladva átkelünk a környék legjelentősebb vízfolyásán, a Dong-éren. A Dél-Alföld leghosszabb csatornája igazán sokszínű állat- és növényvilágnak ad otthont. A sávról leválva pedig a tájegység egyik legszebb homokbuckás fenyvesében haladunk, itt már a piros keresztjelzés vezet bennünket. Az erdőből kiérve még a híres középkori úton, a Csólyosi úton lépdelünk egy pár kilométert az autópálya-felüljáróig, ahonnan megpillantjuk a megye híres kegyhelyét.

Ferencszállási kis kápolna…

   A ferencszállási Szentkútnak számos 18. századi legendája létezik, egyik szerint egy pásztornak a kifakadó forrás mellett egy tócsában jelent meg Szűz Mária, egy másikban pedig a kút vízétől való hihetetlen gyógyulást említenek. Nos ezeket az istenkáromlásokat a váci püspökség már nem nézte jó szemmel, ezért 1793-ban betemettette a kutat, és betiltotta a zarándoklatokat. De az még nagyobb erővel tört elő, és az égi jel után már nem merték megtiltani a forrás imádatát, ezért inkább fokozatosan búcsújáró hellyé alakították a szenthelyet.

153_1.jpg

 

   A megnövekedett csodajárás hatására a pusztában a forrás mellé kőkeresztet állíttatott a kiskunfélegyházi városi tanács. 1873-ban a kápolnaépítő bizottság a régi ferencszállási templom romjaiból egy új épületet húzatott fel. Az építkezéshez a régi falak köveit is felhasználták, és az ásásakor talált rengeteg csontot a templom tövében elhantolták. A kutat pedig körülkerítették, és védőtetőt húztak föléje.

   A millennium emlékére később kápolna is készült, amely a benne látható Skapulárés Szűz Mária szobor miatt Máriát kapta védőszentjéül. 1958-ban készült el az esőbeállóval egybeépített keresztút, és ezután megépült a lourdes-i barlang, a szabadtéri oltár is. Ennek a közelében áll a Prágai Kis Jézus képoszlopa és a máig gyarapodó Mária-múzeum. 1940-ben pedig a Magyarországra visszaköltözött pálos rend kapta meg Szentkutat, az itteni rendházukat a templom mellé húzták fel.

 

   A pálosszentkúti kegyhely legendái és a belőle kiáradó ájtatosság miatt kiválóan alkalmas a világ zajától való magányos elvonulásra. A szentkút történetét Móra Ferenc is felhasználta „Ének a búzamezökről” című regényében.

Útravalóul

 

   Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megye több települése számtalan kisebb vagy nagyobb zarándokútat szervez, amelynek a végállomása Pálosszentkút. Ezek közül is kiemelkedik a kecskeméti szervezésű zarándoklat, amelyről a „Kecskemét-Pálosszentkút zarándoklat Szerzetesek nyomában” facebookcsoportban tájékozódhatsz!

 Hasznos információk:

 

- A kiskunsági túra útvonala:​

Jászszentlászló - Csitári-domb - Kőangyal - Dong-ér (P) - Csólyosi út (P+) - Pálosszentkút

- Táv: 11,7 km

- Ajánlott kiadvány(ok): Kiskunsági Nemzeti Park térkép (2009)

 

Petőfiszállási Pálosszentkút kegyhely:

- Cím: 6113 Petőfiszállás, Tanya 473.

- Telefonszám: +36 20 823 38 38; +36 20 775 25 55

http://palosszentkut.hu/

Végül, ha elolvastad, ne felejtsd el értékelni,

ugyanis keressük az Alföld 100 legszebb túraútvonalát!

A kedves szavakért pedig végtelenül hálásak vagyunk!

629_1.jpg

Debreceni Hármashegyen

A Hármashegy Debrecen egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, amely nem csak gyalog, hanem a Zsuzsi Erdei Vasúttal is megközelíthető. 

 

Ne

hagyd

ki

ezeket

sem!

036 (1).jpg

Marosháti túraútvonalak

Az ország déli felén található Maroshát nem tartozik a felkapott turistacélpontok közé, pedig a kirándulók kényelmét elősegítő fejlesztések indultak meg.