Hét Halom

 

   

   A legenda szerint honfoglaló őseink az alpári csata diadala után a törzsfők számára a szeri pusztában hét halmot emeltek. Ezek a halmok, amelyeken a vezérek sátrai álltak, még ma is megtalálhatóak a pusztaszeri határban. Remélem az útmutatásommal sikerül majd mindegyiket felfedezni, mert ezek a dombok egyedi legendával, természeti értékkel és különleges látvánnyal rendelkeznek.

 


A magyar történelem fontos helyszíne

   A túránkat most Pusztaszerről indítjuk. Az elején még a Kiskunság Piros jelzései segítenek elkalauzolni a település észak-nyugati részén található Árpád-halomhoz. A régebben Kovácsné halmaként emlegettet kunhalom tetején egy érdekes obeliszk látható. Ez az emlékmű hívatott jelölni, hogy Pusztaszer a magyar történelem egy fontos helyszíne. A Magyar Országos Diákszövetség 1894-ben indult gyűjtésének köszönhetjük a ma is látható turulmadaras kompozíciót. Az emlékmű terveit Pataky Imre kecskeméti rajztanár készítette. A 12 méter magas obeliszk tetején turulmadár ül, oldalain pedig a hét vezér arcképe látható a domborműveken. A halom felszínén növényritkaságok is élnek, ezért közvetlen környéke természetvédelmi terület, a Kiskunság Nemzeti Park része.

 

   Az emlékműtől búcsút véve a mai 5-ös út elődjén, a „Kis országúton” haladjunk egészen a megyehatárig. Az akácos határút a környék egyik legszebb alföldi útszakasza, amelyen reményeink szerint hamarosan a Pusztaszert Tiszaalpárral összekötő zöld jelzés fog majd vezetni.

Határon túli kaland

   A határúton áll a Pálmonostorához tartozó Bagi-féle szélmalom, amely a környék egyik utolsó, még ma is az eredeti helyén álló ipari műemléke. A malmot az államosításig Bagi Ferenc használta, és a maga korában igen korszerűnek számított. A következő évtizedekben viszont csak rágta az enyészet, mígnem egy francia származású tanár bele nem szeretett. Alain Guillon az épület megvásárlása óta fáradozik helyrehozatalán nyaranta, több-kevesebb sikerrel.

   A malom megtekintését követően egy régi temetőbe visz az utunk, ebben a nem mindennapi látványt nyújtó erdei sírkertben nyugszanak az egykori kiterjedt tanyavilág lakói. Az alsópéteri temető szomszédságában áll egy ős öreg nyárfa, amely az öregtemető elhunytainak álmát őrzi, csendben. A kb. 200 évesre becsült fekete nyár valószínűleg az itteni, régi tanyasi iskola udvarán állt és 2017-ben a Pusztaszeri Homoktaposók egy „névtábla” elhelyezésével Szent Péter fája nevet adták a nyárfának.

   Mivel a temető kerülő csak ajánlott, így a tókerülést követően szintén a Fülöp-kereszthez jutunk. Innen tovább a Tömörkényi-erdő felé visz a lábunk, jobbára földes utakon, mezőkön és szántóföldeken keresztül.

 

Őnagysága, a Császárné

   A közigazgatásilag már Tömörkényhez tartozó Császárné halma az erdő mellett sétálva hamar feltűnik a látómezőben. A tájból tiszteletpancsolóan kimagasodó halmot, az itt elvégzett ásatások alapján, feltételezhetően temetkezési helyként használták. A kiemelkedés az évszázadok viharait igen jól viselte, ezért is a környék talán legszebb állapotban megmaradt kunhalma.

 

   A kultúrtörténeti emlékhely szomszédságában húzódó Dongér-csatornán vezet továbbiakban az utunk. A gátra felérve szemrevételezhetjük a falu híres madárfotósának a felségterületét, sőt valószínűleg a „jómadárnak” az egyik lesébe is belebotlunk majd ezen a szakaszon. Mivel a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet egyik védett területén tartózkodunk, viselkedjünk is jó természetbaráthoz méltón.

 

A dupla halom

   Baks fő utcáján átrobogva, a település nyugati végében egy kisebb, de annál változatos fafajtákból álló erdőfoltban leljük meg a Kettős-halmot. A kurgán nevéből már következik, hogy ebben az esetben két halamról van szó. Egyik az erdőszélén egy magasles mellet látható, a másik pedig az erdőt átszelő út közepén bújik meg.

 

   Érdemes az erdő végéig elsétálni, ugyanis a Kiskunsági Nemzeti Park egyik hagyásfás legelője húzódik a Kis-Zer sor irányában. Valami hasonló lehetett az alföldi szikes puszták képe jó néhány évtizeddel ezelőtt. Erre is indulhatunk, de mivel a terület igen csak lapos, ezért esős időben nagyobb tó is kialakulhat itt.

Kártyás és a Vesszős

   Ha a betonutat választottuk, akkor rövid gyaloglást követően érjük el a Kártyás-halmot. Ha a forgalomkerülő megoldást választottuk egy kicsit tovább kutyagolva, Ópusztaszert érintve jutunk ugyan oda.  

 

   Az Ópusztaszer-Baks műút északi oldalán található halmot Rontószéli-halom néven is szokták emlegetni. Hozzávetőlegesen annak egyharmadát a műút építésekor elhordták. A Kártyás-halom környékén végzett terepbejárások során őskori kerámiákat és embercsontokat találtak. Nagyobb testvére a Vesszős-halom, már az Ópusztaszer és Pusztaszer határán húzódó Kis-Zer soron, a tanyák között bújik meg. A környezetéből kb. 7 méterre kiemelkedő dombocska valószínűsíthetően a rézkori Jamnaja-kultúra alkotása. A halomból őskori és szarmata kerámiák kerültek elő. A kiemelkedés határos Pusztaszer és a környék leghíresebb szikes tavával, a Büdös-székkel, amely egy kiemelt fontosságú vízimadár rezervátum.

   A szellemsornak is titulált Kis-Zeren sétálva magunk elé képzelhetjük, milyen volt az élet a 19. század végén a tanyaközpontban.  Az 1850-es évek első felében kezdtek betelepülni ide a Pallavicini uradalom dohánykertészei, akik számára itt biztosítottak földeket.  Az 1930-as években már szatócsbolt, kovács- és bognárműhely is volt Kutyanyakon, lakossága ekkor meghaladta az ötszáz főt. Az ötvenes években aztán megindult az elvándorlás, ezért napjainkban a tanyák zöme lakatlan.

A  Kiskunság halmai

   Jó egy órás aszfalton való baktatás után érkezünk az egykori Szárnyékhalmi iskolához, amely mellett mindig friss vizű ártézi kút található. A platánsor irányába indulva, a távolba nézést gyakorolva sejlik fel előttünk a Szárnyék-halom. Ugyanis a kiemelkedés a környék legkisebb halma, egykoron juhszállás is állott rajta. Napjainkban mérési pont és egy tanya is látható a kunhalom. Pár lépés után már tapasztalhatjuk, hogy a Dél-Tisza-völgy kötött talaja igazi Kiskunsági homokra vált a lábunk alatt. A további túránk során érintünk egy telepített erdőt, és többször jobbra kanyarodva érkezünk egy szélesebb földúthoz, amely a piros jelzett turistaútja.

   A Sáregyházi-halom megtalálása talán a legnehezebb, mert egy egész erdőt telepítettek rá. Pedig a felszínre hozott régészeti leletek alapján nyilvánvalóan egy középkori templom állt rajta, és körülötte temető is húzódott. A halom környékén pedig egy Árpád-kori település terült el, de a tatárjárás során ezek mindegyike elpusztult. Az 1911 körüli ásatások folyamán egy lovassír is előkerült itt, majd később pedig egy II. Béla korabeli denárt találtak a szegedi múzeum régészei. A területen jelenleg is rengetek, szétszórt embercsont van az erdőtelepítést megelőző mélyszántás miatt.

   Ha figyelmesen követtük a jelzéseket az M5-t Pusztaszerrel összekötő „bekötőre” is ráakadunk. Innentől kezdve tehát nincs más dolgunk, mint hogy az aszfalt úton besétáljunk Pusztaszerre.

   Mivel a túrának igen kacifántos a vonalvezetése, és jelzett turistaúttal is híján van, ezért azt tanácsolom, hogy a Pusztaszeri Homoktaposók TE. Hét Halom teljesítménytúrát válaszd. Ilyenkor szalagozás is segíti a haladást, ez által kisebb az eltévedés kockázata, és az évnek csak ezen az egyetlen napján belülről is megtekinthető a Bagi-szélmalom.

Az alaptérkép forrása: www.mepar.hu

 Hasznos információk:

 

- A pusztaszeri túra útvonala:

Pusztaszer (P) - Arborétum - Hétvezér emlékmű – Bagi malom - Fülöp-tó - Császárné halma - Dong-ér - Kettős-halom - Kártyás-halom - Vesszős-halom - Szárnyék-halom - Sáregyházi-halom (P) - Pusztaszer

- Táv: kb. 45 km

Ajánlott kiadvány(ok): Boróka füzetek: Pusztaszer és Mártély

 

Pusztaszeri Homoktaposók Természetjáró Egyesület

(Rácz Sándor)

- Telefonszám: +36-70/429-9758 

- E-mail: phte@freemail.hu

- https://www.facebook.com/phte2015/

Végül, ha elolvastad, ne felejtsd el értékelni,

ugyanis keressük az Alföld 100 legszebb túraútvonalát!

A kedves szavakért pedig végtelenül hálásak vagyunk!

Pallavicini Uradalom

A Pusztaszeri Tájvédelmi körzetben még ma is fellelhetők olyan gazdasági épületek, amelyek őrzik a Pallavicini építészeti hagyományokat.

 

Ne

hagyd

ki

ezeket

sem!

073_1 Mályvádi őstölgyes.jpg

Mályvád

Létezik egy olyan gyalogtúra, amely Gyula híres várától indul, több elfeledett kastélyt is érint, de bemutatja a körösök világát és csodaszép erdőkbe kalauzol. 

 

Az Alföld téged is vár

E-mail: alfoldtegedisvar@gmail.com

© 2020 Az alföld téged is vár Minden jog fenntartva!

 Partnerek:

27540164_408648602905801_929997197959631
cropped-logo_kek.png
This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now