Csévharaszti homoki erdőkben

 

   A Budapest határában található Pótharaszti vagy más néven Csévharaszti Nagyerdő az Alföld egyik legnagyobb egybefüggő erdőtömbje. A Duna-Ipoly Nemzeti Park által védett árnyasban olyan különleges látnivalók akadnak utunkba, mint földvár, templomrom, kápolna vagy védett ősborókás. De a sétaerdő legnagyobb attrakciója mégis a három különböző hosszúságú sétaút, amelyek közül is kiemelkedik az információstáblákkal rendelkező Buckás sétakör.

   

159_1.jpg

 

Csévharaszti erdei pihenő

   Túránk kiindulópontja mi lehetne más, mint a Pótharaszti-sétaerdő bejáratánál található parkoló. A csévharaszti Kossuth Lajos utcának a folytatásaként haladó betonúton indulva az erdő szimbolikus gémeskútkapuját átlépve érkezünk meg a rendezvényeknek is otthont adó erdei pihenőhöz. Itt esőbeálló, tűzrakó hely, pihenőpadok, erdei játszótér és kilátó várja az ide érkező kirándulókat. De itt található Magyarország egyik legrégebbi természetvédelmi emléke, az 1935-ben védetté nyilvánított szomorúfűzfa, amely több mint 100 éves.

 
152_1.jpg

   A fűzfa szomszédságában áll a Pótharaszti-sétaerdő misztikusságát még jobban kiemelő monumentális fafaragás, amelyet a Cantata Profana, más néven „A kilenc csodaszarvas” legendája ihletet. A Mónus Béla fafaragó által 2016-ban elkészített részletgazdag szoborkompozíciót szemlélve érzékelhetővé válik az erdei álomvilág, amelyet Bartók Béla is érezhetett a vers gyűjtése során Erdélyben.

   Aki szeretne többet megtudni a térség növényvilágáról, és az erdészek munkájáról, annak ajánlott megtekinteni az itteni erdőőri lakban berendezett kiállításokat. Az 1880-ban épült erdei házba előzetes bejelentkezéssel lehet bejutni.

 

A Buckás sétakör

   A nagy csévharaszti kaland akkor kezdődik meg, ha rálépünk a piros irányított körrel jelzett turistaútra, amely egy darabig a sárga sávval együtt halad. Az erdőrészt járva az erdő élővilágát, az itt megfordult híres embereket, és a romantikus homályban élő egykori betyárok életét ismerhetjük meg a kihelyezett információstáblákról.

 
166_1.jpg

 

   A NEFAG Zrt. által kialakításra került sétaút mai utolsó állomása az egykori bérlőjének, Balla Károlynak a sírja. A neves polihisztort 1873-ban temették ide, kérésére, a születésének 220. évfordulóján pedig 4 darab vadkörtefát ültetettek a nyughely köré. A siremlék napjainkban is szépen rendben van tartva, az obeliszk és környékének gondozása a terület mindenkori kezelőjének a feladata.

   Ne felejtsünk az utunkba akadó kék körre áttérni, mert ez vezet át a piros romjelzésre, amely már előre vetíti, hogy a térség egyik legjelentősebb templomromjához igyekszünk majd.

 

Pótharasztpusztai templomrom

   Az értékes látnivalóig felváltva járjuk az erdőt és a pusztát, majd egyszer csak megjelenik a látómezőbe az az akácliget, amely a Pótharaszti templomromot rejti.

 
193_1.jpg

   Az egykoron itt elterülő Pótharaszt települést 1280-ban említik először oklevélben, mint az akkori nádorispán (Miklós) tulajdonaként. A 15. század végétől a területet a Haraszti-család birtokolta, innen ered a település neve. A hagyomány szerint az itteni pusztatemplomot is e században emelték a Mátyás király által letelepített husziták. A homokkőből és középkori téglából készült épületet feltehetően a török pusztította el. Az 1997-es ásatás során a régészek megállapították, hogy a feltárt falak alatt egy régebbi templom is állt, amely még az Árpád-házi királyok idején épült. Ekkor leltek rá a templom körüli középkori temetőre is, ahol néhány megbolygatott sírt találták meg. Az épület körül húzódik még egy temetőárok is, ahová a meg nem keresztelt csecsemőket, a bűnözőket, és a közösségből kitaszítottakat temették.

 

Földvár a pótharaszti pusztában

   A romokat elhagyva jelzésünk színe zöldre vált majd, és nem sokára el is érjük az Ország Közepe Turistaút jelzését is, amely Táborfalváról indul és Ócsa híres templomáig vezet. Ez a széles szekérút volt az egykoron Nagykőröst Pesttel összekötő forgalmas Kőrösi út. A Duna-völgyi-főcsatornán átkelve vágjunk át a jobb kezünk felöl húzódó nagy réten, ugyanis a mező keleti végében található a Pótharaszti földvár.

 
040_1.jpg

   A körárokkal övezett kisvár virágkorát valószínűleg a 14-15. században élte IV. László király idején, aki gyakran tartózkodott a Kőrösi út mentén élő kun alattvalóinál. 1316-ban Károly Róbert kezébe került a birtok, majd a Harasztiak csere révén kaparintották meg. Ezt követően nem maradt fent írásos emlék a várról.

A kisvár környékén időközben végzett szántások során nagy mennyiségű középkori kerámiatöredék és fémtárgy került a felszínre. A leletek között nyílcsúcsok, lándzsahegyek, és még a 15. századra jellemző láncos buzogány is akadt. (Aki szeretne bizosra menni annak térképrészlet és gpx fálj is letölthető a vár helyéről!)

 

Pótharaszti Nagyerdő híres pihenőhelyei

   Visszatérve a turistaútra, az első soron következő pados és asztalos hely a Puszta-házi pihenőhely, amelyhez le kell térni a zöldről, mert a keresztjelzés vezet oda. De egy pár kilométerrel arrébb egy másik pihenő is akad közvetlenül a turistaút mellett, de ez már a piroson lesz.

 
339_1.jpg

  A 12 ezer hektáros Pótharaszti Nagyerdő a mai formáját a helyi erdészek munkájának köszönhetjük, mert 200 évvel ezelőtt még csak hatalmas kiterjedésű puszta húzódott a területen. A reformkorban Petőfi Sándor is sűrűn járt erre, 1848 telén valószínűleg itt írta „A puszta, télen” című versét. Nagykőrös 1642-ben vásárolta meg a pusztát, ekkor már a környék erdei kezdtek életre kelni, ugyanis a helyi erdőtörvény szabályozta a fák kivágását. Talán ez lehetett a fő oka, hogy az Alföldön itt maradtak meg legjobban az ősi erdők. 2014-től kezdődött meg a Nagyerdő turistabaráttá való átalakítása, első körben 100 kilométer helyi jelentőségű turistaút került felfestésre, majd az erdészet az árnyas több pontján erdei pihenőket alakított ki, és információstáblákat helyezett el.

   A jelzésváltás után nem sokára a gombosi pihenőhöz érünk, amely mellet áll az egykori Gombos pusztához tartozó régi majorsági épület és a Hubertusz-kápolna, amelyet a Monori erdészet épített. Az erdő szélén álló régi tornácos parasztház jellegű épületet sokáig a hatvanas években megalakuló Pótharaszti Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság birtokolta. A ház napjainkban is felújítás alatt áll, és nem tudni mi lesz a nagy múltú épületből.

 

Ősborókás és a Halesz

   A Pest Megyei Pirost váltó négyzetjelzés szépen lassan az erdőt járva visszavezet Csévharasztra, de tehetünk még egy apróbb kitérőt a szintén érdekes Halesz „hegyre”. A környék legnagyobb kiemelkedése az itteni 141 méter magas homokbucka, amely tetejéről remek kilátás nyílik a környékre, sőt innen tiszta időben ellátni a budai hegyekig.

 

   A Halesz alatt húzódik a varázslatos szépségű Csévharaszti Borókás, amely természetvédelmi terület lévén csak engedéllyel látogatható. A Dél-Pesti térség igazi csodája a Kiskunság északi részének ősi arcát mutatja meg. A 129 hektárnyi értékes terület a védettséget az Országos Természetvédelmi Tanácstól 1940-ben kapta meg. A hazánk egyik legrégebbi védett területén egykor az Ős-Duna kanyargott, és a folyó által lerakott hordalékból a szél formálta ki a napjainkban is látható homokbuckákat. Itt telepedtek meg a fokozottan védendő homoki gyeptársulások, a csodálatos homoki borókák és fehér nyárak.

   Mielőtt visszaérnénk a kiindulópontra, érdemes a csévharaszti autóbuszforduló melletti kis parkban megtekinteni Balla Károly nagyméretű „portréját”. A gondozott állapotú szobor Polyák Ferenc alkotása, amely már első ránézésre is megosztja az emberek benyomását. A 2002-ben egy idős tölgyfa rönkjéből készült mű körül takaros ligetet alakítottak ki, virágágyásokkal és padokkal.

135_1.jpg
Útravalóul

 

   Ha szeretnél további érdekes túrákat tenni a Felső-Kiskunságban, akkor ajánlom figyelmedbe a „Kápolnák Útját”. A zöldjelzésű turistaút egy a Duna-Tisza közén észak-déli irányban áthaladó tematikusútvonal, amely Ócsa és Kecskemét között húzódik, kb. 90 km hosszan. Az útvonal érinti a terület híresebb kápolnáit, templomromjait, és több érdekes látnivalót is bemutat. Ezzel a túrasorozattal hamarosan bővebben is foglalkozni fogok az oldalon.

 Hasznos információk:

 

A kiskunsági túra útvonala:

Csévharaszt (S) – Erdőőri lak – Buckás sétakör (PC) – Balla Károly sírja (PL) – Pusztatemplom (ZL) – kereszt (Z) – Pótharaszti földvár – Nagyerdő (P) – Gombosi Hubertusz-kápolna és vadászház – Csévharaszti sétaerdő (PN) – Halesz – Csévharaszt

Táv: kb. 25 km

 

Pótharaszti Sétaerdő és Erdőőri lak

- Cím: 2212 Csévharaszt

- Telefonszám: +36 29/610-310

- E-mail: monor@nefag.hu

https://www.nefag.hu/

Ajánlott kiadvány(ok): 

- A Gödöllői-dombság / Ország közepe turistaút turistatérkép

Végül, ha elolvastad, ne felejtsd el értékelni,

ugyanis keressük az Alföld 100 legszebb túraútvonalát!

A kedves szavakért pedig végtelenül hálásak vagyunk!

036 (1).jpg

Marosháti túraútvonalak

Az ország déli felén található Maroshát nem tartozik a felkapott turistacélpontok közé, pedig a kirándulók kényelmét elősegítő fejlesztések indultak meg.

 

Ne

hagyd

ki

ezeket

sem!

129_1.jpg

Jászoktól a Pálosokig

Bács-Kiskun megye déli határánál két település bújik meg egymástól nem messze, mindkettő régi történelemmel és vallási különlegeséggel rendelkezik.