Bugaci barangoló

 

   Bugac hazánk egyik legismertebb pusztája, amely napjainkban is híres az őshonos magyar háziállattartásról, és az itt fellehető természeti kincsekről. Ha szeretnénk felfedezni a Kiskunsági Nemzeti Park által is védett terület látogatható részeit, akkor az ősborókás megtekintése mellett vegyesfás erdők, szikes puszták és egy homokbuckás kaland is vár majd ránk az út során.

   

019_1.jpg

 


Bugac évezredes múltja

   Bugac mai területén már az Árpád-korban egy monostor állt, amely feltehetően a Duna-Tisza-közének egykori régióközpontja volt. A tatárjárás követően a kolostor és a bazilika is elpusztult, és az ide települt kunok házaikat a monostor köveiből építették fel. A 16. századtól kezdve nagy fejlődés indult meg Bugac területén, ugyanis az ekkor már a Kecskeméti fennhatóság alá tartozó pusztákon megindult a pásztorkodás mellet a gazdálkodás is.

 
062_1.jpg

   Újabb nagy mérföldkő volt a település életében, amikor a kecskeméti keskeny nyomtávú vasút 1926-28 között megépült, és összekötötte a falut a várossal. Az elsősorban az erdészet számára kiépített vasút hamar népszerű lett a tanyákon élő emberek körében is, hiszen a kisvasúton szállították a mezőgazdasági terményeket a városi piacra. A 90-es évekre megjelent az akkoriban reneszánszát élő vasúti turizmus is a vonalon.  Így kellemes utazással, szép tájon haladva elérhető volt Kecskemétről a bugaci puszta. De sajnos 2009-ben a pályát bezárták a vasút műszakiállapotának leromlása miatt.

 

A pusztai kisvasút mentén

   Érdemes a vasút egykori sínjét követve elindulni a túrára, hiszen ha párhuzamosan haladunk vele akkor a Bugaci „Kettős-állomás”-t is útba ejtjük. Ennek megállónak az érdekessége pedig az, hogy két teljesen egyforma állomásépület készült ide a turisták kényelme végett. Itt találkoznak egyébként a piros sáv és a kereszt turistajelzések, az utóbbit választva még egy jó darabig sétálhatunk a vasútvonal mentén, és közben gyönyörködhetünk a pusztai romantikában.

 
134_1.jpg

   A napjainkban egyházi épületként működő Hittanyát elhagyva a turistaút jobbra fordul, és együtt halad majd a Boróka tanösvénnyel. Az épület egykoron a Lenin Termelő Szövetkezet tornácos épülete volt, amely a katolikusegyház kezébe került, és azóta otthont ad a bugaci lelkigyakorlatos tábornak.

 

Régi és új: a Boróka tanösvény

   A bokrokkal szegélyzett sétaútra belépve rögtön eszünkbe jut, hogy miért is kapta a nevét a tanösvény. Az eredeti Boróka tanösvény még annak idején a Hittanyától a Pásztormúzeumig vezetett, de az információstáblái mára már sajnos megkoptak. Egykoron a kisvasút történelmébe, a homoki erdők és rétek növényvilágába, valamit a legelőn élő állatok mindennapjaiba engedtek betekintést. Pár év elteltével aztán a Kiskunsági Nemzeti Park úgy döntött, hogy a tanösvényt kibővíti egy új, jobban átgondolt szárnnyal, amely így a homokbuckák peremén is haladhat, és bevezet a leégett „Ősborókás” területére.  

 
163_1.jpg

   A cserjék helyébe egy idő után fák lépnek, és az az érzésünk támad, mintha egy ártérierdőben járnák, itt már az ismertetőtáblák a homoki erdők fáiról és a madárvilágáról mesélnek. Kétségkívül az ösvény legnagyobb meglepetése, mikor a fák közül előtűnnek a kopár homokfelszínek, és az üszkös törzsek, amelyek az egykor itt húzódó borókás-nyárfásra utalnak.

   Visszatérve az erdőbe, Bugac másik különleges tanösvényének tábláira is ráakadhatunk, hiszen ezen a területen igazi tanösvény „Kánaán”  van, mert a Madarak és Fák útja is ezen a részen halad. Az erdőben sétálva nem csak a fás szárú növényekkel ismerkedhetünk meg, hanem a madárvédelem egyik fontos eszközévél, a mesterséges odukkal.

 

Pásztormúzeum, kiállítás és csárda

   S miután elhagytuk az árnyast, megjelenik a látómezőben a szárazmalmokat idéző Pásztormúzeum. Maga az épület egy óriás tölgyekkel körülvett parkban áll, és ez az „oázis” pedig elegánsan simul a bugaci puszta látványába. Az 1975-ben épült rotundában a nomád pásztorélet hagyományos eszközeit állították ki, amelyeket a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum adott kölcsön. Az épületet és a szomszédos tanya környékét az aprónép számára kialakított Sáskajárás sétaút járja körbe.

 
215_1.jpg

   A múzeumtól tovább indulva a bugaci puszta szívében járunk, és ezt a hangulatot hangsúlyozza a turistaút közelében álló szabadtéri bemutatóhely is, ahol egy gémeskút és a pásztorok nádból készült építményei láthatóak. Mielőtt a puszta főkapujához érnénk, még elhaladunk egy keresztény zarándokhely mellet, amelyet 2006-ban Bugac önkormányzata létesített, és az egykori vallásos pásztori életnek állít emléket.

   A pusztai sétát a Karikás Csárda impozáns épülete zárja le. A vendéglátóhely különös figyelmet fordít a magyar konyha megőrzésére, ezért olyan különleges ételekkel várja vendégeit, amelyek őshonos állatokból készülnek. A csárda szomszédságában található még egy ajándékbolt, és a helyi tourinform iroda, ahol jegyet lehet váltani a Pásztormúzeum megtekintéséhez.

 

A Kiskunsági Piroson

   A folytatásban már a betonutat koptatjuk, és ha elértük az „Ősök napjának” helyet adó rendezvényhelyszínt, válasszuk a piros sávjelzést, amely egy szép erdőfolt felé kalauzol bennünket. Eme árnyas rejti amúgy a magyar Alföld egyik gyöngyszemét, a Bugaci Csárdát. A vendéglátóhely történelme egészen az 1800-as évek elejéig nyúlik vissza, és számos betyárlegenda kapcsolódik az épületéhez. A Petőfi Sándort is megihlető csárdának olyan híres vendégei voltak a költőn kívül, mint a norvég király, az angol királyi család, sőt Lady Diana hercegnő is járt itt. A puszta emblematikus épületének rendbehozatalán napjainkban a bugaci önkormányzat fáradozik, és a faluban található helytörténeti kiállítás ide költöztetését tervezik.

 

   A turistaút újra érinti a Bugac-Felsőt, és a pár házból álló Erdőszéplakra vezet bennünket, ugyanis itt található az alföldi erdőtelepítés emlékhelye, az Alföldfásítási Múzeum. A 18. század végétől kezdtek neki a homokvidékek erdősítésének, hiszen a trianoni békeszerződéssel elvesztett nagy erdőségeket sürgősen pótolni kellett. Ezt követően 1947-re mintegy 300 ezer hektárral növekedett az Alföld erdőterülete. Ennek a kezdeményezésnek állít emléket az Alföldfásítási múzeum, amely az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlése alkalmából 1984. augusztus 5-én nyílt meg. Az alföldi tornácosházra emlékeztető épületet egy szépen gondozott park vesz körül, szomszédságában pedig a száz éve elvesztett magyar erdöknek emléket állító Trianon-liget látható. 

236_1.jpg

 

Ahol a farkasok ordítanak

   A múzeumtól indul a túránk egyik legszebb része, ugyanis az itt húzódó erdős területet már a 18. században is jelölik a térképeken Monostori-erdő néven. Sajnos ezen a részen jelzetlen úton fog majd vezetni utunk, így ajánlott használni a mellékelt térképet. Valamikor itt haladt a Kiskunsági Piros turistaút elődje, ezért néhol még régi, kifakult zöld jelzésekre is bukkanhatunk. A 2019-ben telepített „Miniszteri” fáskert mellet is elhaladunk útközben, az itteni nyárfa csemeték apropója az, hogy az ültetésüknél Nagy István agrárminiszter is közreműködött.

 
262_1.jpg

   A túra ezen szakasza a Bugacot körülölelő homokbuckásnak belsejébe vezet. Az erdeifenyőket szépen lassan felváltja a dombokat uraló boróka, és meg is érkezünk a környék legmagasabb pontjához, a 126 méter magas Farkasordító-dombhoz. A magaslat a rajta található bokrokkal és a fákkal együtt igazán gazdag természeti egységet mutat. A helyi védelem alatt álló bucka „füzér” nem csak természeti, hanem történeti érték is, hiszen egykoron kivégzések helyszíne volt a domb.

 

Elfeledett monostor

   A betonúton átkelve már látható az a kis akácos erdőfolt, amely a monostori romokat rejti. Az ásatási helyszínen 2009-ben hihetetlen gazdagságot mutató régészeti leletek kerültek elő, amely a Kiskunságot új történelmi megítélésre kéztette. A Duna–Tisza-közének régióközpontjának számító Pétermonostor alapja valószínűsíthetően a 12. század elején épült, és a virágzó udvar egy kis kolostorból és egy hatalmas, háromhajós templomból állt. A monostort 1220-30 között átépítették, a bazilikát egy nagy előcsarnokkal toldották meg, és ekkor kapta két tornyát is. Sajnos a tatárjárás a környéket sem kímélte, 1241 és1242 között az itt élő embereket elüldözték, vagy legyilkolták. A történtek után a környékre kunok települtek, akik ugyan létrehoztak it egy falut, de az épületeket elbontották, és széthordták építőanyagként.

 
039_1.jpg

   A falu központjában álló katolikus templom tervezésekor már arra törekedtek az alkotók, hogy az épület elkészülte után az egykori Felsőmonostori Bazilikára hasonlítson. Ezért a templom építéséhez felhasználták a romok tizenhat homokkövét, amelyek a mai napig kilátszanak a vakolat alól. Ha szeretnék ezt az istenházat is megtekinteni, akkor nincs más dolgunk, mint az árnyas Buckasoron visszabandukolni Bugacra. Az erdei út mellett áll még a Mendel Gáspár ház is, amely a századfordulós népi építészetet kiválóan mutatja be az itt elhaladóknak.

Térkép e táj

 
térkép_Bugac.jpg

Az alaptérkép forrása: www.openstreetmap.org

Útravalóul

 

   A község előjárói a település több pontjára, és a látnivalók mellé információstáblákat helyeztek ki, hogy segítséget nyújtsanak a túrázóknak. A táblákat összekötő különböző nagyságú és nehézségű ajánlott útvonalakhoz más-más színek párosulnak, de ezek sajnos nem klasszikus turistautak, hanem csak néhol előforduló, színes nyilakkal jelzett dűlőutak.

 Hasznos információk:

 

A kikunsági túra útvonala:

Bugac – Bugac-Felső (P+) – Hittanya – Boróka tanösvény – Pásztormúzeum – Bugaci puszta (P) – Bugaci Csárda – Bugac-Felső (Z) – Alföldfásítási Múzeum – Farkasordító-domb – Felsőmonostori templomrom  – Bugac

Táv: kb. 30 km

 

Ajánlott kiadvány(ok): 

- Kiskunsági Nemzeti Park térkép (2009)


Pásztormúzeum

- Cím: 6114 Bugac, Nagybugac

- Telefonszám: +36  76/575-112

- E-mail: pasztormuzeum.bugac@museum.hu

 

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság:

- Telefonszám: +36 76/482-611
- E-mail: titkarsag@knp.hu  

http://knp.nemzetipark.gov.hu/

 

Alföldfásítási Múzeum

- Cím: 6114 Bugac, Felsőmonostor 545.

- Telefonszám: +36  76/575-520

- E-mail: almasii@kefag.hu

Végül, ha elolvastad, ne felejtsd el értékelni,

ugyanis keressük az Alföld 100 legszebb túraútvonalát!

A kedves szavakért pedig végtelenül hálásak vagyunk!

033_1.jpg

Templom a buckavidéken

Az itteni futóhomokon kialakult homokfodrokat látva tényleg az az érzése az embernek, mintha egy sivatagban járna.

 

Ne

hagyd

ki

ezeket

sem!

299_1.jpg

Hortobágyi halastavak

A hatalmas hortobágyi pusztában Közép-Európa egyik legnagyobb halastava található, amely páratlan oázis az itteni és a költözőmadarak számára.