Bodrogköz Öröksége

 

   

   A Tisza és a Bodrog közé beékelődött terület természeti és kulturális értékekben igen gazdag. Ezért is szokták a Bodrogközt a rejtett szépségek vidékének hívni, ugyanis a táj most úgy fest, mint a honfoglaláskor vagy a középkorban. A táj életébe pedig a legjobbkor jött, hogy 1996-ban az Alföldi Kéktúra útja erre vezetett.


A Bodrogköz központja

   A Cigánd városából induló Kéktúránk első állomása a Bodrogköz egyetlen falumúzeuma, amely betekintést nyújt a település múltjába. A község vezetősége 1999-ben gondolta úgy, hogy a település központjában lévő elhagyatott épületet megvásárolja, és falumúzeum kialakításába kezd. Régi fotók alapján építették újra a tornácos épületet, amely nádtetőt kapott. Napjainkban a falumúzeum főépületében négy helyiség látogatható: az 1920-as évekből való tisztaszoba és a pitvar, a másik két kiállító helyiség pedig a szőttes és a helytörténeti kiállítás. A hajdani istálló helyén múzeumpedagógiai foglalkoztató terem került kialakításra..

 

   A település másik híres épülete felé induljunk meg a jelzett úton Észak felé. A cigándi református templom egy középkori eredetű gótikus épület szentélyének és annak homlokfalának felhasználásával épült 1793-ban. A körítő fallal övezett, dombtetőn álló épület 1835-1839 közötti átalakítások és bővítések során nyerte el mai formáját. A templom szentélye a külsőhöz képest puritán, az épület központi helyén az Úrasztala áll egy kovácsoltvas ráccsal körülkerítve.

Pácin felé félúton

   A kistáj nem csak a hagyományos népi építészet remekműveiről híres, hanem szinte az ugyanilyen jelentőségű vizes élőhelyeiről is. A Bodrogközben a domborzati és földtani adottságokból adódóan mély fekvésű, mocsaras, lápos területek találhatóak. Tavasszal a zöldárnak köszönhetően a folyók kilépnek medrükből, és vizenyős mocsarakká változtatják az itteni réteket.

   A túránk során érintjük a Pácini-csatornát, amely az itteni belvizek elvezetésére szolgál. A területet behálózó csatornák az összegyűjtött csapadékvizet a Tiszakarádi főcsatornába vezetik, de akadnak itt kisebb tavak is, amelyek ebből táplálkoznak, például a Pap-tó is.

 

A környék gyöngyszeme

   Pácin a történelmi értékeivel méltán pályázik a Bodrogköz gyöngyszeme titulusra, érdemes elidőzni itt és megismerkedni a település műemlékeivel. A pácini Mágóchy-kastély Magyarország legnagyobb reneszánsz kastélya. A jelenleg is látogatható épületet a kor egyik leggazdagabb főura, Mágóchy Gáspár építtette 1571-ben. A kastélyt az 1590-es években jelentősen kibővítették, miután az Alaghy család birtokába került. Később a Sennyei család lett az uradalom tulajdonosa, és ők egészen 1944-ig laktak itt. Napjainkban az épületben a Bodrogközi Kastélymúzeum kiállításai láthatóak, amelyben megismerhetjük az épület egykori lakóinak életmódját, a reneszánsz társadalmat, és az akkor élt arisztokrácia udvartartását.

 

   A kastélyhoz tartozó, romantikus hangulatú 20 hektáros parkerdő, a Báró kertje szintén látogatható, az itt található növényeket több száz éve telepítették, és a fellelhető fajok némelyike igazi különlegességnek számít ezen a vidéken

   Ha megfáradtunk, és nem szeretnénk tovább menni, akkor a település központjában felkereshetjük a katolikus vagy a református templomot, és itt felszállhatunk valamelyik helyközi járatra is.

 

Karcsán tündérek éltek

   A következő utunkba akadó falu a Bodrogköz egyik legrégebben lakott települése, Karcsa, amely egy tó mellé épült. Bár a község központjában található egy horgásztó, de nem erről az állóvízről szólnak a történetek. Ugyanis a központi tó az egykori Karcsa-csatorna maradványa, és a páratlan élővilágáról híres.

139_1.jpg

 

   A helyi legenda szerint a karcsai templomot azok a tündérek építették, akik a közeli tó mélyén laktak, és az elszaporodott boszorkányok elől menekültek oda. Ami viszont biztos, hogy az épület két különböző periódusban készült. Először a mai szentély épült meg a 12. században, amely egy román stílusú körtemplomból lett kialakítva. Ezután a templomot a 13. században tágas hajóval toldották meg, amelyen az olasz-francia hatásokat is tükröző kőfaragások ma is láthatóak. A kőből épült műemlék alaprajza a magyarországi román bazilikák mintájára épült.  A hajó faragványai feltételezhetően a johannita lovagrenddel, mint a község egykori birtokosával hozhatók kapcsolatba. Az épület mai formáját, eredeti stílusát idézve az 1964-69-ben végzett restaurálás során kapta, azóta a tetőt fazsindely fedi.

Karos és a Honfoglalás

   Eme bodrogközi kis település határában állt a honfoglalás kori magyarság első fejedelmi központja. Az 1986-90 között az ásatások során 73 sírhelyet tártak fel a település határában, és rekonstruálták Eperjesszög II. temetőhalmát. Az itteni sírleletek fontos bizonyítékai annak, hogy a Bodrogköz volt a honfoglaló magyarság egyik első telephelye. A sírokból díszes szablyák, övveretek, tarsolylemezek, bizánci és nyugati eredetű ékszerek, és sok pénzérme került elő a felszínre hozatal során. Ennek állít emléket a falu központjában található látogatóközpont, amelyben a legmodernebb technikák alkalmazásával mutatják be a honfoglalás történetét, az akkor élt emberek mindennapjait és tárgyi kultúráját..

   A falu református temploma a Látogatóközpontól nem messze található, érdemes a lépcsőket megmászni, és megtekinteni az épületet. A templom maga 1824-32 között épült egy 20 méter magas homokdomb tetejére. 1925-ben a templomhajót az északi vége felé meghosszabbították, a falakat és a tornyot pedig megmagasították. A kőből faragott, szépen díszített úrasztalát 1893-ban készítették

Útravalóul

 

   Bár az Alföldi Kéktúra már nem érinti, de érdemes felkeresni a Karos község határában található honfoglalás kori Régészeti Parkot. A parkban a Hét Vezér szimbolikus sírja és egy turulmadár szobra áll, emelet egy kopjafa erdő is van itt, amit különböző szervezetek állítottak, nagyon változatos stílusokban.

 Hasznos információk:

 

 - A kék túra útvonala:

Cigánd (K) - Cigándi gátőrház -  Pácin, kastély - Karcsa - Karos

- Táv: 30 km

 - Ajánlott kiadvány(ok): Alföldi Kéktúra igazolófüzet

Végül, ha elolvastad, ne felejtsd el értékelni,

ugyanis keressük az Alföld 100 legszebb túraútvonalát!

A kedves szavakért pedig végtelenül hálásak vagyunk!

041_1.jpg

Mendei Pünkösd

Délután a lányok és asszonyok a felállított topolyfák ágaira népi motívumokkal hímzett keszkenőket, színes szalagokat akasztanak.

 

Ne

hagyd

ki

ezeket

sem!

Alföldi Kék

Négy, mindenre elszánt alföldi kalandor arra vállalkozott, hogy együtt teljesítse az Alföldi Kéktúra 865 kilométerét, és megpróbálja eközben jól is érezni magát.