Alföldi Kék

 

   

    Hogy miért is éppen az Alföldi Kéktúra? - George Mallory, aki 1921-ben az első brit Mount Everest-expedíció tagja volt, azt a legendás választ adta, amikor feltették neki a kérdést, hogy miért akarja megmászni a csúcsot: "MERT OTT VAN".

Négy, mindenre elszánt alföldi kalandor arra vállalkozott, hogy együtt teljesítse az Alföldi Kéktúra 865 kilométerét, és megpróbálja eközben jól is érezni magát. Mindezt havi egy túrával, hogy jobban lássa az évszakok váltakozását a síkvidéken, és gyalogszerrel, hogy közelebbről is megismerkedhessen a rónaság élővilágával.

 

   „Ottan némán, mozdulatlan álltam,
Mintha gyökeret vert volna a lábam.
Lelkem édes, mély mámorba szédült
A természet örök szépségétül.

Oh természet, Oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz.”

   Petőfi Sándor

Sárköz

  A Sárköz a Duna menti síkság egyik természeti értékekben bővelkedő kistája, de emellett Magyarország egyik fontos kultúrtája is. Hiszen ki ne halott volna a híres sárközi viseltről és népszokásokról. A Duna melletti ártéri, mélyfekvésű, hajdan mocsaras terület az ármentesítés következtében alakult át, és kapta meg mai formáját. A tájegységen belül található a hazai és nemzetközi szempontból is jelentős Gemenci-erdő. De ezen a vidéken kanyarog a Vajas-fok is, amely a színpompás élővilága miatt érdemelte ki a Mese-folyó elnevezést.

 

Újra lebeg, majd letelepszik a földre,

végül elolvad a hó:

csordul, utat váj.

Megvillan a nap. Megvillan az ég.

Megvillan a nap, hunyorint.

S íme fehér hangján

rábéget a nyáj odakint,

tollát rázza felé s cserren már a veréb."

   Radnóti Miklós

Illancs

   Aki nem böngész rendszeresen térképeket, az nem tudja, hogy léteznek hazánkban hullámzó tájegységek. A homokdombos, akácfás, fenyőkkel tarkított Illancs ilyen, ahol varázslatos növény- és állatvilág alakult ki az évszázadok során. A területrész nevének eredete a betelepítések idejére vezethető vissza, amikor is az emberek az itteni nehéz megélhetés miatt hamar elillantak. De szerencsére voltak maradó lakosok, mint például a svábok, akik meghonosították a helyi szőlőtermesztést. Így nekik köszönhetjük a présházakból és pincékből álló híres Hajósi Pincefalut.

 

   „Homokország nem az

Óperenciás-tengeren túl van,

hetedhét ország ellen,

hanem innen a várostól egy ugrásnyira van,

hetedhét akácfa ellen.

Nincs is benne aranyerdő, ezüsterdő,

hanem van száz út szőlő.

   Móra Ferenc

Homokhátság

   Talán Móra Ferenc nevezte el elsőnek a Duna–Tisza közi homokhátságot Homokországnak. Magyarország legnagyobb kistájának mai formáját a területen kanyargó erek és mocsarak lecsapolásának köszönhetjük. A kiszáradt vidék jellegzetes homoki élőhelyet hagyott maga után az évszázadok során. A szél fújta homokbuckákat a 19. század elején erdők telepítésével próbálták megkötni. Ezért ma a terület észak-nyugati részét homoki erdők uralják, míg a másik pedig egy igazi Homokország, ahol a szőlő, az őszibarack és a spárga nyújt fő megélhetési forrást az itteni gazdáknak.

 

Összeborult a lomb,

Mélyzöld kupola lett.

Visszhangoz töprengő kérdéseket,

És önmagának harsogva felel.

A vihart addig nem engedi el,

Míg búgó hangon meg nem áldja őt.

A fák: keményderekú gondolatok,

Az ősi földből szívnak őserőt.

   Reményik Sándor

Dél-Tisza-völgy

   A Dél-Tisza-völgy egy kistáj, amely a Tisza déli árterületeit foglalja magába. A híres Pallavicini család itt alakította ki a Mindszenttől Algyőig tartó mintabirtokát. A család agrárszakértelmének köszönhetően virágzó uradalom alakult ki a Tisza menti ártérben a 19. századra. Napjainkban az egykori majorság a Kiskunsági Nemzeti Park része, s az 1976-ban védetté nyilvánított Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet húzódik itt. A terület nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, de emellett még ma is fellelhetők itt a Pallavicini építészeti hagyományokat magukon viselő gazdasági épületek.

(A Pallavicini családdal egy korábbi cikkben már bővebben foglalkoztam.)

 

Gazdátlan kastély. Fele zárva áll.

A folyosó fejhangon kiabál.

A parkot őrzik még a vén falak,

az ágak össze-vissza donganak.

 

Láttad-e, mondd, a kis főherceget?

Azt mondják, nem halt meg, csak elveszett.

Szines virágok közt ugrált, dalolt

s anyja, a jó királyné, tapsikolt.

   Weöres Sándor

Viharsarok

   A Viharsarok tágabb értelemben a Körösöktől egészen a Tiszáig és Marosig fekvő terültet foglalja magában. A tájegység elnevezés a történelmi időkre, egészen a 19. század második feléig nyúlik vissza. Ugyanis ekkor az agrárszocialista lázongásoktól, s azok megtorlásaitól, tüntetésektől, alkalmanként fegyveres felkelésektől, és tragikus végkimenetelű csendőrsortüzektől volt hangos a vidék. A 20. század közepére azonban elcsendesült a terület, amely egyik büszkesége a Nagymágocson található neobarokk Károlyi-kastély.

 

Van-e ott folyó és földje jó?

Legelőin fű kövér?

Használt-e a megöntözés:

A pártos honfivér?

 

S a nép, az istenadta nép,

Ha oly boldog-e rajt'

Mint akarom, s mint a barom,

Melyet igába hajt?

   Arany János

Ős-Berettyó-vidék

   A Hortobágy-Berettyó egy keskeny kis folyócska az Alföldön, amely tájföldrajzi szempontból a Szolnok-Túri-sík kistájon terül el, de inkább a Körös-vidékhez sorolják ikertestvére, a Berettyó miatt. Az Ős-Berettyó medrét a 19. századi vízszabályozások óta birtokló folyó és a kanyarulatai által közrefogott hullámtéri területek a Körös-Maros Nemzeti Park oltalma alatt állnak. A csatorna átszeli Mezőtúrt, amely települést a kerámia fővárosának is szokták nevezni az itt készülő míves fazekas munkák miatt.

 

Vizek, vizek:
zengjétek szörnyű bánatom,
vigyétek a gyászhírt tovább csak,
a mormoló nagy óceánnak,
hogy éget a könny, fájdalom...
vizek, örök vizek!

   Kosztolányi Dezső

Kis-Sárrét

   A Sebes-Körös egykori mocsárvidékét napjainkban csak Kis-Sárrét néven szokták emlegetni. A folyó kanyarulatainak helyére napjainkban kiemelkedő növény- és állatvilág települt be. A zöldfolyosóként is emlegetett Holt-Sebes-Körös ma a terület fő vizes élőhelye. Egy legenda szerint Attila Hun király valahol itt, a Sebes Körös egykori folyásának a medrében lett eltemetve. A Sárrét „fővárosába” érkező vándornak pedig mindig akad felfedezni való a történelmi emlékeken bővelkedő Körösladányban.