A Maroshát legszebb túraútvonala

 

   Az ország déli felén található Maroshát nem tartozik a felkapott turistacélpontok közé, pedig 2009-ben a kirándulók kényelmét elősegítő fejlesztések indultak meg a régióban. Ezek a projektek elsősorban az itt fellelhető érdekes műemlékekre és egyedi természeti látnivalók népszerűsítésére fokuszáltak. S ha ehhez hozzávesszük, hogy itt kanyarog a sajátos mikroklímájú és tájképi értékű Maros, akkor nem is olyan elveszett hely ez a tájék.

   

kép 031_1.jpg

 


Marosháti túrútvonalak: a kezdetek

   2009-ben indult meg a térség fejlesztése, amely során igazi aktív kikapcsolódásra alkalmas turisztikai körzetté változott a Maroshát. (Persze csak Alföldi szemmel nézve!) Egy Európai Uniós pályázat keretében új gyalogtúra útvonalak létesültek a kistérségben, ezen kívül a főbb látnivalókhoz tájékoztató táblák kerültek kihelyezésre, és pihenőhelyeket alakítottak ki az útvonalak mentén. Sajnos az itteni túraútvonalak karbantartása az ilyen pályázatok után szokás szerint elmaradtak, de szerencsére az Alföldön nem nehéz „torony iránt” közlekedni. (Vagy a mellékelt térképet és/vagy gpx-et használni!)

maroshat_nagy_turaterkep.jpg

Az alaptérkép forrása: http://www.maroshat.hu/

A zöld túraútvonal nyomvonala GPX formátumban letölthető a térképrészletre kattintva!

   A mostani gyalogtúraútvonal Makó és bővebb térségét fogja bejárni, ezért célszerű a fürdőjéről híres alföldi kisváros központjából induló Kövegy felé tartó buszjáratra felpattani, és a Királyhegyesi elágazásnál leszállni. Megéri eljönni idáig, mert a megállóval szemben, az M43-as autópálya szomszédságában áll a környék legszebb kápolnája, a Langó család által emelt műemléképület.

 

Langó-kápolna és Kun László-kereszt

   A környező tanyavilág összegyűlését szolgáló régi kereszt mellett építette fel Langó Mihály, a jóravaló földbirtokos fogadalomból a kápolnáját. A helyi legenda szerint Langó Mihály Máriához fohászkodott lebénult fia eltűnése után, és megfogadta, hogy ahol ráakadnak a fiúra, ott kápolnát épít. Végül is egy katona találta meg a kis Andrást, és apja nem is habozott, rögtön építésbe kezdett. 1900. augusztus 16-án fel is szentelték a neogótikus épületet a Havi Boldogasszony tiszteletére. A műemlék és környezete az utóbbi évek során leromlott, de így is méltóságteljesen dacol a fosztogatókkal és rongálókkal szemben.

028 (2).JPG

 

   A kápolnától indul a zöld romjelzés, amely átvezet a Mezőhegyest Magyarcsanáddal összekötő zöld sávra. A turistaút (már ami maradt belőle) egyenesen az Állattartó telep felé irányít bennünket, és e közben a térségre oly jellemző szántóföldek között haladunk majd el.

   Az itteni semmitmondó pusztában rejtőzik a környék, sőt a kistáj legrégebbi történelmi emléke, a Kun László-kőkereszt. A Belezi-halom közelében álló zömök, rövid karú, máltai keresztre emlékeztető monolit kőemlék a legelterjedtebb monda szerint Kun László sírja felett áll. 1972 nyarán a szegedi múzeumigazgató és kis csapata hitelesítő ásatást végzett a területen, és megállapították, hogy a kőfeszület keletkezése a 16. század elejére tehető. Később, 1975-ben a területen sírokra bukkantak, és valószínűsíthetően ehhez az ótemetőhöz tartozik a magyarcsanádi híres ereklye.

 

Magyarcsanád, a sokszínűség települése

   Az apátfalvai majorságot elhagyva már jól látszanak a Magyarcsanádot elárasztó tornyok, ugyanis a határközeli kistelepülés négy, igazán csodás templommal is büszkélkedhet. Az apró Csongrád megyei település sajátossága az itteni vegyes nemzetiségi összetételében van, ugyanis négy vallás híveinek temploma is áll a településen. Ezek közül az itteni két ortodox felekezetnek (román és szerb) köszönhetjük, hogy a településen ma két gyönyörű barokk templom is áll.

237_1.jpg

   A község legrégebbi épülete a műemléki védelmet élvező román ortodox templom. A helyi görögkeleti szerbeknek már a 18. század első felében állt a földből épített templomuk, amelyet később a betelepült románok is használtak. A központban magasodó késő barokk templomot 1808-ban a két felekezet közösen építette, és az Úr menybemenetelének tiszteletére szentelték fel. 1878-ra annyira megromlott a két felekezet közötti viszony, hogy a szerbek új templom építésébe kezdtek, ezért 1880-tól román ortodox templomként működött tovább az istenház.

   A szomszédos szerb pravoszláv templomot a kisebbségbe került szerbek építették, amely a mellette álló román ortodox katedrális kicsinyíttet mása. A felekezet Ferenc Józseftől adóelengedést kapott a templom megépítéséhez, így 1875-1880-ra elkészülhetett a Szent György tiszteletére felszentelt istenház.

 

A Maros-ártér és természeti kincsei

   A templomok megcsodálása után vegyük a település déli végében hömpölygő Maros felé az irányt, ugyanis a folyó töltésén halad az E7-es Európai Vándorút. A Nagylak és Mindszent közötti pirossáv 2021-es felújításakor a jelzések tábláira fényvisszaverő matricák kerültek, hogy sötétben is segítsék az eligazodást. (Ezen a szakaszon remélhetőleg most már senki nem téved el!)

273_1.jpg

   A sajátos mikroklímájú Maros mellet elhaladva ízelítőt kapunk az itt húzódó természetvédelmi terület élővilágából. A folyó környezete botanikailag és zoológiailag is eltér a középső és déli Tisza-szakasz ártéri erdőtársulásaitól. Az itteni erdők fő alkotó fafajtái a tölgy, szil és kőris. A hullámtérben pedig páratlan madárvilág él.

   Meglátva a zöld jelzéseket már Makó határában járunk, egyébként az új turistaút a város különleges lombkoronasétányához és a kalandparkhoz vezet. A Maros ártere rejti itt az országban másodikként elkészült lombsétányát, amely 8-10 méter magasan, és 190 méter hosszan fut a fák között. A sétányon egy 10 állomásos tanösvény is halad, de az útvonal „savát és borsát” az itteni függőhidak és a háromszintes kilátótorony adja meg. (A lomkoronasétányra a belépés ingyenes, de a csúszdáért 200 forintot kell fizetni csúszásonként.)

 

Makó középkori templomai

   Ha nem engedtünk a kisértésnek, vagy már túl vagyunk a lombkoronasétányon, akkor a közútihidat elérve vegyük a belváros felé az irányt. Az Árpád utcát elérve forduljunk be balra, és meg se álljunk a Szent István térig. Már is Makó bujáki részében járunk, amely a város legrégebbi katolikusok által lakott része. S persze itt áll Makó büszkesége a Szent István-templom vagy más néven Belvárosi plébániatemplom.

   A mostani Szent István-templom helyén már a török idők előtt is templom állt, amely a dúlást követő években teljesen elpusztult. 1718-ban azonban egy kisebb épület felhúzásával kezdődött el az épület történelme, és 1972-re érte el mai formáját. A folyamatos bővítések hatására egy hatalmassá duzzadt, barokk és empire stílusú építmény készült el végül Makón. A műemlék környezetének egyik különlegessége az 1933-ban egy régi térképet alapul véve készült kapus, bástyás kerítés.

   A katolikus templom kertjében áll Makó legrégebbi szobra, amely a 18. századi barokk szellemiségének jegyében készült. A karcsú oszlop tetején levő földgömbön álló Mária-szobor anyaga a pilisi kőbányákból származó homokkő. A Szűz Mária édesanyjának, Szent Annának szobra is szintén a bujáki templom szomszédságában található.

122_1.jpg

  A másik középkori templom megtekintéséhez gyalogoljunk vissza az Árpád utcán a főútra, és onnan pedig a belváros felé baktassunk. A körforgalmat elérve már hamar feltűnik a vidékies hangulatot árasztó műemlék tornya, amely a Kálvin utcában található.

   A Református ótemplom vagy más néven Belvárosi református templom 1776–1788 között épült barokk stílusban. Építtetője Szikszai György makói lelkész volt, aki az adományok gyűjtésében is kivette a részét. A templom majd 50 évig készült, tornyát 1790-ben, kereszthajóit pedig 1828-ban kapta.

kép 044_1.jpg

   Ha elfáradtunk, és szeretnénk Makó neves fürdőjét is kipróbálni, akkor irány a Hagymatikum. A templomtól nem messze (az út túloldalán) áll a Makovecz Imre Kossuth-díjas építész tervei alapján készült fedett fürdőhely. A különleges hangulatú fürdőben változatos medence típusok és minden igényt kielégítő szaunapark várja a vendégeket.

Útravalóul

 

   Ha van kedvünk, átkalandozhatunk a Maros túloldalán fekvő Kiszomborra is, ahol a Rónay-család kúriái, kastélya és temetkezési kápolnája is megtalálható. Sőt az apró, határmenti településen áll az európai térségben is egyedülállóan különleges kívül kerek, de belül hatkaréjos Rotunda.

 Hasznos információk:

 

A marosháti túra útvonala:

Langó-kápolna (ZL, Z) – Állattartótelep – Kun László-kereszt – Magyarcsanád (P) – Maros-híd – Makó - Szent István tér – Kálvin tér

Táv: kb. 28 km

 

Lombkorona Sétány

- Cím: 6900 Makó, Strand körút

- Telefonszám: +36 30 962 5171

- E-mail: sales@makospa.hu

https://www.lombkoronasetany.hu/

 

Ajánlott kiadvány(ok): 

- Marosháti túratérkép

Végül, ha elolvastad, ne felejtsd el értékelni,

ugyanis keressük az Alföld 100 legszebb túraútvonalát!

A kedves szavakért pedig végtelenül hálásak vagyunk!

048_1.jpg

Holtágak Gemencen

Gemenc az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere, amelyet a Duna holtágai és még élő kanyarulatai fognak közre.

 

Ne

hagyd

ki

ezeket

sem!

629_1.jpg

Debreceni Hármashegyen

A Hármashegy Debrecen egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, amely nem csak gyalog, hanem a Zsuzsi Erdei Vasúttal is megközelíthető.